Marius Tabacu műfordító, aki képernyőn keresztül volt „jelen” a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook
„Az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van” – nyilatkozta Marius Tabacu műfordító, aki román nyelvre ültette át az írónak A nyugati hadtest című kisregényét. A háborúról szóló mű román fordítását szerda este mutatták be a Kolozsvári Magyar Napokon.
2020. augusztus 20., 17:512020. augusztus 20., 17:51
Székely János A nyugati hadtest című regényének román fordítását mutatták be szerda este a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palota udvarán. Az eseményt szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kósa András László elmondta, a kötetet román nyelvre átültető Marius Tabacu az előzetes beharangozással ellentétben nem lehet jelen személyesen az eseményen, de levetítenek nagy képernyőn egy vele készített interjút, amelyben a fordító Székely Jánosról, a regényről és annak lefordításáról beszél.
Az 1976-ban napvilágot látott kisregény új fordítása nemrég jelent meg a Curtea Veche Kiadónál, első alkalommal február 4-én mutatták be Bukarestben. A szerdai eseményen Márton Evelin író, szerkesztő és Filip Florian író beszélgetett a könyvről, annak jelentőségéről és az újonnan megjelent román fordításról. Márton Evelin kiemelte,
Filip Florian úgy értékelt, a mű mentes „irodalmi trükköktől”, és mégsem olcsó megoldásokkal operál, a szó legjobb értelmében magával viszi az olvasót, az író pedig azt a kérdést feszegeti, hol van a moralitás határa.
Fotó: Balassi Intézet/ Facebook
Marius Tabacu elmondta, amikor először megjelent románul a kisregény, nem lehetett azt adni címnek, hogy „Aramata de apus”, hiszen abban az időben félreértelmezhető lett volna, ezért azzal a címmel jelent meg, hogy Ce este norocul (Mi a szerencse), ami Székely János egyik novellájának a címe.
– emlékezett a fordító. Arról is beszélt, az utolsó mondat, amit az 1992-ben elhunyt írótól hallott, az volt: „tudod, Marius, nem nagyon szép dolog élni”. „Akkor, ahogyan ő élt, muszáj volt igazat adnom neki: nem örült az életnek, megtört ember volt. Egyébként az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van, a kisregényben pedig rengeteg a humanizmus és a gyöngédség” – fogalmazott Tabacu.
A könyvbemutatón a regényből részleteket olvasott fel Lari Giorgescu, a Bukaresti Nemzeti Színház művésze. „A férfiak mai nemzedékének alapélménye (s egyúttal korunk történetének alapvető ténye) a háború volt. Múltunk-világunk leghűbb modellje: a katonaság. Semmit sem érthet belőlünk, aki nem érti ezt” – írta Székely János A nyugati hadtest Ajánlásában. Életét, akárcsak millió más emberét alapjaiban rengette meg a második világháború, amelybe a szerző 16 éves kamaszként,a háborút éppen elvesztő hadsereg katonájaként került. Műveiben, legyenek azok drámák, esszék vagy éppen prózai művek mindvégig a hatalom és ember viszonyát vizsgálta.
Székely János (1929–1992)
a 20. századi magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. A tordai születésű Székely János 1940-ben Marosvásárhelyre költözve a Református Kollégiumban (ma Bolyai Farkas Elméleti Líceum) tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben a századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vitték, közben fogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!