2012. szeptember 18., 08:052012. szeptember 18., 08:05
A negyedik alkalommal megszervezett rendezvényen – amely idén a zene, a tánc és a mozgás közötti kölcsönhatásra összpontosított – tizenhárom produkciót láthatott a közönség. A fesztivál első eseménye a Gróf Bánffy Miklós-vándorkiállítás szerdai megnyitója volt. Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kurátora elmondta: a tárlatot kimondottan a fesztiválra hozták létre, főként a Bartók Bélával való kapcsolatára összpontosítottak, a budapesti Operaház intendánsaként ugyanis ő csábította Bartókot az intézménybe. Ez a tánc szempontjából azért érdekes, mert az ebben az időszakban bemutatott A fából faragott királyfi az első modern magyar balett volt.
Az ünnepélyes megnyitó után az első előadás a magyarországi Goda Gábor által rendezett KakasKakasKakas című produkció volt, amely több síkon bontakozott ki: az előtérben többnyire a tehetségkutató műsorokat parodizáló mozgás- és táncszínház, a háttérben kifeszített vásznon a táncoló festő alkotásai – amelyek egy technikai hiba miatt sajnos kevés ideig voltak láthatók –, a vászon mögött pedig a folyamatosan mozgásban levő festő árnyalakja mozgott.
A második produkció, a Cári Tibor–Baczó Tünde duó 30 perc című előadása a zene és a tánc kölcsönhatásán alapult. A néző a produkció alatt megtapasztalhatta az alkotók életének – és általában az emberi életnek – kiemelt mozzanatait. A második nap is Goda Gábor rendezésével indult, bár ezúttal a házigazda Figura társulata játszott a színpadon. Az Arany-légy című produkcióban eltűnik a színpad és a nézőközönség közötti, olykor igencsak kényelmes határ, a néző bekerül az előadás terébe. Az Udvarhely Táncműhely Záp-hiányok című előadása alapötletét Esterházy Péter Egy nő című könyvének rövid írásaiból válogatták. Az erőteljes szöveget Apocalyptica-feldolgozásokra előadott tánc egészítette ki.
Az este Cári Tibor-koncerttel zárult.
A magyarországi Ágens (Gyímesi Ágnes) színésznőként és énekesnőként is lenyűgözte a közönséget a fesztivál harmadik napján. Társulata nőInTime című, a hierarchikus viszonyokról és elmagányosodásról szóló előadásával láthatóan nagy hatást gyakorolt a jelenlévőkre, késő este pedig ugyancsak a budapesti művésznő koncertjét hallhatták a résztvevők. A koncert előtt a szintén Magyarországról érkezett Gergye Krisztián Társulata a Közép-Európa Táncszínházzal koprodukcióban létrehozott Danse macabre című előadása következett, egy haláltánc-koreográfia üres térben, amelyhez mindössze két kaszát használtak kellékként, a produkcióban mégis hol dionüszoszi tobzódást láthatott a néző, hol különféle mitológiai lények elevenedtek meg. A napot Téglás István produkciója, a Dance a playful body zárta.
Szombat délben Kutszegi Csaba tartott előadást a magyarországi táncművészet jelenlegi művészeti és anyagi helyzetéről, majd délután a budapesti Bozsik Yvette Társulat Az ezeregy éjszaka virágai című műsora következett, amely az azonos című Pasolini-filmből inspirálódott. Sergiu Matiş és Vlaicu Golcea Duet című produkciója humorával nyűgözte le a közönséget, majd a franciaországi Kobez társulat, HhuAka(a) Méhcsípés című darabja következett, amely az előző előadáshoz képest nyomasztó hatást gyakorolt a nézőre.
Az előadás végén Pilinszky János Trapéz és korlát című versének bejátszása szavakat adott a reménytelenség, a determináltság megfogalmazásához. A fesztivál zárónapjának fénypontja Nagy József világhírű Jel Színházának Woyzeck-feldolgozása volt. Az ötnapos fesztivált a Román Nemzeti Kulturális Alap, a Bukaresti Román Nemzeti Táncközpont, a Nemzeti Kulturális Alap Táncszínházi Szakmai Kollégiuma, a Hargita Megyei Tanács, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatta.
Fodor Györgyi, Orbán Zsuzsa
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok