Gulyás Gergely lemondott a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről
Fotó: Facebook/Gulyás Gergely
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után. A magyar Országgyűlés hétfőn tárgyalja az alaptörvény 17. módosítását, aminek eredményeként nem indulhatnának többé országgyűlési képviselői választáson azok, akik már 12 évig voltak parlamenti képviselők.
2026. július 13., 15:172026. július 13., 15:17
2026. július 13., 16:102026. július 13., 16:10
A plenáris ülést megelőző frakciótanácskozáson arról is döntöttek, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciója bojkottálja az Országgyűlés teljes hétfői ülését. Az ezt követő rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be lemondását Gulyás Gergely.
A Fidesz-frakcióvezetője korábban az írta a Facebook-oldalán, hogy „a miniszterelnök kipihenten sem képes igazat mondani. Az alkotmánymódosítás kapcsán rám, illetve a Fidesz-frakcióra vonatkozó valamennyi állítása valótlan.
Mégis van, amivel egyetértek Magyar Péter bejegyzéséből: »Legyen mindenki számára teljesen világos, aki ebben a sötét, alkotmányellenes akcióban részt vesz, és ezzel megakadályozná a demokratikus népakarat érvényelsülését, hogy ezért később vállalnia kell a felelősséget.«”
Gulyás Gergely – aki mögött a sajtótájékoztatón feketében sorakoztak fel a fideszes és KDNP-s képviselők – az 1990 utáni magyar demokrácia „fekete napjának” nevezte a hétfői parlamenti ülésnapot, mert szerinte olyan alaptörvény-módosítást készül elfogadni a Tisza-többség, amely külön-külön is durva határátlépés, együtt pedig példátlan az elmúlt 36 évben.
Ez utóbbiról azt mondta: mostantól olyan politikai verseny van Magyarországon, amelyben az ellenzéki frakciók mindegyikének legalább fele ki van zárva a demokratikus politikai versenyből, hiszen a 12 éves mandátumkorlát miatt a Mi Hazánk-frakció fele, a Fidesz-frakció közel kétharmada és a KDNP-frakció háromnegyede nem indulhat a választásokon.
Közölte: a Fidesz és a KDNP azzal tiltakozik, hogy nem vesz részt a hétfői parlamenti ülésen, ehelyett megkoszorúzzák Antall József néhai miniszterelnök sírját. Szerinte ez egy figyelemfelhívás arra, hogy Antall József, akire a Tisza Párt is szokott hivatkozni, mindenben az ellenkezőjét testesítette meg annak, mint amit az új kétharmados többség képvisel.
„Az a helyzet, ami előállt, az minden szempontból a legélesebb tiltakozást igényli, és ennek a tiltakozásnak része személyes következtetések levonása is” – indokolt, hozzátéve: azt fogja kérni, hogy olyan vezesse a frakciót, akinek van lehetősége 2030 után is indulni a választásokon.
Gulyás Gergely az új frakcióvezető megválasztásáig ellátja a tisztséggel járó feladatokat
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a sajtótájékoztatón közölte: miután értesült Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetőjének lemondásáról, összehívta a KDNP parlamenti képviselőcsoportját, amelyik nem kívánta lecserélni a frakcióvezetőt, de az „önkény elleni törvényes tiltakozás” minden módját továbbra is az eszköztárában tartja. A frakcióvezető Európában példa nélkülinek nevezte, hogy a köztársasági elnököt egymondatos alaptörvény módosítással, egyik pillanatról a másikra megfosszák a hivatalától.
Gulyás Gergelyt arról kérdezték, hogy Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben közölte: tudomása szerint a Fidesz frakcióvezetője javasolta „a megfogyatkozott számú Fidesz-frakciónak”, hogy tiltakozásul adják vissza az országgyűlési képviselői mandátumukat, de ezt a javaslatot leszavazták. Gulyás Gergely azt mondta: az az állítás, amit a miniszterelnök megfogalmazott, „nem meglepő módon valótlan”, ilyenről semmilyen szavazás nem volt. Hozzátette: a tiltakozás lehetséges eszközei között sok minden szóba került, de ilyenről a frakció nem szavazott.
