
Fotó: Facebook/Európai Bizottság
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében azt hangsúlyozta: az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak.
2023. április 07., 07:552023. április 07., 07:55
2023. április 07., 08:052023. április 07., 08:05
A bizottsági elnök, aki csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat Pekingben, felhívta a figyelmet arra, hogy „Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU-kínai kapcsolatoknak”.
Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – hangsúlyozta von der Leyen.
Von der Leyen aggodalmát fejezte az emberi jogi helyzet romlása miatt Kínában, különösen az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, de reményének adott hangot, hogy az újraindított EU-Kína emberi jogi párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket is nyíltan meg lehet vitatni Pekinggel.
Von der Leyen április 5-7. között tartózkodik Kínában Emmanuel Macron francia elnökkel együtt, hogy magas szintű egyeztetéseket folytasson a kínai államfővel és más magas rangú kínai tisztségviselőkkel.
Macron és von der Leyen is kifejezte abbéli reményét, hogy Kína nyomást fog gyakorolni Oroszországra: kezdeményezzen tárgyalásokat az ukrajnai konfliktusban.
Erről ők maguk számoltak be újságíróknak a tárgyalások után.
Von der Leyen még a megbeszélések előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: „Kína nagy jelentőséggel bír Európa számára, kölcsönös függőségekkel és hosszú közös történelemmel”, de hozzátette, hogy “az EU-Kína kapcsolatok összetettebbé váltak az elmúlt években”, és „e kapcsolatok szempontjait meg kell vitatni”.
Hszi Csin-ping azt mondta, hogy a francia elnök látogatása valóban „új impulzusokat adhat” és jobb légkört teremthet Peking Európához fűződő kapcsolatában, von der Leyennek pedig azt – a bizottsági elnök beszámolója szerint –, hogy beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor erre „az idő és a körülmények is megfelelőek” lesznek.
A 90 percig tartó kétoldalú találkozójuk kezdetén Macron felhívta Hszi figyelmét arra, hogy „az ukrajnai háború nagy csapást mért a (nemzetközi) stabilitásra”, és számít Kínára, hogy „mindenkit visszatérít a tárgyalóasztalhoz”.
Hszi is elmondta, hogy a tűzszünet megteremtése az elsődleges, emellett fel kell lépni a kialakult helyzetet tovább bonyolító lépések ellen.
Az ukrajnai háború kérdésén kívül, a látogatás és a vezetők közti megbeszélés a gazdasági kapcsolatokra is fókuszált, mely Franciaország szerint „őszinte és konstruktív” volt, míg Kína „barátságosnak” és „mélyrehatónak” nevezte azt.
A beszélgetések alkalmával Hszi megjegyezte, hogy idén ünneplik a Kína és EU közötti stratégiai kapcsolatok kiépítésének 20. évfordulóját, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kína kész együttműködni az EU-val annak érdekében, hogy helyes irányba terelje a Kína-EU kapcsolatokat, és kölcsönösen, minden szinten megújítsák az együttműködést, új lendületet adva ezáltal a globális békének, a stabilitásnak és a jólétnek.
Hszi hozzátette, hogy ebben az összetett és változékony világban a nézeteltérések leküzdése érdekében Kínának és az EU-nak is tisztelnie kell egymást, megbízható partnerként a párbeszéd és együttműködés megerősítésével pedig elő kell mozdítaniuk a politikai bizalmat és a közös fejlődést.
Ursula von der Leyen megjegyezte, hogy az EU tiszteli Kína történelmét és kultúráját, és elmondta, hogy a Kínával folytatott őszinte, konstruktív párbeszéd, illetve a kapcsolatok folyamatos fejlesztése mind kulcsfontosságúak az európai béke és stabilitás szempontjából. Közölte: az EU gratulál Kínának, hogy házigazdaként sikeresen rendezte meg az ENSZ biodiverzitás-konferenciáját, emellett pedig elismerését fejezte ki Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiért.
Macron megjegyezte, hogy egy bizonytalanságokkal teli világban az EU-nak és Kínának is kölcsönös tisztelettel, nyitottsággal és alázattal kell fokoznia az egymás közti párbeszédet és eszmecserét, valamint előnyös együttműködések kialakításával küzdjenek meg a sürgető globális kihívásokkal, tovább mélyítve ezáltal az EU és Kína közötti átfogó stratégiai partnerséget.
Ismét „ukrán diverzánsakcióról” tettek bejelentést az oroszok
Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök – közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.
„A mai napon Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Brjanszk megyei parancsnokságának határőrei meghiúsították egy 20 fős ukrán diverzáns- és felderítőcsoport arra irányuló kísérletét, hogy behatoljon az Oroszországi Föderáció területére a Pogari járásban lévő Szlucsovszk falu közelében” – írta a kormányzó.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
szóljon hozzá!