Von der Leyen: az EU bízik abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket az oroszoknak

•  Fotó: Facebook/Európai Bizottság

Fotó: Facebook/Európai Bizottság

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében azt hangsúlyozta: az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak.

Hírösszefoglaló

2023. április 07., 07:552023. április 07., 07:55

2023. április 07., 08:052023. április 07., 08:05

A bizottsági elnök, aki csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat Pekingben, felhívta a figyelmet arra, hogy „Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU-kínai kapcsolatoknak”.

Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára.

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – hangsúlyozta von der Leyen.

A bizottság elnöke aláhúzta, hogy kiáll Volodomir Zelenszkij ukrán elnök novemberben előterjesztett béketerve mellett, de üdvözölte Kína nyilatkozatát is, amely szerint elfogadhatatlan a nukleáris fenyegetés vagy a nukleáris fegyverek használata a konfliktusban.

Von der Leyen aggodalmát fejezte az emberi jogi helyzet romlása miatt Kínában, különösen az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, de reményének adott hangot, hogy az újraindított EU-Kína emberi jogi párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket is nyíltan meg lehet vitatni Pekinggel.

Von der Leyen április 5-7. között tartózkodik Kínában Emmanuel Macron francia elnökkel együtt, hogy magas szintű egyeztetéseket folytasson a kínai államfővel és más magas rangú kínai tisztségviselőkkel.

Vond der Leyen és Macron szerint Kínának nagy szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében, ezért a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaikat azzal a kéréssel zárták csütörtökön, hogy Peking segítsen helyreállítani a békét Ukrajnában.

Macron és von der Leyen is kifejezte abbéli reményét, hogy Kína nyomást fog gyakorolni Oroszországra: kezdeményezzen tárgyalásokat az ukrajnai konfliktusban.

Erről ők maguk számoltak be újságíróknak a tárgyalások után.

Von der Leyen még a megbeszélések előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: „Kína nagy jelentőséggel bír Európa számára, kölcsönös függőségekkel és hosszú közös történelemmel”, de hozzátette, hogy “az EU-Kína kapcsolatok összetettebbé váltak az elmúlt években”, és „e kapcsolatok szempontjait meg kell vitatni”.

Hszi Csin-ping azt mondta, hogy a francia elnök látogatása valóban „új impulzusokat adhat” és jobb légkört teremthet Peking Európához fűződő kapcsolatában, von der Leyennek pedig azt – a bizottsági elnök beszámolója szerint –, hogy beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor erre „az idő és a körülmények is megfelelőek” lesznek.

A 90 percig tartó kétoldalú találkozójuk kezdetén Macron felhívta Hszi figyelmét arra, hogy „az ukrajnai háború nagy csapást mért a (nemzetközi) stabilitásra”, és számít Kínára, hogy „mindenkit visszatérít a tárgyalóasztalhoz”.

Hszi is elmondta, hogy a tűzszünet megteremtése az elsődleges, emellett fel kell lépni a kialakult helyzetet tovább bonyolító lépések ellen.

Hszi kifejtette, hogy szerinte az ukrajnai válság nem Kína és az EU közötti probléma, és Kína továbbra is pozitív szerepben fog részt venni a béketárgyalások elősegítésében.

Az ukrajnai háború kérdésén kívül, a látogatás és a vezetők közti megbeszélés a gazdasági kapcsolatokra is fókuszált, mely Franciaország szerint „őszinte és konstruktív” volt, míg Kína „barátságosnak” és „mélyrehatónak” nevezte azt.

A beszélgetések alkalmával Hszi megjegyezte, hogy idén ünneplik a Kína és EU közötti stratégiai kapcsolatok kiépítésének 20. évfordulóját, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kína kész együttműködni az EU-val annak érdekében, hogy helyes irányba terelje a Kína-EU kapcsolatokat, és kölcsönösen, minden szinten megújítsák az együttműködést, új lendületet adva ezáltal a globális békének, a stabilitásnak és a jólétnek.

Hszi hozzátette, hogy ebben az összetett és változékony világban a nézeteltérések leküzdése érdekében Kínának és az EU-nak is tisztelnie kell egymást, megbízható partnerként a párbeszéd és együttműködés megerősítésével pedig elő kell mozdítaniuk a politikai bizalmat és a közös fejlődést.

Ezenkívül mindkét félnek stabil és megbízható ellátási láncokat, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes környezetet kell biztosítania, valamint szinergiát kell teremtenie az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezéssel és a „Global Gateway” stratégiával a fenntartható és stabil növekedés támogatása érdekében, mind Kínában, mind az EU-ban – mondta Hszi.

Ursula von der Leyen megjegyezte, hogy az EU tiszteli Kína történelmét és kultúráját, és elmondta, hogy a Kínával folytatott őszinte, konstruktív párbeszéd, illetve a kapcsolatok folyamatos fejlesztése mind kulcsfontosságúak az európai béke és stabilitás szempontjából. Közölte: az EU gratulál Kínának, hogy házigazdaként sikeresen rendezte meg az ENSZ biodiverzitás-konferenciáját, emellett pedig elismerését fejezte ki Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiért.

