
Összejön? Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok képviselői két napon keresztül tárgyalnak Abu-Dzabiban
Fotó: Facebook/Rusztem Umerov
Tartalmasak és eredményesek voltak, és konkrét lépésekre és gyakorlati megoldásokra összpontosítottak az ukrajnai fegyverszünetről Abu-Dzabiban tartott háromoldalú találkozón Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok képviselői – jelentette ki az első, szerdai tárgyalási nap után Ukrajna főtárgyalója, Rusztem Umerov.
2026. február 05., 08:282026. február 05., 08:28
Umerov megjegyezte, hogy az orosz oldalt „magas katonai rangú képviselők” alkották, míg az amerikai oldalon Steve Witkoff különmegbízott, Donald Trump elnök veje, Jared Kushner, Josh Gruenbaum, a Szövetségi Beszerzési Szolgálat biztosa, Daniel Driscoll hadseregminiszter és Alexus Grynkewich tábornok, az amerikai európai parancsnokság vezetője vett részt.
Azt is közölte, hogy az ukrán delegáció jelentést készít Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
és elmondta, hogy azok csütörtök reggel folytatódnak.
Zelenszkij esti videóüzenetében elmondta, hogy elengedhetetlen, hogy a tárgyalások valódi békéhez vezessenek, és ne kínáljanak Oroszországnak új lehetőséget a háború folytatására. Ukrajna partnereinek nagyobb nyomást kell gyakorolniuk Moszkvára – mondta.
„Ezt most érezni kell. Az ukrán embereknek érezniük kell, hogy a helyzet valóban a béke és a háború vége felé halad, és nem az, hogy Oroszország mindent a saját előnyére fordít és folytatja a támadásokat” – mondta Zelensukij.
Azt is elmondta, hogy
A Reuters szerint a tárgyalások megkezdése után nem sokkal az orosz erők kazettás bombákkal támadtak egy zsúfolt piacra Kelet-Ukrajnában, legalább hét embert megölve és 15-öt megsebesítve – közölte Vadim Filaskin, a donyecki régió kormányzója.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma által a nap folyamán közzétett fényképeken a három delegáció egy U alakú asztal körül ül, középen az amerikai tisztviselőkkel, köztük Steve Witkoff különmegbízottal és Donald Trump elnök vejével, Jared Kushnerrel.
A Trump-adminisztrávió mind Kijevet, mind Moszkvát arra ösztönözte, hogy találjanak kompromisszumot a négy éve tartó háború befejezésére, de
„A jó hír az, hogy nagyon hosszú idő után először találkoznak az ukrán és az orosz katonai szakértői csapatok egy fórumon, amelyen mi is részt veszünk szakértőinkkel” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán Washingtonban.
„Nem akarom azt mondani, hogy a tárgyalások önmagukban előrelépést jelentenek, de jó, hogy folyik a párbeszéd” – tette hozzá.
A legérzékenyebb kérdések Moszkva követelései, hogy Kijev adja fel a még általa ellenőrzött területeket, valamint Európa legnagyobb atomerőművének, a Zaporizzsjai létesítménynek a sorsa, amely orosz megszállás alatt álló területen található.
Ukrajna szerint a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén kell befagyasztani, és elutasítja csapatait egyoldalú visszavonását.
Eközben
„Ukrajna keleti részének meghódítása további 800 ezer halottba kerülne nekik” – jelentette ki az ukrán elnök a France 2 francia köztelevízió esti híradójának adott interjúban.
„Ehhez minimum két évre lesz szükségük, nagyon lassú előrehaladással. Szerintem nem fognak olyan sokáig kitartani” – tette hozzá a francia fordítás szerint.
Míg a második világháború óta a legvéresebb fegyveres konfliktus az európai kontinensen közel négy év alatt feltehetően több százezer halálos áldozatot követelt mindkét oldalon és több millió ukrán menekült külföldre, Zelenszkij azt közölte, hogy ukrán oldalon a hivatalos halálos áldozatok száma 55 ezer katona.
– mondta.
Az orosz és ukrán delegációk között amerikai közvetítéssel Abu-Dzabiban – szerdán és csütörtökön – zajló megbeszélések kapcsán az ukrán elnök úgy vélte, hogy az amerikai elnök szerepe döntő fontosságú, mert „Putyin csak Trumptól fél”.
