
Árnyékdiplomácia. Michael Waltz szerint Washington amerikai-ukrán és amerikai-orosz egyeztetésekről tárgyalt az ukránokkal
Fotó: Facebook/Michael Waltz
Az amerikai-ukrán és amerikai-orosz „árnyékdiplomáciai” lépések részleteiről egyeztetett telefonon az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és az ukrán nemzetbiztonsági tanácsadó.
2025. március 06., 08:302025. március 06., 08:30
Erről Washington részéről Michael Waltz, Donald Trump tanácsadója számolt be szerdán egy interjúban.
Michael Waltz a CBS televíziónak elmondta, hogy ukrán kollégájával a delegációk összetételéről, valamint időpontról és helyszínről is beszéltek. Az amerikai illetékes utalt arra, hogy az árnyékdiplomácia keretében külön zajlanának amerikai-ukrán és amerikai-orosz megbeszélések, amelyek elvezetnének egy közös találkozóhoz, és végső soron ahhoz, amire Donald Trump ígéretet tett, vagyis a háború lezárásához.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az Ukrajna számára nyújtott amerikai katonai támogatás befagyasztásáról szólva elmondta, hogy
Michael Waltz megjegyezte, hogy kemény és nehéz tárgyalásokat folytattak az ukrán féllel, és utalva Volodimir Zelenszkij múlt pénteki, félbeszakadt fehér házi látogatására, úgy fogalmazott, hogy az ukrán elnök Washingtonban „ahhoz volt hozzászokva, hogy azt hallja, olyan mennyiségben és olyan hosszan kapja a támogatást, ameddig csak akarja egy meg nem határozott végpontig, és egy rosszul meghatározott sikerig”.
– fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozzátéve, hogy a britek segítőkészek voltak abban, hogy segítsenek megértetni Volodimir Zelenszkijjel azt, hogy a háborúnak véget kell vetni.

Az ukrajnai béke fontosságát hangsúlyozta, és Európát bírálta Donald Trump amerikai elnök a kongresszus két háza előtt, hat héttel januári beiktatását követően elmondott első beszédében.
Volodimir Zelenszkij a Fehér Házban Donald Trumppal történt megszakított tárgyalást követően utazott Londonba, ahol szombaton Keir Starmer brit miniszterelnökkel is egyeztetett.
A CIA vezetője szerint a katonai és hírszerzési támogatást illető felfüggesztés vezetett el Volodimir Zelenszkij keddi, Donald Trumpnak küldött leveléhez, amiben a béke érdekében tett lépések felújítása mellett kötelezte el magát. John Ratcliffe egyben reményét fejezte ki, hogy a támogatások szüneteltetéséről hozott amerikai döntést is feloldhatják hamarosan.
Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében elmondta, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.
A francia elnök közölte, az ukrajnai béke szavatolása „talán európai erők bevetését is magában foglalja majd”.
„Nem harcolni mennének, nem mennének a frontvonalba harcolni, hanem éppen ellenkezőleg, azután mennének oda, miután a béke aláírásra került, hogy garantálják annak teljes körű betartását”
– mondta.
„Már a jövő héten összehívjuk Párizsban azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek vállalni kívánják az ezzel kapcsolatos felelősségüket” – jelentette ki a francia elnök, aki szerint „az orosz fenyegetés itt van, és határok nélkül érinti Európa országait”.
„Ebben a veszélyekkel teli világban őrültség lenne szemlélődőnek maradni” – fogalmazott az államfő.
Véleménye szerint „ez az agresszió úgy tűnik, nem ismer határokat”.

Volodimir Zelenszkij szerint itt az ideje, hogy „helyrehozzuk a dolgokat” Donald Trumppal, erről írt a közösségi médiában. Az ukrán elnök ezzel egyidejűleg egy lehetséges fegyverszüneti megállapodás tartalmát is felvázolta, tájékoztat a hirado.hu portál.
Emmanuel Macron jelezte, hogy Franciaország „továbbra is elkötelezett a NATO és az Amerikai Egyesült Államokkal való partnerség mellett”.
„De többet kell tennünk, meg kell erősítenünk a függetlenségünket a védelem és a biztonság terén. Európa jövőjéről nem dönthetnek Washingtonban vagy Moszkvában” – hangsúlyozta.
„A leendő német kancellár (Friedrich Merz) történelmi felhívására válaszolva úgy döntöttem, hogy stratégiai vitát kezdeményezek arról, hogy elrettentő fegyverünkkel megvédjük szövetségeseinket az európai kontinensen”
– mondta Macron.
Ugyanakkor „bármi történjék is, a döntés mindig is a köztársasági elnök, a fegyveres erők vezetőjének kezében volt és marad” – tette hozzá.
A francia nukleáris elrettentő erő európai kiterjesztésének lehetőségével Emmanuel Macron Friedrich Merz kérésére utalt, aki szerint
Az amerikai-európai kapcsolatok aktuális kérdéseit illetően a francia elnök úgy vélte, hogy fel kell készíteni Európát „arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok esetleg úgy dönt, hogy vámokat vet ki az európai árukra”, ahogyan azt Kanadával és Mexikóval szemben is megteszi.
„Ez a döntés, amely érthetetlen mind az amerikai gazdaság, mind a miénk számára, következményekkel jár majd egyes iparágainkra” – vélte a francia elnök.
– mondta a francia elnök.
Egyébként a beszédet megelőzően a nap során Emmanuel Macron Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tárgyalt az ukrajnai helyzetről.
A magyar kormányfő a francia elnök meghívására érkezett Párizsba.
Eközben az Európai Tanács csütörtöki ülésén az állam- és kormányfők találkozóján is megvitatják az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák és az esetleges csapattelepítések kérdését.
Az amerikai és az ukrán delegáció megállapodott, hogy „a közeljövőben” találkozik egymással
Ukrán és amerikai tisztségviselők megállapodtak abban, hogy „a közeljövőben” találkoznak – közölte szerdán Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfőbb tanácsadója, miután telefonbeszélgetést folytatott Michael Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Jermak, aki Zelenszkij kabinetfőnöke, elmondta, hogy ő és Waltz „az igazságos és tartós béke felé vezető további lépésekről tárgyaltak” a hívás során.
„Emellett véleményt cseréltünk biztonsági kérdésekről és az álláspontok összehangolásáról az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok keretében” – tette hozzá Jermak, aki szerint a két ország csapatai megállapodtak abban, hogy „a közeljövőben találkoznak, hogy folytassák ezt a fontos munkát”.
Zelenszkij napi beszédében megerősítette, hogy Kijev és Washington „dolgozik a találkozón” a Jermak-Waltz telefonbeszélgetést követően, és reméli, hogy „a jövő héten láthatjuk az első eredményeket”.
„Mindenki láthatja, milyen gyorsan fejlődnek a diplomáciai események” – mondta. „Pozitív előrelépés tapasztalható”.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!