Venezuela: politikai foglyokat enged szabadon a kormány

Orosz külügyminisztérium: jogsértő a Marinera tartályhajó amerikai feltartóztatása
Oroszországot aggasztja, hogy az Egyesült Államok lefoglalta az Atlanti-óceán északi vizein az orosz lobogó alatt közlekedő Marinera olajszállító tartályhajót, és felszólítja az amerikai felet, hogy térjen vissza a nemzetközi tengerjog alapelveihez – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata.
Az orosz diplomácia által kiadott tájékoztatás szerint Oroszország több ízben is tájékoztatta az Egyesült Államokat a hajó tulajdonjogáról és polgári, békés státuszáról. A minisztérium rámutatott, hogy hajót megállítani és átkutatni a nyílt tengeren csak korlátozott számú indok alapján (kalózkodás vagy rabszolga-kereskedelem gyanúja) alapján lehetséges, amelyek a Marinera esetében nem alkalmazhatók.
A tárca emlékeztetett arra, hogy egyéb esetekben ilyen intézkedések csak annak az államnak az engedélyével lehetségesek, amelynek a zászlaja alatt a tartályhajó közlekedik. Oroszország nem adott ilyen engedélyt és tiltakozott az ellen, hogy az amerikai parti őrség folyamatos követte a tankert.
A jelenlegi körülmények között – tette hozzá a minisztérium – a tartályhajó lefoglalása és a legénység őrizetbe vétele csak „a nemzetközi tengerjog alapvető elveinek és normáinak, valamint a hajózás szabadságának súlyos megsértéseként” értelmezhető.
A tárca hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egyoldalú szankcióit bármely ország ellen jogellenesnek tekinti, így azokra hivatkozva nem foglalhatja le a hajót nyílt tengeren. Moszkva szerint egy ilyen incidens az euroatlanti térségben a katonai és a politikai feszültség fokozódásához vezethet.
A minisztérium ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy humánus elbánásban részesítse a hajón tartózkodó orosz állampolgárokat, és engedjék őket hazatérni. A tartályhajón több más ország állampolgárai is tartózkodnak – tették hozzá.
Az amerikai haditengerészet szerdán nemzetközi vizeken foglalta le a tartályhajót. Az orosz közlekedési minisztérium szerint a Marinera december 24-én kapott ideiglenes engedélyt arra, hogy orosz zászló alatt hajózzon. J. D. Vance amerikai alelnök azt hangsúlyozta, hogy a hajó az amerikai szankciók kijátszása céljából hamis zászló alatt hajózott.

A francia elnök elítélte az „új imperializmust” és bírálta az amerikai nemzetközi kapcsolatokat
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön élesen bírálta a nemzetközi kapcsolatokban „az új gyarmatosítást és az új imperializmust”, elsősorban Donald Trump amerikai elnök külpolitikájára célozva, amely szerinte „fokozatosan elfordul” egyes szövetségesektől, és „átlépi a nemzetközi szabályokat”.
A francia nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében Emmanuel Macron a „szabályozás nélkül maradt világra” adott válaszként a „hatékony multilateralizmust” védte.
„Elutasítjuk az új gyarmatosítást és az új imperializmust”, de „elutasítjuk a vazallusodást és a feladást is” – fogalmazott a köztársasági elnök.
„Nagyhatalmak világa felé tartunk, amelyben valódi kísértés a világ felosztása” – hívta fel a figyelmet, elsősorban a venezuelai elnök, Nicolás Maduro amerikai elfogására, valamint az amerikai elnök Grönlandra vonatkozó ismételt követeléseire utalva.
Jóllehet a francia elnök Kínát és „egyre gátlástalanabb kereskedelmi agresszivitását”, valamint Oroszországot, mint az Ukrajnában fellépő „destabilizáló erőt” egyaránt bírálta, az újdonságot elsősorban az Egyesült Államokról tett megjegyzései jelentették.
Az Egyesült Államok „fokozatosan elfordul egyes szövetségeseitől, és áthágja a nemzetközi szabályokat, amelyeket még nemrégiben ő maga népszerűsített” – vélte Emmanuel Macron, aki egyre inkább jelenlévő „neokoloniális agresszivitásról” is beszélt.
Egy évvel ezelőtti beszédében az államfő már támadta a „reakciós internacionálét”, amelyet szerinte a milliárdos Elon Musk képvisel, de akkor azt hangoztatta, hogy Franciaországnak és Európának is szüksége van arra, hogy „tudjon együttműködni” Donald Trumppal. Idén már tovább ment a trumpi diplomácia kritikájában, de anélkül, hogy a világ első számú hatalmával való szakítást szorgalmazta volna.
A francia elnök azt kérte a diplomatáktól, hogy ne elégedjenek meg azzal, hogy „kommentátorai” maradnak annak, amit „mindenki más csinál”, és „nézői annak, ami szétesik”.
„Fordítva! Nem azért vagyunk itt, hogy kommentáljunk, hanem azért, hogy cselekedjünk!” – jelentette ki Emmanuel Macron.
Utalva arra, hogy Franciaország éppen átvette a G7 országcsoport elnöki tisztét (amely az Egyesült Államokat, Németországot, Olaszországot, az Egyesült Királyságot, Japánt és Kanadát is magában foglalja), megerősítette, hogy ezt a fórumot a „globális egyensúlyhiányok” „együttműködő” módon történő leküzdésére kívánja felhasználni, elsősorban Kínával.
Úgy vélte, hogy a G7-ből semmiképpen nem szabad „anti-BRICS klubot” csinálni, amely olyan „nagy feltörekvő országokat” foglal magában, mint Brazília, Oroszország, India vagy Kína, hanem a júniusi G7-csúcstalálkozón - amelyet a francia Alpokban, Evianban tartanak –, a feltörekvő országokkal együtt szeretné Emmanuel Macron „végrehajtani a globális kormányzás és az Egyesült Nemzetek reformját”, ami mostanra szerinte igazi ördögi körré vált.