
2012. szeptember 10., 07:582012. szeptember 10., 07:58
A könyvet bemutató Németh Zsolt államtitkár szerint a finn után most magyar és angol nyelven is megjelent kötet legnagyobb értéke, hogy a szerző nem hűvös távolságtartással írt a csángókról egy távoli, strasbourgi iroda íróasztala mellől, hanem személyesen bejárta a csángó vidékeket, megismerkedett az ott élő emberek mindennapjaival, egyedi kultúrájukkal, történetükkel és a fennmaradásért folytatott küzdelmeikkel.
Tytti Isohookana-Asunmaa hangsúlyozta: 150 évvel ezelőtt a finn népnek saját nyelvét szégyellnie kellett hazájában, ezért át tudta érezni a moldvai csángók helyzetét, akik a templomban nem énekelhetnek saját nyelven, az iskolában nem tanulhatják saját kultúrájukat. Kiemelte, hogy csodálattal tekintett a csángókra, mert a boldogságot, az örömöt be tudják vinni hétköznapjaikba, és „együtt tudják megélni azokat”.
Németh Zsolt elmondta: a szerző kívülállóként tudta megmutatni mindazt, amit a magyarok elfogultan közelítenek meg. „Sokkal hitelesebb mindaz, amit szeretnénk a csángók számára elfogadtatni, ha ezt egy külsős fogalmazza meg” – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy a szerzőnek politikusként igen fontos szerepe volt abban, hogy 2001-ben az Európa Tanáccsal elfogadtasson egy jelentést, amely a csángó magyarság jogainak biztosításáról szólt.
Ő indította el azt a folyamatot, amelynek eredményeként megindult a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása, a magyar nyelvű misézésről elindult a párbeszéd, és a csángók helyzete a tabutémák közül kikerülve a nemzetközi és a kétoldalú párbeszéd része lett.
„A jelentés óta felgyorsult a folyamat, de a csángóság helyzete az elkövetkező időszakban ismét kritikus lehet. Romániában olyan fordulat előszelét érzékeljük, amely összefüggésben van a kormányváltással, és amely a marosvásárhelyi orvosi egyetem vagy a Székely Mikó Kollégium ügyével már-már aggasztóvá kezd válni. Mindezektől a csángók ügye sem függetleníthető. Bízom benne, hogy a decemberi parlamenti választások után a csángók esetében elindult jogkiterjesztési gyakorlat folytatódhat és kiteljesedhet” – fogalmazott az államtitkár.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.