Alkotmányt módosít a Tisza-kormány
A Fidesz érdekeinek választásával vádolta Sulyok Tamás köztársasági elnököt Magyar Péter miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Úgy fogalmazott: „minden magyar ember tudja, hogy valahányszor az alkotmányosság és a Fidesz érdekei között kellett választani, Sulyok Tamás újra meg újra a Fidesz érdekeit választotta és választja mai napig”.
Hozzátette, mindenki tudja, hogy Sulyok Tamás most sem tesz másként, semmi mást nem véd csak a saját Fidesztől kapott pozícióját. A kormányfő közölte,
Magyar Péter úgy látta, az alaptörvény-módosítás vitájában helye lett volna Sulyok Tamás részvételének is, hogy megvédje döntéseit, hogy számot adjon arról, miként szolgálta, vagy nem szolgálta rövid elnöksége a magyar nemzetet.
Sulyok Tamás a Facebookon utasította vissza a vádakat.
Magyar Péter szerint „jelentős ez nap a mai Magyarország és a rendszerváltás történetében, az Országgyűlés az alaptörvény 17. módosításáról dönt és ezzel arról is, hogy lezárjuk-e azt a korszakot, amely során a bukott állampárt a saját működési szabályzatává tette az ország legfontosabb törvényét, az alaptörvényt.” A kormányfő hangsúlyozta: „arról döntünk, hogy a magyar állam továbbra is a bukott Orbán-rendszer embereit, kinevezéseit és előre beépített biztosítékait védi-e”, vagy visszatér-e végre ahhoz a feladatához, amelyre létrejött, a magyar emberek szolgálatához.
Magyar Péter tudomása szerint: Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője javasolta „a megfogyatkozott számú Fidesz-frakciónak”, hogy tiltakozásul adják vissza az országgyűlési képviselői mandátumukat, de ezt a javaslatot leszavazták.
A miniszterelnök szerint a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában, és az alaptörvény 17. módosításával „fontos lépéséhez érkezik a Tisztítótűz művelet”. Kifejtette: a hétfői döntés fontos lépés „az orbáni gazdasági és politikai maffia” felszámolásához, hiszen
A kormányfő hozzátette, hogy tudja ezt „az egykori állampárt” is, ahogy azt is, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnöknek öt napja van aláírni a hétfőn elfogadandó jogszabályt. Közlése szerint az alaptörvény módosítását tartalmilag nem vizsgálhatja a köztársasági elnök, kizárólag közjogi érvénytelenség esetén küldhetné meg a szöveget az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra.
„Ilyen helyzet azonban nyilvánvalóan nem áll fenn. Tudja ezt Sulyok Tamás is, ezért a múlt hét közepéig úgy tűnt, hogy az elnök kénytelen-kelletlen, de alá fogja írni az elfogadott Alaptörvény-módosítást és ezzel a saját leváltását. Igen ám, de szerda környékén a Fidesz akcióba lépett, és megtiltotta a köztársasági elnöknek az aláírást”, szembe menve tulajdonképpen az alkotmánnyal – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
Magyar Péter jelezte: Gulyás Gergely vezetésével a Fidesz előre legyártotta azt az alkotmánybírósági beadványt, amelyet az elnöknek kellene beadnia, ellehetetlenítve ezzel a módosítás hatályba lépését, „és így az orbáni maffia letörését”. Az Alkotmánybíróságon Orbán Viktor „régi samesza”, Polt Péter már várja a Fidesz által szövegezett elnöki beadványt, hogy akár örökre elfektesse az ügyet – írta.
„Legyen mindenki számára teljesen világos, aki ebben a sötét, alkotmányellenes akcióban részt vesz, és ezzel megakadályozná a demokratikus népakarat érvényesülését, hogy ezért később vállalnia kell a felelősséget” – hangsúlyozta. Úgy folytatta: „ha Sulyok Tamás a maradék integritását is elvesztve meghajol Orbán Viktor maffiafőnök parancsának”, és nem írja alá öt napon belül az alaptörvény-módosítást, akkor az Országgyűlés elindítja ellene a megfosztási eljárást.
Ezt követően pedig az alaptörvény szerint az államfő már nem gyakorolhatja a jogköreit, és helyette az Országgyűlés elnöke tudja aláírni a jogszabályt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!