Több mint kétszáz tokhal-orvhalászati esetet tártak fel a hatóságok Romániában
Fotó: Román határrendészet
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet, mivel a felderített esetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik.
2026. július 16., 21:152026. július 16., 21:15
Románia továbbra is az illegális tokhalhalászat egyik legfontosabb gócpontja az Alsó-Duna térségében. A Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltségének csütörtökön közzétett, a 2016 és 2025 közötti időszakot elemző jelentése szerint a három vizsgált országban – Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában – összesen 509 dokumentált orvhalászati és illegális kereskedelmi esetet jegyeztek fel, ezek közül pedig 235 Romániában történt.
A jelentés hangsúlyozza, hogy ezek kizárólag a hatóságok által feltárt és dokumentált esetek. A WWF szakértői szerint a valós szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen számos illegális halfogás, kaviár- és halkereskedelmi ügy soha nem kerül a hatóságok látókörébe. Az elemzés első ízben próbálta megbecsülni az érintett vadon élő tokhalak számát is: számításaik szerint legalább 3366 egyed esett orvhalászat vagy más illegális tevékenység áldozatául az elmúlt tíz évben.
Az összehangolt akciók során a határrendészeknek sikerült több tokhalat is megmenteniük
Fotó: Román határrendészet
Románián belül messze Tulcea megye számít a legsúlyosabban érintett térségnek. A vizsgált időszakban itt történt a romániai esetek fele, összesen 118 dokumentált jogsértés.
ugyanakkor a halászat szempontjából is kiemelt jelentőségű régió. A WWF ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes dél-romániai megyékből – például Doljból vagy Teleormanból – egyetlen esetet sem jelentettek, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott nem történik orvhalászat, inkább a felderítés vagy az adatszolgáltatás hiányosságaira utalhat.
Az illegális tevékenységek között nemcsak az orvhalászat szerepel, hanem a tokhalhús és a kaviár tiltott szállítása, illetve kereskedelme is. A tíz év során több mint 6,5 tonna tokhalhúst és összesen 263 kilogramm kaviárt foglaltak le a három ország hatóságai.
Mivel a fekete piacon egy kilogramm kaviár ára akár 10 ezer euró is lehet, az illegális kereskedelem továbbra is rendkívül jövedelmező. A jelentés szerint az orvhalászok továbbra is elsősorban tiltott horgos eszközöket, amelyek különösen veszélyesek a védett tokhalfajokra.
Mindhárom országban halászati tilalom védi a tokhalfajt
Fotó: Román határrendészet
A Dunában egykor hat őshonos tokhalfaj élt, közülük azonban kettő már kihalt. A fennmaradt négy faj – a viza, a sőregtok, a kecsege és a vágótok – természetvédelmi szempontból rendkívül veszélyeztetett vagy veszélyeztetett kategóriába tartozik. Bár Romániában – Bulgáriához és Ukrajnához hasonlóan – teljes halászati tilalom védi ezeket a fajokat,
A természetvédő szervezet szerint sürgősen erősíteni kell az ellenőrzéseket a Duna mentén és a Fekete-tenger térségében, javítani kell a hatóságok közötti adatcserét és a határokon átnyúló együttműködést, valamint egységesebb nyilvántartási rendszert kell kialakítani. A WWF emellett nagyobb hangsúlyt helyezne az illegális kaviárkereskedelem visszaszorítására, a piacok ellenőrzésére, valamint a helyi közösségek bevonására is, mert
Mint arról korábban írtunk, a Duna-deltai halászat ma már nemcsak környezeti, hanem gazdasági és intézményi értelemben is válságban van. A Snoop oknyomozó portál tavalyi riportja szerint a halállomány csökken, a halászok elvándorolnak, miközben az állami intézmények látványosan alulteljesítenek, és a halpiacot néhány erős halátvevő- és feldolgozó központ tulajdonosa uralja. A helyiek ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba.
A Duna-delta halászközösségei ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem tartja problémásnak Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, hogy kiderült: pénteken Simina Tănăsescuval, az alkotmánybíróság elnökével egyeztetett.
A Duna vízszintjének emelése érdekében hozott intézkedések hét nappal hosszabbították meg a cernavodai atomerőmű 2. reaktorának működését – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Egyre nagyobb hullámokat vet az alkotmánybíróság elnöke, Elena-Simina Tănăsescu, és az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan közötti találkozó: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) magyarázatot kér a titkos megbeszéléssel kapcsolatban.
Több mint 1200 személy ellen folyik vizsgálat az erdőgazdálkodásban feltárt szabálytalanságok miatt, a rendőrség 5351 büntetőeljárást indított ilyen ügyekben 2026 első felében – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
Gyanús tárgyat sodortak partra vasárnap a Fekete-tenger hullámai Észak-Eforie térségében, míg a konstancai Tomis-kikötő környékén drónnak tűnő tárgyat láttak.
A bértörvényben előírt új bértáblázat 2027. szeptember 1-jétől léphet hatályba az oktatásban, és jelentős jövedelemnövekedést hozna a pedagógusok számára – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A román légteret megsértő drónt lőtt le vasárnapra virradóra a spanyol légierő egyik, Romániában légi rendészeti bevetésen tartózkodó vadászgépe.
Megelőző intézkedésekre van szükség a településekre behatoló medvék miatt – jelentette ki Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő magyarázatot vár az alkotmánybíróságtól arra, milyen körülmények között került sor Ilie Bolojan és az alkotmánybíróság elnökének találkozójára Mircea Abrudean szenátusi elnök irodájában.
A hallgatóság egy része elégedetlenségét fejezte ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnökkel szemben, amikor az szombaton Konstancán beszédet mondott a román haditengerészet napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!