
Fotó: Military-today.com
Az ukrán erők „nagyon nehéz” pillanat előtt állnak, és fegyverekre van szükségük – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, és figyelmeztetett, hogy a halogatás befolyásolja a helyzetet a frontvonalon.
2024. február 12., 09:302024. február 12., 09:30
„A frontvonalon nagyon nehéz a helyzet. Soha nem volt könnyű 2022. február 24. óta, és ha valaki azt hiszi, hogy a frontvonalon könnyű az élet, az olyan ember, aki nem érti a háborút” – mondta Danyilov a portugál Lusa hírügynökségnek egy vasárnap megjelent interjúban.
Elmondása szerint
Hozzátette, hogy mindennek fényében ha a nyugati országok nem növelik jelentősen a fegyver- és lőszerszállításokat Ukrajnának, „a helyzet nagyon bonyolulttá válik”.
„Fegyverekre, fegyverekre, fegyverekre van szükségünk” – mondta Danyilov.
Mint ismeretes, az amerikai szenátusban február 8-án végre szavazásra bocsátották azt a várva várt törvényjavaslatot, amely Ukrajnának és Izraelnek szánt külföldi segélycsomagokat tartalmaz.
A republikánus törvényhozók elutasították a 61 milliárd dolláros ukrán segélycsomag támogatását anélkül, hogy a finanszírozást a határbiztonsági reformokhoz kötnék.
Donald Trump volt amerikai elnök, aki egyben a 2024-es elnökválasztás várható republikánus jelöltje is, a kongresszusban lobbizott szövetségeseinél, hogy utasítsanak el bármilyen kétpárti határmegállapodást.
Az Európai Unió február 1-jén bejelentette, hogy egyhangúlag jóváhagyta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot, amelyet Magyarország decemberben blokkolt. Amerikai tisztségviselők üdvözölték a hírt, de azt mondták, hogy az EU nem tudja egyedül támogatni Ukrajnát amerikai katonai segítség nélkül.
Oroszország 2022 szeptembere óta használ iráni tervezésű, Sahíd típusú katonai drónokat ukrajnai városok támadására, ami rendszeresen áldozatokat követel a civilek körében.
„Légvédelmünk pontossága, az elektronikai hadviselési rendszerek tevékenysége és minden partnerünk támogatása az égi pajzs tekintetében szó szerint életeket ment” – mondta Zelenszkij az esti beszédében.
Az elnök azt is elmondta, hogy
„Ez az év egyik legfontosabb prioritása” – mondta Zelenszkij.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!