Marius Tabacu műfordító, aki képernyőn keresztül volt „jelen” a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook
„Az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van” – nyilatkozta Marius Tabacu műfordító, aki román nyelvre ültette át az írónak A nyugati hadtest című kisregényét. A háborúról szóló mű román fordítását szerda este mutatták be a Kolozsvári Magyar Napokon.
2020. augusztus 20., 17:512020. augusztus 20., 17:51
Székely János A nyugati hadtest című regényének román fordítását mutatták be szerda este a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palota udvarán. Az eseményt szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kósa András László elmondta, a kötetet román nyelvre átültető Marius Tabacu az előzetes beharangozással ellentétben nem lehet jelen személyesen az eseményen, de levetítenek nagy képernyőn egy vele készített interjút, amelyben a fordító Székely Jánosról, a regényről és annak lefordításáról beszél.
Az 1976-ban napvilágot látott kisregény új fordítása nemrég jelent meg a Curtea Veche Kiadónál, első alkalommal február 4-én mutatták be Bukarestben. A szerdai eseményen Márton Evelin író, szerkesztő és Filip Florian író beszélgetett a könyvről, annak jelentőségéről és az újonnan megjelent román fordításról. Márton Evelin kiemelte,
Filip Florian úgy értékelt, a mű mentes „irodalmi trükköktől”, és mégsem olcsó megoldásokkal operál, a szó legjobb értelmében magával viszi az olvasót, az író pedig azt a kérdést feszegeti, hol van a moralitás határa.
Fotó: Balassi Intézet/ Facebook
Marius Tabacu elmondta, amikor először megjelent románul a kisregény, nem lehetett azt adni címnek, hogy „Aramata de apus”, hiszen abban az időben félreértelmezhető lett volna, ezért azzal a címmel jelent meg, hogy Ce este norocul (Mi a szerencse), ami Székely János egyik novellájának a címe.
– emlékezett a fordító. Arról is beszélt, az utolsó mondat, amit az 1992-ben elhunyt írótól hallott, az volt: „tudod, Marius, nem nagyon szép dolog élni”. „Akkor, ahogyan ő élt, muszáj volt igazat adnom neki: nem örült az életnek, megtört ember volt. Egyébként az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van, a kisregényben pedig rengeteg a humanizmus és a gyöngédség” – fogalmazott Tabacu.
A könyvbemutatón a regényből részleteket olvasott fel Lari Giorgescu, a Bukaresti Nemzeti Színház művésze. „A férfiak mai nemzedékének alapélménye (s egyúttal korunk történetének alapvető ténye) a háború volt. Múltunk-világunk leghűbb modellje: a katonaság. Semmit sem érthet belőlünk, aki nem érti ezt” – írta Székely János A nyugati hadtest Ajánlásában. Életét, akárcsak millió más emberét alapjaiban rengette meg a második világháború, amelybe a szerző 16 éves kamaszként,a háborút éppen elvesztő hadsereg katonájaként került. Műveiben, legyenek azok drámák, esszék vagy éppen prózai művek mindvégig a hatalom és ember viszonyát vizsgálta.
Székely János (1929–1992)
a 20. századi magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. A tordai születésű Székely János 1940-ben Marosvásárhelyre költözve a Református Kollégiumban (ma Bolyai Farkas Elméleti Líceum) tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben a századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vitték, közben fogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!