Életkori korlátozással a veszélyforrás ellen. Európában a fiatalok napi négy-hat órát töltenek képernyő előtt
Fotó: illusztráció: Freepik
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a gyermekek online biztonságáról szóló uniós bizottsági jelentés bemutatásakor hétfőn.
2026. július 13., 14:472026. július 13., 14:47
Ursula von der Leyen közölte, a jelentés szerint Európában a fiatalok napi négy-hat órát töltenek képernyő előtt. Csaknem 60 százalékuk tapasztalt már érzelmi vagy pszichoszociális problémákat az online jelenlét hatására. Következményei:
Mindez akkor, amikor a gyerekek agya még fejlődésben van, amikor a legkiszolgáltatottabbak – hívta fel a figyelmet a német politikus. „A jelen legnagyobb kihívása, hogyan védhetjük meg gyerekeinket az online térben, hogyan teremthetünk új normát a jövő online világában” – fogalmazott.
Szavai szerint a kérdés már nem az, hogy a gyerekek kockázatnak vannak-e kitéve a képernyő előtt, hanem az, hogy mi tehető meg a gyerekek biztonságáért az online térben. Az egyik eszköz erre az EU korhatárellenőrző alkalmazása, mely könnyen használható és biztosítja az adatvédelmet. Ezzel az alkalmazással „visszaadjuk az irányítást a szülők kezébe” – fogalmazott von der Leyen.
Az uniós bizottság elnöke kijelentette: a közösségi média esetében a jelentés azt mondja, hogy számít az időzítés, az, hogy milyen korban fogyaszthat online tartalmakat egy fiatal.
A gyerekek csak szülői, gondozói vagy tanári felügyelet mellett, és korlátozott ideig érintkezhetnek a közösségi médiával - hívta fel a figyelmet.
A gyerekeknek játékra van szükségük személyes kapcsolatokon keresztül, barátságok megkötésére, időre a saját identitásuk, személyiségük kialakítására, mielőtt egy algoritmus formálja őket - jelentette ki.
– fogalmazott von der Leyen, majd kifejtette: meg kell vizsgálni, hogy milyen típusú platformok károsak a gyerekekre. A jelentés szerint ezek közé főként a közösségi média felületei tartoznak, de más, az adott korosztálynak nem megfelelő és függőséget okozó funkciókkal rendelkező szolgáltatások is – magyarázta.
Fontolóra kell venni a különböző korosztályok számára a fokozatos és szakaszos hozzáférés biztosítását, mert – mint kiemelte – ha a gyermekkor egyszer elmúlt, nem lehet visszahozni.
Az uniós bizottság elnöke egy, a brüsszeli testület megrendelésére készített és hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésre hívta fel a figyelmet, amely szerint az európaiakat aggasztják a gyerekeket a közösségi médiában fenyegető kockázatok.
69 százalékát az olyan káros tartalmaknak való kitettség, mint az erőszak, az önkárosítás vagy a szélsőségesség. Szintén 69 százalék azok aránya, akik a gyerekek személyes adataival való visszaélés miatt aggódnak. A válaszadók 64 százaléka aggódik továbbá annak kockázata miatt, hogy a gyermekeket illegális tevékenységekre toborozzák.
Az európaiak 63 százaléka szeretné, ha az uniós szabályok életkor szerint korlátoznák a gyermekek hozzáférését a közösségi médiához, akár egy bizonyos életkor alatti teljes tilalom (36 százalék), akár késleltetett hozzáférés (27 százalék) révén.
A megkérdezettek kiemelt prioritásként jelölték meg a hamis vagy félrevezető információk kezelését: szigorúbb szankciókat tartanának helyesnek az illegális online tartalmakra (44 százalék) és szigorúbb szabályokat a platformokra (40 százalék) vonatkozóan.
Fontosnak tartják továbbá a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy manipulált tartalmak egyértelmű megjelölését (38 százalék), valamint a médiával kapocslatos ismeretekbe és a független tényellenőrzésbe történő nagyobb beruházást (29 százalék) – derült ki a felmérésből.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
Észak-Macedónia vezeti annak a súlyos repülőgép-incidensnek a vizsgálatát, amelynek során a Szalonikiből a németországi Memmingenbe tartó repülőgép egyik ablaka betört, a hirtelen nyomáscsökkenés következtében pedig egy utas részben kisodródott a gépből.
„Stop Önkény!” címmel szervezett demonstrációt csütörtök estére a Fidesz a budapesti Sándor-palotához. A tüntetők Orbán Viktort éltették, valamint Magyar Péter lemondását követelték.
Az ankarai NATO-csúcs házigazdája, Recep Tayyip Erdogan török elnök egy-egy lőfegyverrel és a hozzá való munícióval ajándékozta meg a résztvevő országvezetőket, köztük Nicușor Dan román államfőt és Magyar Péter magyar miniszterelnököt is.
Az Egyesült Államok és Irán között ismét kiújultak a harcok, annak ellenére, hogy béketárgyalások zajlottak, és még mindig tartanak az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah temetési szertartásai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!