
2012. szeptember 24., 12:152012. szeptember 24., 12:15
A 900 négyzetméteres alkotás nem festmény, hanem nyomtatott grafika, amely 20 darab, egyenként 3 méter széles és 15 méter hosszú színes nyomatból áll össze. A panorámaképet a Checkpoint Charlie-nál, az egykori Kelet- és Nyugat-Berlin közötti határ leghíresebb átkelőjénél állították ki egy kör alakú épületben.
Az összesen 12 gigabájt nagyságú adattömegből keletkezett digitális nyomatok összeillesztve egy 15-ször 60 méteres felületen mutatják be a fal világát. A látogatók egy 4 méter magas emelvényről tekinthetik meg a képet, amely egy elképzelt, nyolcvanas évekbeli őszi napon ábrázolja a határépítményt a nyugat-berlini Kreuzberg kerületből nézve.
Az alkotó, Yadegar Asisi berlini képzőművész két évig dolgozott a 2 millió eurós projekten. A bemutatót eredetileg pénteken tartották volna, de a jelenethez tartozó hangeffektusok és fények beállítása a tervezettnél tovább tartott, így végül vasárnap fogadták az első látogatókat Berlin legújabb turistalátványosságánál.
A helyszínválasztást az indokolta, hogy a Checkpoint Charlie az egyetlen hely a világon, ahol amerikai és szovjet katonák szuronyt szegezve álltak szemben egymással. A hidegháború történetét bemutató új múzeumot is éppen ezért építik a német főváros központjában fekvő kereszteződésnél. A beruházás várhatóan 2016-ra készül el, addig egy ideiglenes kiállítóhelyen mutatják be a huszadik század második felét meghatározó konfliktus történetét.
A BlackBox Kalter Krieg (A hidegháború fekete doboza) című kiállítás csütörtökön nyitott meg.
A várakozások szerint a falat bemutató új látványosság és a hidegháború történetét feldolgozó új kiállítás nem támaszt konkurenciát a rendszerváltás előtti időszakkal foglalkozó többi –csaknem harminc – berlini intézménynek, hanem kiegészíti a kínálatot. Ezekben az intézményekben a látogatók száma évente húsz százalék körüli mértékben nő, és tavaly elérte a 10 millió főt.
A berlini városvezetés szerint tartósan megmarad a korszak iránti hatalmas érdeklődés, az új hidegháború-történeti múzeumba például évente várhatóan több mint félmillióan látogatnak majd el, és az intézmény így önfenntartó lesz.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.