
Ursula von der Leyen: az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot
Fotó: X/EPP
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
2026. március 02., 15:232026. március 02., 15:23
Ursula von der Leyen közölte, hogy a hétvégén kilenc közel-keleti vezetővel, valamint több európai állam- és kormányfővel folytatott egyeztetést. Mint mondta, a helyzet továbbra is rendkívül ingatag, ugyanakkor három szempontot emelt ki.
Elsőként rámutatott: megújult remény mutatkozik az elnyomott iráni nép számára, és az Európai Unió határozottan támogatja az irániak jogát arra, hogy maguk dönthessenek saját jövőjükről. Másodszor hangsúlyozta: „keményen kell dolgoznunk a feszültség enyhítésén és azon, hogy megakadályozzuk a konfliktus további terjedését”.
Von der Leyen a leghatározottabban elítélte Irán és meghatalmazott fegyveres csoportjai „meggondolatlan és válogatás nélküli” támadásait a térség szuverén területei ellen.
Harmadik pontként a térség stabilitásának kulcsfontosságú jelentőségét emelte ki. Mint mondta, tartós megoldás kizárólag diplomáciai úton érhető el. Ez magában foglal egy hiteles iráni átmenetet, az iráni nukleáris és ballisztikus programok végleges leállítását, valamint a térség destabilizálását célzó tevékenységek megszüntetését.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette: a testületen belül működő válságkezelési és koordinációs fórum rendkívüli ülést tart a helyzet áttekintésére.
– fogalmazott.
{K1}
Von der Leyen az X közösségi oldalon közzétett bejegyzéseiben további egyeztetésekről számolt be.
Közölte: telefonon beszélt Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnökkel, aki tájékoztatta az éjfél után történt incidensről, amely során pilóta nélküli légi jármű célba vette az Akrotíriben található brit támaszpontot. Hangsúlyozta:
Az Európai Bizottság elnöke egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is. Mint írta, a térség instabilitása mindkét felet mélyen érinti, ezért elengedhetetlen a szoros koordináció. Mindkét vezető kapcsolatba lépett kulcsfontosságú regionális partnerekkel a helyzet felmérése és a feszültség csökkentését célzó lépések megvitatása érdekében.
Von der Leyen üdvözölte Törökország készségét a közvetítésre és a békés rendezés támogatására, hangsúlyozva: a diplomácia az egyetlen járható út. Megköszönte továbbá Ankara felkészültségét a válság esetleges migrációs következményeinek kezelésére, rámutatva, hogy Szíria ügyében már most is szoros együttműködés zajlik.
Az Európai Bizottság elnöke telefonon beszélt Hajszam bin Tárik ománi szultánnal is.
Háláját fejezte ki Omán szerepéért az Egyesült Államok és Irán közötti közvetett tárgyalásokban, hozzátéve: az ország a következő napokban és hetekben is kulcsszerepet játszhat a térség stabilitásának előmozdításában. Hangsúlyozta továbbá az EU és az Öböl-menti együttműködési tanács közötti politikai párbeszéd további erősítésének fontosságát.
Von der Leyen beszámolt arról is, hogy egyeztetett Szalman bin Hamad al-Halifával, Bahrein trónörökösével és miniszterelnökével. Hangsúlyozta: a manámai iráni csapások indokolatlanok és elfogadhatatlanok voltak. Kifejezte teljes szolidaritását Bahrein népével, és méltatta az ország szerepét a párbeszéd és az együttműködés előmozdításában. Kiemelte: a Perzsa-, más néven Arab-öböl térségének biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával is, ami az Európai Unió stratégiai érdeke.
{K1}
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
szóljon hozzá!