Életkori korlátozással a veszélyforrás ellen. Európában a fiatalok napi négy-hat órát töltenek képernyő előtt
Fotó: illusztráció: Freepik
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a gyermekek online biztonságáról szóló uniós bizottsági jelentés bemutatásakor hétfőn.
2026. július 13., 14:472026. július 13., 14:47
Ursula von der Leyen közölte, a jelentés szerint Európában a fiatalok napi négy-hat órát töltenek képernyő előtt. Csaknem 60 százalékuk tapasztalt már érzelmi vagy pszichoszociális problémákat az online jelenlét hatására. Következményei:
Mindez akkor, amikor a gyerekek agya még fejlődésben van, amikor a legkiszolgáltatottabbak – hívta fel a figyelmet a német politikus. „A jelen legnagyobb kihívása, hogyan védhetjük meg gyerekeinket az online térben, hogyan teremthetünk új normát a jövő online világában” – fogalmazott.
Szavai szerint a kérdés már nem az, hogy a gyerekek kockázatnak vannak-e kitéve a képernyő előtt, hanem az, hogy mi tehető meg a gyerekek biztonságáért az online térben. Az egyik eszköz erre az EU korhatárellenőrző alkalmazása, mely könnyen használható és biztosítja az adatvédelmet. Ezzel az alkalmazással „visszaadjuk az irányítást a szülők kezébe” – fogalmazott von der Leyen.
Az uniós bizottság elnöke kijelentette: a közösségi média esetében a jelentés azt mondja, hogy számít az időzítés, az, hogy milyen korban fogyaszthat online tartalmakat egy fiatal.
A gyerekek csak szülői, gondozói vagy tanári felügyelet mellett, és korlátozott ideig érintkezhetnek a közösségi médiával - hívta fel a figyelmet.
A gyerekeknek játékra van szükségük személyes kapcsolatokon keresztül, barátságok megkötésére, időre a saját identitásuk, személyiségük kialakítására, mielőtt egy algoritmus formálja őket - jelentette ki.
– fogalmazott von der Leyen, majd kifejtette: meg kell vizsgálni, hogy milyen típusú platformok károsak a gyerekekre. A jelentés szerint ezek közé főként a közösségi média felületei tartoznak, de más, az adott korosztálynak nem megfelelő és függőséget okozó funkciókkal rendelkező szolgáltatások is – magyarázta.
Fontolóra kell venni a különböző korosztályok számára a fokozatos és szakaszos hozzáférés biztosítását, mert – mint kiemelte – ha a gyermekkor egyszer elmúlt, nem lehet visszahozni.
Az uniós bizottság elnöke egy, a brüsszeli testület megrendelésére készített és hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésre hívta fel a figyelmet, amely szerint az európaiakat aggasztják a gyerekeket a közösségi médiában fenyegető kockázatok.
69 százalékát az olyan káros tartalmaknak való kitettség, mint az erőszak, az önkárosítás vagy a szélsőségesség. Szintén 69 százalék azok aránya, akik a gyerekek személyes adataival való visszaélés miatt aggódnak. A válaszadók 64 százaléka aggódik továbbá annak kockázata miatt, hogy a gyermekeket illegális tevékenységekre toborozzák.
Az európaiak 63 százaléka szeretné, ha az uniós szabályok életkor szerint korlátoznák a gyermekek hozzáférését a közösségi médiához, akár egy bizonyos életkor alatti teljes tilalom (36 százalék), akár késleltetett hozzáférés (27 százalék) révén.
A megkérdezettek kiemelt prioritásként jelölték meg a hamis vagy félrevezető információk kezelését: szigorúbb szankciókat tartanának helyesnek az illegális online tartalmakra (44 százalék) és szigorúbb szabályokat a platformokra (40 százalék) vonatkozóan.
Fontosnak tartják továbbá a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy manipulált tartalmak egyértelmű megjelölését (38 százalék), valamint a médiával kapocslatos ismeretekbe és a független tényellenőrzésbe történő nagyobb beruházást (29 százalék) – derült ki a felmérésből.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy azt tervezi, hogy a Hormuzi-szorosot amerikai területté nyilvánítja, miután „befejeztük Irán legyőzését”.
Nem különösebben érintette meg a Majka néven ismert rappert, dalszövegírót és műsorvezetőt, Majoros Pétert az, hogy erdélyi koncertje előtt sms-ben megfenyegették, a koncertet az ügyvédei tanácsára mondta le – ezt maga Majka nyilatkozta a Blikk-nek.
Ukrajnának csupán a tizedrésze van meg azoknak az elfogórakétáknak, amelyekre sürgősen szüksége van az Egyesült Államoktól az egyre erősödő orosz ballisztikus rakétatámadások megállításához – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!