Történelmi csúcs után szakadékba fut Európa, Románia már most nagy bajban van

2050-re az EU lakosságának közel egyharmada 65 éves vagy annál idősebb lesz, míg ez az arány jelenleg egy az öthöz. 2100-ra a várható élettartam a nők esetében meghaladhatja a 90 évet, a férfiaknál pedig a 86 évet. Egy 2023-ban az Európai Unióban született gyermek arra számíthat, hogy 75,3 éves koráig súlyos betegségek nélkül élhet.

Az Európai Unió és az „ezüstgazdaság”

Az Európai Unió elismeri, hogy ezek a demográfiai folyamatok „jelentős kihívásokkal” járnak: munkaerőhiányt idéznek elő, nyomást gyakorolnak a közpénzekre, az egészségügyi, az oktatási és a szakképzési rendszerekre, valamint a területi kohézióra.

és az idősebb korosztály számára kínálnak termékeket és szolgáltatásokat, beleértve az egészségügyi és technológiai innovációkat is.

„Minden eddiginél hosszabb és egészségesebb életet élünk – ez az egyik legnagyobb vívmányunk. A demográfiai változások ugyanakkor átalakítják társadalmainkat, gazdaságainkat és munkaerőpiacainkat, ezért most kell cselekednünk, hogy ezt az átalakulást lehetőséggé formáljuk” – jelentette ki Dubravka Šuica európai biztos.

A termelékenység növelése és a munkanélküliség csökkentése kulcsfontosságú lesz a csökkenő létszámú munkaerő hatásainak ellensúlyozásához – hangsúlyozza az EU. Jelenleg a munkaképes korúak csaknem 20%-a kívül esik a munkaerőpiacon. A férfiak és nők közötti foglalkoztatási szakadék továbbra is 10 százalékpont, miközben 8 millió fiatal nem áll alkalmazásban, és oktatásban vagy szakképzésben sem vesz részt.

A jelentés megállapítja azt is, hogy a bevándorlás „mind fontosabb szerepet játszik a demográfiai folyamatokban, részben ellensúlyozva a népesség elöregedésének és a munkaerő-állomány csökkenésének negatív hatásait”, ugyanakkor érdemben nem képes megváltoztatni az EU demográfiai pályáját.

A legkevesebb gyermek Tulcea, Mehedinți és Krassó-Szörény megyében jött a világra (1500 alatti születésszám 2025-ben). Krassó-Szörény megyében a 14 év alatti gyermekek száma csaknem 25%-kal csökkent a legutóbbi két (a 2011-es és a 2021-es) népszámlálás között.

A születési ráta elmarad a generációk pótlásához szükséges szinttől, míg a viszonylagos növekedést mutató halálozás még inkább rontja a demográfiai mérleget – számolt be a Profit.ro.

Az Országos Statisztikai Intézet elnöke, Tudorel Andrei így jellemezte a jelenség mértékét: „Az egy év alatti népesség csökkenésének üteme a legutóbbi népszámlálások között megközelítette a 20%-ot, ami az összes korcsoport közül a leggyorsabb ütemű fogyást jelenti.” A 2021-es népszámláláson Románia lakossága 5,3%-kal volt alacsonyabb, mint 2011-ben. A 10 év alatti gyermekek száma közel 6%-kal esett vissza, a 65 év feletti lakosság aránya pedig mintegy 20%-ra emelkedett.

A demográfiai hatások nyomást gyakorolnak a nyugdíjkiadásokra, amelyek az előrejelzések szerint a következő 30 évben meghaladják majd a GDP 10%-át, miközben az állami nyugdíjrendszerbe történő befizetések a GDP mintegy 5,5%-ára csökkennek a következő 15 évben, és ezen a szinten maradnak az előrejelzési időszak végéig (2070). A külső migrációt nem számítva jelentkező -94 000 fős természetes fogyás egy hónap alatt azt jelenti, hogy

Egyébként a romániai fiatalok közel fele nyilatkozik úgy, hogy szándékában áll kivándorolni. 2023-ban az elmúlt 10 év rekordja dőlt meg a fiatalok végleges országelhagyását tekintve.

korábban írtuk

Fogyó Kelet, növekvő Nyugat: Románia és Magyarország is a demográfiai lejtőn

Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.