
A drágulás az esküvői szokásokat is átalakítja: egyre többen választanak kisebb, személyesebb ünnepséget
Fotó: Pixabay
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról. Egy rendezvényszervező és egy frissen házasodott székelyföldi pár mesél a Krónikának a tapasztalatokról.
2026. július 16., 08:092026. július 16., 08:09
2026. július 16., 08:152026. július 16., 08:15
Szakértők szerint egyre drágább esküvőt szervezni Romániában: egy nagyobb lakodalom költsége már az 50–60 ezer eurót is elérheti, miközben a meghívottaknak is egyre mélyebben kell a zsebbe nyúlniuk. Becslések szerint ma már személyenként mintegy ezer lejjel érdemes számolni, ha valaki vendégként szeretné fedezni a rá jutó költségeket.
A Krónika által megkérdezett rendezvényszervező és egy frissen házasodott székelyföldi pár szerint azonban nemcsak az árak változtak: a fiatalok ma már egészen más szemlélettel vágnak bele az esküvőszervezésbe.
A változást a statisztikák is jelzik. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2024-ben 101 442 házasságot kötöttek Romániában, mintegy hétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor Románia továbbra is az Európai Unió azon országai közé tartozik, ahol a legmagasabb a házasságkötési arány: 2024-ben ezer lakosra 5,3 házasság jutott, ami az uniós élmezőnybe sorolja az országot.
Fotó: Pixabay
Bár az esküvőszervezés költségei Erdélyben is emelkedtek az elmúlt években, nem lehet egységes átlagárról beszélni – mutatott rá lapunknak Szabó Tekla, a maroshévízi székhelyű Urmánczy Events tulajdonosa. Mint mondta, egy esküvő végösszegét elsősorban a pár igényei, a helyszín, a vendégek száma és a választott szolgáltatások határozzák meg.
A rendezvényszervező szerint nem minden szolgáltatás drágult azonos mértékben. Az általuk kínált szabadtéri rendezvényekhez kapcsolódó sátrak és rendezvénybútorok bérleti díja például tavaly óta változatlan, mivel euróban határozták meg az árakat. Emelkedtek ugyanakkor a szállítási költségek az üzemanyag drágulása miatt, míg az étel és az ital ára is a piaci folyamatokat követte.
„Nem lehet olyan átlagösszeget meghatározni, amely Erdély egészére érvényes lenne, mert a régiók közötti különbségek is jelentősek:
– magyarázta.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy az emelkedő költségek mellett a szolgáltatókkal kötött szerződések is tartogathatnak kellemetlen meglepetéseket. Rámutatott, nem ritka, hogy egyes szolgáltatók utóbb, váratlan kiadásokra hivatkozva módosítják áraikat, sőt olyan szerződések is előfordulnak, amelyek eleve lehetőséget biztosítanak a díjak későbbi felülvizsgálatára. Ennek elkerülése érdekében azt javasolja, hogy a párok már a szerződéskötéskor ragaszkodjanak a rögzített árakhoz, és a szerződési feltételeket is kellő körültekintéssel tanulmányozzák át.
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
Az esküvők finanszírozásával kapcsolatos szemlélet is változóban van. Mint a rendezvényszervezőtől megtudtuk, korábban nem volt ritka, hogy a friss házasok a lakodalom után a nászajándékként kapott pénzből autót vásároltak, vagy akár a közös otthon megteremtéséhez is jelentős önerőt tudtak biztosítani. Ma azonban egyre kevésbé reális elvárás, hogy az esküvő számottevő anyagi hasznot hozzon.
„A romániai – és ezen belül az erdélyi – esküvői hagyomány ebből a szempontból eltér a nyugat-európai gyakorlattól. Míg számos országban a meghívottak elsősorban tárgyi ajándékkal – háztartási eszközökkel vagy a pár által összeállított ajándéklistáról választott meglepetéssel – érkeznek, addig nálunk továbbra is a pénzbeli nászajándék a bevett szokás. Ennek eredeti szerepe az volt, hogy a család és a barátok segítsék a fiatalokat a közös élet elindításában, illetve hozzájáruljanak az esküvő költségeihez” – mutatott rá.
ma már sok pár eleve úgy kezdi el a szervezést, hogy nem számít jelentős anyagi nyereségre, legfeljebb arra, hogy a lakodalom fedezi saját költségeit.