Macron megjegyezte, hogy egy bizonytalanságokkal teli világban az EU-nak és Kínának is kölcsönös tisztelettel, nyitottsággal és alázattal kell fokoznia az egymás közti párbeszédet és eszmecserét, valamint előnyös együttműködések kialakításával küzdjenek meg a sürgető globális kihívásokkal, tovább mélyítve ezáltal az EU és Kína közötti átfogó stratégiai partnerséget.

Ismét „ukrán diverzánsakcióról” tettek bejelentést az oroszok

Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök – közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.
„A mai napon Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Brjanszk megyei parancsnokságának határőrei meghiúsították egy 20 fős ukrán diverzáns- és felderítőcsoport arra irányuló kísérletét, hogy behatoljon az Oroszországi Föderáció területére a Pogari járásban lévő Szlucsovszk falu közelében” – írta a kormányzó.

Bogomaz szerint az orosz hadsereg a határőrökkel együtt vette tűz alá a csoportot.


Az orosz jelentések szerint március elején „ukrán diverzánsok” a Klimovói járás területén levő Ljubecsanye és Szusanye községbe hatoltak be Brjanszk megyében. A hivatalos jelentések szerint legalább két járműre rálőttek, megölve egyikük vezetőjét. Egy tízéves fiú is megsebesült. Vlagyimir Putyin elnök terrortámadásnak minősítette az akciót. Az FSZB szerint a fegyvereseket visszaszorították Ukrajnába, ahol tüzérségi csapás mértek rájuk.

Jan Gagin, az elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz erők elfoglalták Artyomovszk (mai ukrán nevén Bahmut) vasútállomását.


Gagin 15-20 ezer halottra becsülte az ukrán hadseregnek a városban elszenvedett emberveszteségét. Bahmut birtoklásáért több mint hat hónapja heves harcok folynak.
Vlagyimir Putyin csütörtökön kétoldalú munkamegbeszélést folytatott az Ukrajnától elcsatolt mind a négy régió vezetőjével. A Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott első emberével tartott találkozón azt mondta, hogy szerda éjjel az egyik meg nem nevezett frontszakaszon 14 ukrán katona megadta magát, az ukrán hadsereg pedig háromszáz ágyúlövést adott le, hogy megsemmisítse őket az őrzésük helyén. Az elnök szerint a foglyok az utolsó emberig életüket vesztették, és megsebesültek az őrzésükre hátrahagyott orosz katonák is.

Putyin cinizmussal és a saját állampolgáraival szembeni kegyetlenséggel vádolta meg az ukrán hadsereget, hozzáfűzve: „az a feladatunk, hogy visszaszorítsuk őket olyan messzire, ahonnan már nem tudnak kárt okozni nekünk”.


Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a Putyin által említett eset Avdijivka környékén történt. Elmondta, hogy az egyik erődítménynél az ukrán 54. gépesített dandár egyik parancsnoka nyílt csatornán kérte a megadás lehetőségét, amit a tűz beszűntetése követett, majd a fegyverletétel után az ukrán foglyokat biztonsággal elvezették. Az orosz tábornok szerint az ukrán foglyokkal, akiket az éjszaka folyamán nem szállítottak el a frontvonalból, nagykaliberű tüzérségi lövedékekkel végeztek a sajátjaik az orosz fedezékben.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 325 főben nevezte meg, akik közül több mint 140 katona a Donyeck környéki harcokban esett el. Beszámolójában említést tett még egyebek között egy vezetési pont és egy rakétatüzérségi raktár megsemmisítéséről.

A nap folyamán több – orosz ellenőrzés alá került – településről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást.


Donyeckben legkevesebb kilenc civil életét vesztette, hét pedig megsebesült, amikor amerikai HIMARS sorozatvetők srapneltöltetű rakétái robbantak fel egy járműtelep felett. Két támadás történt húsz perc különbséggel, a második a mentésben segédkező emberek között szedett áldozatokat.
A luhanszki régióban lévő Liszicsankban három polgári lakos meghalt, egy pedig megsebesült egy buszmegállót ért találat következtében.
Eközben csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar azt közölte:

az ukrán erők csütörtökön több mint húsz orosz támadást vertek vissza, ebből tízet Bahmut városánál.


„Bahmut irányában az ellenség folytatja a támadó hadműveleteket, megpróbálja teljesen átvenni az ellenőrzést a város felett, a heves csaták folytatódnak” – írta a vezérkar.
A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyei Orihovo-Vaszilivka és Bohdanyivka települések térségében. A frontnak ezen szakaszán az ukrán csapatok mintegy tíz ellenséges támadást vertek vissza. A térségben több mint 15 települést ágyúztak az orosz erők.
A vezérkar kitért arra, az ukrán légvédelem a nap folyamán hat csapást mért orosz csapatösszevonási területekre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig két orosz élőerő-tömörülést, két üzemanyagraktárt és egy elektronikus hadviselési állomást találtak el. Eközben az orosz hadsereg továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosította.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok