Fotó: Twitter/Lloyd Austin
A Vörös-tenger hajózási szabadságának biztosításáról és Izraelnek a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen a Gázai övezetben folytatott háborújáról tárgyalt hétfőn Tel-Avivban Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere.
2023. december 19., 08:592023. december 19., 08:59
Austin találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállásán, majd megbeszélést folytatott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel is. Az előzetes jelentések szerint Izrael Gázai övezetben folytatott háborújának helyzete, a hadiesemények jövőbeli alakulása szerepelt a napirenden.
Amerikai források szerint a védelmi miniszter ismertette az amerikai álláspontot a háború következő szakaszáról, amelyben
Galant az amerikai védelmi miniszter mellett állva kijelentette, hogy „ha nem születik diplomáciai megoldás, nem fogunk habozni északon támadni” – utalva az Izrael északi határán a síita Hezbollahhal október 7-ét követően kialakult ellenségeskedésre. A konfliktusban Izrael az ENSZ 1701-es, a 2006-os libanoni háborút lezáró határozatát szeretné végrehajtatni, mely szerint a Hezbollah egységei csak a Litani folyótól északra tartózkodhatnak.
Lloyd Austin látogatásán azt mondta, hogy
„Többnemzetiségű munkacsoportot vezetünk a Vörös-tengeren, hogy támogassuk a hajózás szabadságának alapelvét. Amerika határozottan elkötelezett Izrael mellett, továbbra is gondoskodni fogunk az Izrael számára szükséges felszerelésről, hogy megvédhessék az országot” – mondta a szűk háborús kabinettel tartott közös ülése előtti nyilatkozatában az amerikai védelmi miniszter.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy több humanitárius segély jusson el a kétmillió, lakóhelyét elhagyni kényszerülő emberhez a Gázai övezetben, és ezt a segélyt jobban kell elosztanunk”– tette hozzá.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Hamász október 7-i mészárlásában részt vevő Nachba kommandójának harcosait fogta el egy iskolában Gáza város Rimal negyedében. A biztonsági erők pénteken razziát tartottak az iskolában, ennek során a Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristáit, köztük a mészárlásban részt vevő fegyvereseket megölték, illetve másokat őrizetbe vettek és kihallgatásra vittek.
A háború kitörése óta 350 ezer, fertőző betegségben szenvedő embert vettek számba, többségüket a menekültközpontokban – közölte a minisztérium.
Az IDF bejelentette, hogy az övezet déli részén folytatott harcban meghalt egy 22 éves és az északi részen egy 33 éves katona. Nyilvánosságra hozták egy 23 éves, vasárnap elesett katona nevét is hétfőn. A hadsereg szóvivője közölte azt is, hogy a légvédelmi erők elfogtak egy „gyanús légi eszközt”, amely Libanonból átkelt Izraelbe.
Az izraeli erők megtámadták a Hezbollah libanoni állásait, benne terroristainfrastruktúrát, egy rakétakilövő-állást, egy katonai objektumot, s korábban a Hezbollah munkatársait is lőtték. Izraelben több lövedéket észleltek, amelyeket Libanonból indítottak a határ menti területekre, ezekre az IDF tüzérségi tűzzel válaszolt.
Közben
Rishi Sunak hétfői skóciai látogatásán újságíróknak nyilatkozva, a gázai hadműveletekre utalva kijelentette: máris túl sok civil halt meg, és senki nem szeretné, hogy ez a konfliktus a szükségesnél akár csupán egyetlen nappal is tovább tartson.
A konzervatív párti brit kormányfő megerősítette, hogy
Sunak hétfői nyilatkozata után nem sokkal a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette: az izraeli hadseregnek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy a gázai hadművelet a Hamász vezetőit és operatív embereit vegye célba.
A Downing Street illetékese hozzátette ugyanakkor:
A brit kormány részéről egy napon belül másodszor hangzott el olyan hivatalos nyilatkozat, amely a palesztin civilek fokozottabb védelmét sürgeti Izrael részéről.
David Cameron brit és Annalena Baerbock német külügyminiszter a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent közös cikkében úgy fogalmazott, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és a Hamász jelentette fenyegetés felszámolásához, de tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius törvényeket és különbséget kell tennie terroristák és civilek között.
Cameron és Baerbock cikke szerint Izrael nem nyerheti meg a Hamász ellen vívott háborúját, ha hadműveletei lerombolják a békés együttélés esélyét is a palesztinokkal.
– írta a két politikus.
David Cameron – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt, és Rishi Sunak nevezte ki a minap külügyminiszterré – új tisztségében hozott egyik első intézkedéseként megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
A londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, Alicia Kearns a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: véleménye szerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot, mivel a gázai hadműveletek „túlmentek az önvédelem határain”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Elkészült Dél-Koreában a román szárazföldi erők számára gyártott első, K9 Mennydörgés elnevezésű önjáró tarack, és már készen áll a szállításra; a modern tüzérségi rendszer a román hadsereg átfogó modernizációs programjának része.
A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!