Az áremelkedés ellenére Szabó Tekla egyelőre nem tapasztalja, hogy Erdélyben jelentősen visszaesett volna az esküvők száma. Úgy látja ugyanakkor, hogy lassan változnak a fiatal párok igényei.
„Vannak, akik már nem a hagyományos, több száz fős lakodalmat szeretnék, hanem olyan esküvőt, amely róluk szól, és amelyben jól érzik magukat.
– fogalmazott.
A rendezvényszervező szerint ezek a párok gyakran szabadtéri helyszínt választanak, és nem feltétlenül a költségek csökkentése motiválja őket, hanem az, hogy személyesebb, egyedibb esküvőt szeretnének.

Egyre kevesebb román állampolgár áll az anyakönyvvezető elé, és egyre több házaspár dönt úgy, hogy szétválnak útjaik.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a kisebb vendégszám önmagában nem jelent olcsóbb esküvőt, ugyanis számos kiadás – a helyszín, a fotós, a zenekar vagy a menyasszonyi ruha – független attól, hány vendéget hívnak meg, miközben kevesebb meghívott kevesebb nászajándékot is jelent.
A szakember szerint ezért a legfontosabb, hogy a házasulandók már a szervezés kezdetén reálisan mérjék fel a lehetőségeiket. Azt tanácsolja, hogy határozzanak meg egy egyértelmű költségkeretet, gondolják végig, mi az, ami valóban fontos számukra, és a későbbiekben is tartsák magukat ezekhez a prioritásokhoz.
Bár Erdélyben továbbra sem számít népszerűnek a téli lakodalom, ebben az időszakban számos szolgáltatás kedvezőbb áron érhető el, a szolgáltatók pedig rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a párok igényeihez.
A rendezvényszervező tapasztalatait egy Udvarhelyen élő fiatal házaspár története is alátámasztja. Júniusban tartották esküvőjüket egy Hargita megyei településen. Azt mondják, a szervezés időszakára szívesen emlékeznek vissza, ugyanakkor folyamatos egyensúlyozást igényelt az elképzeléseik és a lehetőségeik összehangolása.
„Voltak időszakok, amikor nagyon intenzíven szerveztük, máskor pedig háttérbe szorult, hiszen közben dolgoztunk is. Az esküvőszervezés gyakorlatilag egy teljes állás is lehetne” – fogalmazott a férj. Felesége szerint a legnagyobb kihívást nem az jelentette, hogy eldöntsék, milyen esküvőt szeretnének, hanem hogy az elképzeléseiket a költségvetéshez igazítsák.
– emlékezett vissza a feleség.
Mint mondják, már a szervezés elején igyekeztek tudatos döntéseket hozni. Számukra nem az volt a legfontosabb, hogy minden divatos szolgáltatást megrendeljenek, hanem hogy olyan esküvőt szervezzenek, amely valóban őket tükrözi.
„Nagyon sokat segítettek azok a podcastok, amelyeket esküvőszervezőktől hallgattunk. Rájöttünk, hogy rengeteg olyan szolgáltatás van, amely jól mutat a közösségi médiában, de valójában semmit nem tesz hozzá a hangulathoz. Ezért nem akartunk füstgépet, buborékgépet vagy 360 fokos kamerát. Inkább arra költöttünk, ami nekünk tényleg fontos volt” – mesélte a férj.
A fiatal pár ugyanakkor néhány területen nem akart kompromisszumot kötni. Mint mondták, kiemelt szempont volt számukra, hogy a kiválasztott szolgáltatók megbízhatóak legyenek, minden hivatalosan történjen, és számlát adjanak az elvégzett munkáról. A zenekar kiválasztásánál sem az ár döntött, hiszen – mint mondják – a jó hangulat alapja a minőségi zene is. A fotós esetében is a minőséget tartották szem előtt, ugyanis az volt a meglátásuk, hogy lehet, hogy megspórolnak száz-kétszáz eurót, de utána egy életen át bánhatják, ha nem azt kapják, amit szerettek volna.
A költségvetést jelentősen befolyásoló tételeknél is igyekeztek tudatos döntéseket hozni.
A legnagyobb kiadást végül a vendéglátás jelentette, miközben a sütemények esetében is jelentős árkülönbségekkel szembesültek. Ugyanakkor úgy vélik, sokkal fontosabb, hogy a vendégek jól érezzék magukat, mint az, hogy látványos, de drága kiegészítők emeljék a rendezvény fényét.
„Ha sok kisgyerek érkezik, nem biztos, hogy egy főút melletti vendéglő a legjobb választás. Ugyanilyen fontos, hogy jól legyen megszervezve az ültetés, figyeljünk arra, ki ételérzékeny, vegetáriánus vagy vegán, illetve arra is, hogy a társaság milyen italokat fogyaszt szívesen.
– részletezte a fiatal pár.
A menü összeállításánál is a helyi ízléshez igazodtak, és tudatosan kerülték a túlzottan különleges fogásokat. „Nem szerettük volna, hogy például a francia konyha különlegességei kerüljenek az asztalra. Inkább olyan ételeket és süteményeket választottunk, amelyek közel állnak az erdélyi ember ízléséhez, és amelyekről tudtuk, hogy a vendégek szívesen fogyasztják” – mesélték.
A fiatal házaspár szerint ma már egyre kevesebben vágnak bele úgy az esküvőszervezésbe, hogy abból jelentős anyagi hasznot remélnek. Saját költségvetésük összeállításakor ők sem arra törekedtek, hogy a lakodalom nyereséget hozzon, hanem az volt a céljuk, hogy ne fizessenek rá jelentősen. Rámutattak, az esküvő teljes költségvetését folyamatosan vezették, az egy vendégre jutó kiadásokat is nyomon követték, amelyek még az utolsó napokban is emelkedtek. Végül ugyan sikerült pozitív mérleggel zárniuk, de úgy vélik, ez ma már inkább kivételnek számít.
– mutatott rá a férj.
A fiatal pár arról is beszélt, hogy a borítékok kibontása vegyes érzéseket hagyott bennük. Mint mondják, akadtak olyan vendégek, akik láthatóan erejükön felül próbálták támogatni az ifjú párt.
„Amikor látod, hogy valaki úgy adott jelentős összeget, hogy tudod, neki sem könnyű az anyagi helyzete, legszívesebben visszaadnád a pénzt. Egyszerre örülsz annak, hogy fedezi a költségeket, és közben rossz érzésed is van” – mondták.
Tapasztalataik szerint ugyanakkor ma már nehéz általánosítani azt is, mekkora összeg számít megfelelő nászajándéknak. Ez nagyban függ attól,
Visszatekintve azt mondják, alapvetően nem szerveznék másképp az esküvőjüket. Azoknak a pároknak pedig, akik most vágnak bele a szervezésbe, azt tanácsolják, hogy már a kezdetektől körültekintően válasszanak szolgáltatókat, és ne feltétlenül a legolcsóbb ajánlatot keressék.
„A legfontosabb, hogy olyan emberekkel dolgozzanak együtt, akikben megbíznak. És amikor elérkezik az esküvő napja, már ne a részleteken stresszeljenek. Akkor már élvezzék azt, amiért hónapokon át dolgoztak” – javasolták.

Bár a lazításoknak köszönhetően sok fiatal tervezi élete nagy napját, és ezáltal az esküvőszervezésben és -lebonyolításban érdekelt cégek is levegőhöz jutnak, a Krónikának nyilatkozó vállalkozók szerint továbbra is nagy a bizonytalanság.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!