2012. február 07., 07:342012. február 07., 07:34
Mint a fagyöngy címmel Abe Kóbó A homok asszonya című regényét dolgozta fel a sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínházi műhely. A rodukciót Gemza Péter rendező-koreográfus, Nagy József híres franciaországi Jel Színházának tagja viszi színre, aki elmondta: olyan mozgásszínházi előadást szerett volna alkotni, amelyben a szöveg ugyanolyan erővel van jelen, mint a tánc.
Az előadás, akárcsak a regény vagy a belőle készült film, arra keresi a választ, hogyan találja meg a határhelyzetbe került ember az élete értelmét. Gemza Péter a Krónikának elmondta: a darab addig követi a regény cselekményét, ameddig a dramaturgia a két ember változását szemlélteti, a két főszereplő kapcsolatának alakulása az előadás tengelye, ám a falubeliek is felbukkannak.
„A könyvben vannak hangsúlyos részek, például a szökéskísérlet, ám ez a színpadi változatból kimarad, hiszen az alapszituációban is benne van, hogy a férfi első pillanattól megpróbál kitörni. A regény, a film az idő múlását érzékelteti, a darabban viszont összesűrűsödnek a történések, és a játék erősségére fektetik a hangsúlyt” – mondta Gemza Péter.
A főszereplő tanár egy elszigetelt falu foglya lesz, ahol egy nővel összezárva értelmetlen robotmunkára kényszerül. Eleinte lázad a helyzete ellen, később alkudozni próbál, végül társra lel az asszonyban, és közös céljaikért küzdenek. Az előadásban a regény alaptörténete mellett hangsúlyos szerepet kapnak a mozgásszínházi elemek és Pier Paolo Pasolini költészete. Gemza Péter elmondta, azért tartotta fontosnak a költészet jelenlétét, mert ezt hiányolta a regényből.
A könyv azt domborítja ki, mire képes az ember magára utalva, segítség nélkül, ám Gemza olvasatában az ember isteni mivolta nélkül mindez nem lehetséges. „Az ember isteni lényét a költészet tükrözi leginkább, ezért próbáltam ezt a vonalat belefűzni a történetbe” – mondta a rendező. Gemza kifejtette, a díszletben és a jelmezben vannak keleties utalások, ám szándékosan nem használtak japános mozgáselemeket, hogy a játékkal hangsúlyozzák a darab üzenetének egyetemességét, érzékeltessék, hogy ez bárhol megtörténhet.
Az előadás zenéjét Mezei Szilárd szerezte, a dramaturg Márton Imola, a főszerepeket Veres Nagy Attila és Nagy Eszter játszák. A bemutatóra február 10-én kerül sor a Lajtha László Stúdióteremben, a további előadások február 12-én, 13-án és 26-án lesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok