
A Kézdimárkosfalván született Barabás Miklós által festett portrék elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek – hangzott el Budapesten
Fotó: Nemzeti Örökség Intézete Facebook
Barabás Miklós portréi fontos kordokumentumok, elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a háromszéki Kézdimárkosfalván született festőművész halálának 125. évfordulója alkalmából tartott pénteki koszorúzáson Budapesten a Fiumei úti sírkertben.
2023. február 11., 12:332023. február 11., 12:33
A főigazgató felidézte, ha Barabás Miklós nem küzdi fel magát a szegénységből a reformkori Magyarország legjelentősebb alkotói közé, akkor számos, a Fiumei úti sírkertben nyugvó nagy elődünk arcképét ma nem ismernénk – írta az MTI. Móczár hozzátette:
Síremlékét Telcs Ede alkotta, aki Munkácsy Mihály hamarosan megújuló síremlékét és Vörösmarty Mihály ikonikus szobrát is készítette, mely a Vörösmarty téren áll - fűzte hozzá. A Nemzeti Örökség Intézete az Országos Széchényi Könyvtárral közösen kibővített Nemzeti Névtér felületén – az úgynevezett Emlékhely Névtéren – összegyűjti azokat a határon túli magyar emlékhelyeket, amelyek fontosak a nemzeti emlékezetben, ilyen emlékhely lesz majd a háromszéki Dálnokon található ház is, ahol Barabás Miklós gyerekkorát töltötte. Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese arról beszélt, Barabás elsőként fedezte fel az Alföldet mint nemzeti tájat, de érdekelték az aktuális események is, mint a Lánchíd alapkő letétele.
"Úttörő szerepe nemzeti festészetünk kibontakozásában vitathatatlan. A műfaji sokféleség, a rendkívüli affinitás a portréábrázolásban, az újszerű akvarellfestészeti technika, a litografálás és a fényképezés mind a sokszínű és sokoldalú művész archetípusává tette" – emelte ki.

Műértőknek és műkedvelőknek egyaránt igazi vizuális csemegét jelent a Barabás Miklós Céh (BMC) hagyományos évi értékfelmérő kiállítása, amely nemrég nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeumban.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!