Tengeri rajtaütés. Az amerikai hadsereg több orosz tankhajót is lefoglalt
Fotó: X / Visegrád 24
Oroszország követeli, hogy emberségesen és tisztességesen bánjanak állampolgáraival, tiszteletben tartva jogaikat és érdekeiket az amerikaiak által nemzetközi vizeken lefoglalt Marinera olajszállító tankeren – közölte szerdán a moszkvai külügyminisztérium.
2026. január 08., 11:022026. január 08., 11:02
„Az orosz külügyminisztérium figyelemmel kíséri az Atlanti-óceán északi részén orosz zászló alatt hajózó Marinera tanker sorsát, amelyet értesülések szerint amerikai katonák szállták meg” – ismertette a tárca.
„Figyelembe véve azon értesüléseket, miszerint orosz állampolgárok is vannak a legénység tagjai között, követeljük az amerikai féltől az emberséges és tisztességes bánásmódot, valamint azt, hogy szigorúan tartsa tiszteletben jogaikat és érdekeiket, és ne akadályozza mielőbbi hazatérésüket szülőföldjükre” – tette hozzá a minisztérium.
Először a Pentagon közölte, hogy az Egyesült Államok lefoglalta az orosz zászló alatt közlekedő, eredetileg Bella 1, jelenleg The Marinera néven ismert olajszállító hajót, amely az Atlanti-óceán északi medencéjében haladt.
A lefoglalás indítékáról a bejegyzésben azt írták, hogy
Az orosz közlekedési minisztérium hangsúlyozta, hogy az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye értelmében a nyílt tengeren a szabad hajózás rendje érvényesül, és egyetlen ország sem alkalmazhat erőt olyan hajó ellen, amely valamely más országban megfelelően regisztrálva van.
Hozzátette, hogy a Marinera 2025. december 24-én ideiglenes engedélyt kapott arra, hogy az Oroszországi Föderáció zászlaja alatt hajózhasson.
A minisztérium szerint az engedélyt az orosz jogszabályok és a nemzetközi jog normái alapján adták ki.
Egy Venezuelához köthető, az úgynevezett árnyékflottában működő olajszállító tartályhajó orosz zászlót festett a testére, nevet változtatott, és orosz lobogó alá regisztráltatta magát, vélhetően azért, hogy kikerülje az amerikai parti őrség ellenőrzését.
Donald Trump amerikai elnök korábban tengeri blokádot rendelt el azon szankcionált olajszállító hajók ellen, amelyek Venezuelába tartanak, vagy elhagyják az ország kikötőit.
Az amerikai erők déli parancsnoksága az elfogást megelőző napon az X-en azt ígérte: fellép a szankcionált hajók és szereplők ellen.
A Pentagon X közösségi oldalán szerdán közzétett bejelentésben azt írták: helyi idő szerint hajnali órákban az amerikai hadügyminisztérium egységei – együttműködésben a belbiztonsági minisztériummal – feltartóztatták a Sophia olajszállító motoros tankert a Karib-tengeren.
A közlemény szerint a szankcionált kőolajat szállító tengeri jármű az úgynevezett „árnyékflottához” tartozik, zászló nélkül hajózik, és törvénytelen tevékenységet folytat. Az amerikai katonaság az intézkedést ellenállás nélkül hajtotta végre nemzetközi vizeken, a hajót a parti őrség kíséri az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó kikötőbe – derül ki a Pentagon közleményéből.
Pete Hegseth hadügyminiszter az intézkedéseket követően úgy nyilatkozott, hogy
Ezzel párhuzamosan Kristi Noem belbiztonsági miniszter ugyancsak az X közösségi oldalán azt írta, hogy az amerikai parti őrséghez tartozó egységek két művelet során felügyeletük alá vontak a hajnali órákban két, a „szellemflottához” tartozó tankert.
Megerősítette, hogy az egyik intézkedés az Atlanti-óceánon történt (ez volt a Marinera lefoglalása – a szerk.), a másik a karibi térségben nemzetközi vizeken (ez pedig a Sophiáé).
A miniszter szerint a két olajszállító hajó „legutóbb Venezuelában horgonyzott, illetve Venezuela felé tartott”.
Kristi Noem közleményében kiemelte az Atlanti-óceán északi medencéjében lefoglalt Bella I tanker ügyét, amellyel kapcsolatban azt írta, hogy a jármű „hetek óta próbálta megkerülni az amerikai parti őrséget, még zászlóját is megváltoztatta és új nevet festett tatjára, miközben üldözték, de a kétségbeesett kísérlete kudarcot vallott, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást”.
Az árnyékflotta vagy szellemflotta kifejezést azokra a világszerte közlekedő hajókra alkalmazzák az Egyesült Államokban, amelyek nyugati szankciók hatálya alá tartoznak és büntetőintézkedéssel sújtott orosz, venezuelai és iráni kőolajat szállítanak elsősorban ázsiai vásárlóknak.
Venezuela elnöke szerintaz ország „nem háborúzik”, és üdvözli a kölcsönösen előnyös energetikai kapcsolatokat
Delcy Rodriguez ideiglenes elnök szerdán hangsúlyozta Venezuela hajlandóságát az energetikai partnerségek folytatására, és felidézte az Egyesült Államokkal fennálló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok történetét.
