2012. szeptember 24., 12:152012. szeptember 24., 12:15
A 900 négyzetméteres alkotás nem festmény, hanem nyomtatott grafika, amely 20 darab, egyenként 3 méter széles és 15 méter hosszú színes nyomatból áll össze. A panorámaképet a Checkpoint Charlie-nál, az egykori Kelet- és Nyugat-Berlin közötti határ leghíresebb átkelőjénél állították ki egy kör alakú épületben.
Az összesen 12 gigabájt nagyságú adattömegből keletkezett digitális nyomatok összeillesztve egy 15-ször 60 méteres felületen mutatják be a fal világát. A látogatók egy 4 méter magas emelvényről tekinthetik meg a képet, amely egy elképzelt, nyolcvanas évekbeli őszi napon ábrázolja a határépítményt a nyugat-berlini Kreuzberg kerületből nézve.
Az alkotó, Yadegar Asisi berlini képzőművész két évig dolgozott a 2 millió eurós projekten. A bemutatót eredetileg pénteken tartották volna, de a jelenethez tartozó hangeffektusok és fények beállítása a tervezettnél tovább tartott, így végül vasárnap fogadták az első látogatókat Berlin legújabb turistalátványosságánál.
A helyszínválasztást az indokolta, hogy a Checkpoint Charlie az egyetlen hely a világon, ahol amerikai és szovjet katonák szuronyt szegezve álltak szemben egymással. A hidegháború történetét bemutató új múzeumot is éppen ezért építik a német főváros központjában fekvő kereszteződésnél. A beruházás várhatóan 2016-ra készül el, addig egy ideiglenes kiállítóhelyen mutatják be a huszadik század második felét meghatározó konfliktus történetét.
A BlackBox Kalter Krieg (A hidegháború fekete doboza) című kiállítás csütörtökön nyitott meg.
A várakozások szerint a falat bemutató új látványosság és a hidegháború történetét feldolgozó új kiállítás nem támaszt konkurenciát a rendszerváltás előtti időszakkal foglalkozó többi –csaknem harminc – berlini intézménynek, hanem kiegészíti a kínálatot. Ezekben az intézményekben a látogatók száma évente húsz százalék körüli mértékben nő, és tavaly elérte a 10 millió főt.
A berlini városvezetés szerint tartósan megmarad a korszak iránti hatalmas érdeklődés, az új hidegháború-történeti múzeumba például évente várhatóan több mint félmillióan látogatnak majd el, és az intézmény így önfenntartó lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok