
A Kézdimárkosfalván született Barabás Miklós által festett portrék elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek – hangzott el Budapesten
Fotó: Nemzeti Örökség Intézete Facebook
Barabás Miklós portréi fontos kordokumentumok, elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a háromszéki Kézdimárkosfalván született festőművész halálának 125. évfordulója alkalmából tartott pénteki koszorúzáson Budapesten a Fiumei úti sírkertben.
2023. február 11., 12:332023. február 11., 12:33
A főigazgató felidézte, ha Barabás Miklós nem küzdi fel magát a szegénységből a reformkori Magyarország legjelentősebb alkotói közé, akkor számos, a Fiumei úti sírkertben nyugvó nagy elődünk arcképét ma nem ismernénk – írta az MTI. Móczár hozzátette:
Síremlékét Telcs Ede alkotta, aki Munkácsy Mihály hamarosan megújuló síremlékét és Vörösmarty Mihály ikonikus szobrát is készítette, mely a Vörösmarty téren áll - fűzte hozzá. A Nemzeti Örökség Intézete az Országos Széchényi Könyvtárral közösen kibővített Nemzeti Névtér felületén – az úgynevezett Emlékhely Névtéren – összegyűjti azokat a határon túli magyar emlékhelyeket, amelyek fontosak a nemzeti emlékezetben, ilyen emlékhely lesz majd a háromszéki Dálnokon található ház is, ahol Barabás Miklós gyerekkorát töltötte. Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese arról beszélt, Barabás elsőként fedezte fel az Alföldet mint nemzeti tájat, de érdekelték az aktuális események is, mint a Lánchíd alapkő letétele.
"Úttörő szerepe nemzeti festészetünk kibontakozásában vitathatatlan. A műfaji sokféleség, a rendkívüli affinitás a portréábrázolásban, az újszerű akvarellfestészeti technika, a litografálás és a fényképezés mind a sokszínű és sokoldalú művész archetípusává tette" – emelte ki.

Műértőknek és műkedvelőknek egyaránt igazi vizuális csemegét jelent a Barabás Miklós Céh (BMC) hagyományos évi értékfelmérő kiállítása, amely nemrég nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeumban.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!