Rodriguez hétfőn tette le esküjét, miután Nicolás Maduro elnököt az amerikai erők elfogták és kábítószer- és fegyverkereskedelem vádjával New Yorkban bíróság elé állították.
Elutasította a venezuelai kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádakat, valamint a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos kritikákat. Ezeket „hamis állításoknak” nevezte, amelyek ürügyként szolgálnak a külföldi érdekek számára az ország olajkészleteihez való hozzáféréshez.
„Venezuela nem háborúzik. Venezuela egy békés ország, amelyet egy nukleáris hatalom támadott meg” – mondta a nemzetgyűlés 2026-os megnyitóján, hangsúlyozva az ország elkötelezettségét a kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatok iránt.
„A gazdasági kapcsolatok továbbra is diverzifikáltak lesznek. Mind a termelő szektor, mind a köz- és magánszféra piacai az egész világon jelen lesznek” – jelentette ki.
Az olaj kérdésével kapcsolatban Rodriguez azt mondta, hogy „azt a globális Északnak kell szállítani”, megismételve Venezuela álláspontját, miszerint „Venezuela nyitott az energiaügyi kapcsolatokra, amelyek minden fél számára előnyösek”.
Egyébként az Egyesült Államok támadása Venezuelában, amelynek célja az ország elnöke, Nicolas Maduro elfogása volt, legalább száz ember életét követelte, az ország belügyminisztere szerint.
„Eddig, és hangsúlyozom, hogy eddig, száz halott van, száz. És hasonló számú sérült” – mondta Diosdado Cabello szerda késő este.
„Olyan emberek haltak meg, akiknek semmi közük nem volt a konfliktushoz, civilek, otthonukban tartózkodó nők... akiket eltaláltak az országunkra ledobott hatalmas bombák” – tette hozzá.
A kubai kormány vasárnap közölte, hogy 32 állampolgára halt meg a műveletben „harci cselekmények során”, miközben a kubai fegyveres erők és a belügyminisztérium megbízásából végrehajtottak feladatokat. Cabello nem pontosította, hogy ők a 100 halott között vannak-e.
Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, hogy amerikai katonák nem haltak meg, bár néhányan megsérültek, amikor egy helikoptert eltaláltak a támadás során.
Trump elnök szerdán egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Venezuela „KIZÁRÓLAG amerikai gyártmányú termékeket” fog vásárolni a két ország közötti olajüzletből származó bevételből, anélkül, hogy további információkat adott volna ennek mechanizmusáról.
„Most értesítettek arról, hogy Venezuela KIZÁRÓLAG amerikai gyártmányú termékeket fog vásárolni az új olajmegállapodásból származó bevételéből. Ezek a vásárlások többek között amerikai mezőgazdasági termékeket, amerikai gyártmányú gyógyszereket, orvosi eszközöket és berendezéseket fognak magukban foglalni, amelyek Venezuela villamosenergia-hálózatának és energiaellátó létesítményeinek fejlesztését szolgálják” – írta az elnök a Truth Socialon.
„Más szavakkal, Venezuela elkötelezi magát amellett, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal fog üzletelni, mint fő partnerével” – tette hozzá.
Trump legújabb megjegyzései azt követően érkeztek, hogy kedden bejelentette: Venezuela 30-50 millió hordó olajat ad át az Egyesült Államoknak, amelyet piaci áron értékesítenek, és a bevételt az USA ellenőrzi.
J. D. Vance alelnök szerint az Egyesült Államok „a pénztárcáján keresztül” gyakorol ellenőrzést Venezuelára, és az ország akkor adhatja el olaját, „ha az Amerika nemzeti érdekeit szolgálja”.
„Az emberek mindig azt kérdezik: »Hogyan ellenőrzik Venezuelát?«” – mondta Vance a Fox News szerdán közzétett interjújának egy részletében.
„Venezuelát úgy ellenőrzünk, hogy a pénztárcát ellenőrzünk. Mi ellenőrzünk az energiaforrásokat, és azt mondjuk a rezsimnek: »Addig adhatja el az olajat, amíg az Amerika nemzeti érdekeit szolgálja. Ha nem tudja Amerika nemzeti érdekeit szolgálni, akkor nem adhatja el.«”
Hozzátette: „Így gyakorolunk hihetetlen nyomást arra az országra, anélkül, hogy egyetlen amerikai életet is feláldoznánk, anélkül, hogy egyetlen amerikai állampolgárt is veszélybe sodornánk.”
Az alelnök kommentálta a szerdán reggel az Egyesült Államok által lefoglalt olajszállító tartályhajó ügyét is, amely a hatóságok szerint Venezuelához kapcsolódik. Az üldözés során a tartályhajó legénysége orosz zászlót festett a hajótestre, azt állítva, hogy orosz védelem alatt hajózik, és Oroszország a múlt hónapban hivatalos diplomáciai kérelmet nyújtott be, amelyben követelte, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel a hajó üldözésével.
„Alapvetően azt próbálták elhitetni, hogy ez egy orosz olajszállító tartályhajó, hogy elkerüljék a szankciókat” – mondta Vance.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!