A homok asszonya és a költészet

Mint a fagyöngy címmel Abe Kóbó A homok asszonya című regényét dolgozta fel a sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínházi műhely. A rodukciót Gemza Péter rendező-koreográfus, Nagy József híres franciaországi Jel Színházának tagja viszi színre, aki elmondta: olyan mozgásszínházi előadást szerett volna alkotni, amelyben a szöveg ugyanolyan erővel van jelen, mint a tánc.

Az előadás, akárcsak a regény vagy a belőle készült film, arra keresi a választ, hogyan találja meg a határhelyzetbe került ember az élete értelmét. Gemza Péter a Krónikának elmondta: a darab addig követi a regény cselekményét, ameddig a dramaturgia a két ember változását szemlélteti, a két főszereplő kapcsolatának alakulása az előadás tengelye, ám a falubeliek is felbukkannak.

„A könyvben vannak hangsúlyos részek, például a szökéskísérlet, ám ez a színpadi változatból kimarad, hiszen az alapszituációban is benne van, hogy a férfi első pillanattól megpróbál kitörni. A regény, a film az idő múlását érzékelteti, a darabban viszont összesűrűsödnek a történések, és a játék erősségére fektetik a hangsúlyt” – mondta Gemza  Péter.

A főszereplő tanár egy elszigetelt falu foglya lesz, ahol egy nővel összezárva értelmetlen robotmunkára kényszerül. Eleinte lázad a helyzete ellen, később alkudozni próbál, végül társra lel az asszonyban, és közös céljaikért küzdenek. Az előadásban a regény alaptörténete mellett hangsúlyos szerepet kapnak a mozgásszínházi elemek és Pier Paolo Pasolini költészete. Gemza Péter elmondta, azért tartotta fontosnak a költészet jelenlétét, mert ezt hiányolta a regényből.

A könyv azt domborítja ki, mire képes az ember magára utalva, segítség nélkül, ám Gemza olvasatában az ember isteni mivolta nélkül mindez nem lehetséges. „Az ember isteni lényét a költészet tükrözi leginkább, ezért próbáltam ezt a vonalat belefűzni a történetbe” – mondta a rendező. Gemza kifejtette, a díszletben és a jelmezben vannak keleties utalások, ám szándékosan nem használtak japános mozgáselemeket, hogy a játékkal hangsúlyozzák a darab üzenetének egyetemességét, érzékeltessék, hogy ez bárhol megtörténhet.

Az előadás zenéjét Mezei Szilárd szerezte, a dramaturg Márton Imola, a főszerepeket Veres Nagy Attila és Nagy Eszter játszák. A bemutatóra február 10-én kerül sor a Lajtha László Stúdióteremben, a további előadások február 12-én, 13-án és 26-án lesznek.