
2012. szeptember 24., 12:152012. szeptember 24., 12:15
A 900 négyzetméteres alkotás nem festmény, hanem nyomtatott grafika, amely 20 darab, egyenként 3 méter széles és 15 méter hosszú színes nyomatból áll össze. A panorámaképet a Checkpoint Charlie-nál, az egykori Kelet- és Nyugat-Berlin közötti határ leghíresebb átkelőjénél állították ki egy kör alakú épületben.
Az összesen 12 gigabájt nagyságú adattömegből keletkezett digitális nyomatok összeillesztve egy 15-ször 60 méteres felületen mutatják be a fal világát. A látogatók egy 4 méter magas emelvényről tekinthetik meg a képet, amely egy elképzelt, nyolcvanas évekbeli őszi napon ábrázolja a határépítményt a nyugat-berlini Kreuzberg kerületből nézve.
Az alkotó, Yadegar Asisi berlini képzőművész két évig dolgozott a 2 millió eurós projekten. A bemutatót eredetileg pénteken tartották volna, de a jelenethez tartozó hangeffektusok és fények beállítása a tervezettnél tovább tartott, így végül vasárnap fogadták az első látogatókat Berlin legújabb turistalátványosságánál.
A helyszínválasztást az indokolta, hogy a Checkpoint Charlie az egyetlen hely a világon, ahol amerikai és szovjet katonák szuronyt szegezve álltak szemben egymással. A hidegháború történetét bemutató új múzeumot is éppen ezért építik a német főváros központjában fekvő kereszteződésnél. A beruházás várhatóan 2016-ra készül el, addig egy ideiglenes kiállítóhelyen mutatják be a huszadik század második felét meghatározó konfliktus történetét.
A BlackBox Kalter Krieg (A hidegháború fekete doboza) című kiállítás csütörtökön nyitott meg.
A várakozások szerint a falat bemutató új látványosság és a hidegháború történetét feldolgozó új kiállítás nem támaszt konkurenciát a rendszerváltás előtti időszakkal foglalkozó többi –csaknem harminc – berlini intézménynek, hanem kiegészíti a kínálatot. Ezekben az intézményekben a látogatók száma évente húsz százalék körüli mértékben nő, és tavaly elérte a 10 millió főt.
A berlini városvezetés szerint tartósan megmarad a korszak iránti hatalmas érdeklődés, az új hidegháború-történeti múzeumba például évente várhatóan több mint félmillióan látogatnak majd el, és az intézmény így önfenntartó lesz.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.