„Donald Trump tudja, hogy van eszköze a nyomásgyakorlása a gazdaság, a szankciók, a fegyverek révén, amelyeket átadhatna nekünk, ha nem akarja közvetlenül bevetni az amerikai hadsereget. A hadseregünkön keresztül fenntarthatja ezt a nyomást Putyinon” – mondta Zelenszkij.
– hangsúlyozta.
Az ukrán államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz elnök „nem fél az európaiaktól”, ugyanakkor Ukrajna háláját fejezte ki azoknak az európaiaknak, akik anyagilag, gazdaságilag és diplomáciai támogatással segítik Kijevet.
„Mert az európaiak egy csodálatos, biztonságos világban élnek, amelyet ők maguk építettek fel igazságosan, gazdaságukon, munkájukon keresztül” – fogalmazott.
„Ez egy teljesen más világ. Európában jó az élet, kellemes (...), de ma már nagyon világos, hogy ha Ukrajna nem állítja meg Putyint, akkor meg fogja támadni Európát” – mondta az ukrán elnök.
Eközben
„Nem tudom, milyen javaslatot tárnak majd a delegációnk elé Abu-Dzabiban. Tegnap megvitattam velük azokat a biztonsági garanciákat, amelyekről Mark Rutte [a NATO-főtitkára] tegnap beszélt a kijevi parlamentben. Ha ez az, amivel az ukránok Abu-Dzabiba érkeztek, akkor ez újabb bizonyíték arra, hogy Zelenszkij nem akar békét” – vélekedett Lavrov az RT orosz hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből részleteket közölt a TASZSZ orosz hírügynökség.
Rutte az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában kedden az úgynevezett tettre készek koalíciójára utalva azt hangoztatta, hogy amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatást is biztosítanak Ukrajna számára.
Hozzátette, hogy a NATO többi tagországa „más módon fog segíteni”.
„Bármilyen béke a politikai pályafutása végét fogja jelenteni, és lehet, hogy nemcsak a politikaiét” – fogalmazott Lavrov.
„A Ruttével folytatott megbeszélést követően Zelenszkij azt mondta, hogy kész kompromisszumokra, de Oroszországnak is késznek kell lennie erre. Úgy hiszem, ez őszinte nyilatkozat volt tőle. Úgy vélem azonban, hogy a lelkiismeret és Zelenszkij nehezen összeegyeztethető. Semmi másra nem gondol, csak a saját túlélésére” – tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Kijelentette azt is, hogy
„A párbeszéd folytatódik. Mi támogattuk az Egyesült Államok javaslatait, az európaiak pedig azonnal Washingtonba siettek, hogy átalakítsák, megváltoztassák az amerikai kezdeményezést, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök is jóváhagyott. És még mindig nem hagytak fel ennek a kezdeményezésnek az átalakításával” – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki korábban is beszélt már a biztonsági garanciákról.
Korábban a nap folyamán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arról beszélt: az ukrajnai konfliktus békés rendezésének ajtaja nyitva áll, de amíg Kijev nem hoz ennek megfelelő döntést, addig Moszkva folytatni fogja „a különleges hadműveletet”.
„A békés rendezés ajtaja nyitva áll, Oroszország is megtartja nyitottságát” – húzta alá a Kreml szóvivője.
– tette hozzá.
Hangsúlyozta egyben, hogy az orosz hadsereg az ukrán hadiipari gépezethez köthető célpontokat semmisít meg Ukrajnában.
Peszkov újságírói kérdésre felelve közölte azt is, hogy az orosz és ukrán delegációk között amerikai közvetítéssel Abu-Dzabiban – szerdán és csütörtökön – zajló megbeszélésekről a Kreml egyelőre nem tervez nyilatkozatot tenni. A Kreml szóvivője egyben köszönetét fejezte ki az amerikai tárgyalódelegációnak erőfeszítéseiért, és megismételte, hogy
„Álláspontunk elég világos, jól ismert a kijevi rezsim, de az amerikai tárgyalók előtt is, akik jószolgálatot tesznek a háromoldalú tárgyalások lefolytatásában, és akiknek hálásak vagyunk erőfeszítéseikért” – fogalmazott.
Párizs azon korábbi nyilatkozatára utalva, miszerint technikai szintű előkészületek folynak Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatfelvételére, Peszkov kijelentette, hogy Franciaország és Oroszország valóban együttműködik a munkaszintű kapcsolatokban, de ezeknek a kapcsolatoknak nincs jelentős tartalmuk.
„Jelenleg egyáltalán nincsenek magas szintű kapcsolatok” – vélekedett a Kreml-szóvivő.
Négyre emelkedett a budakeszi panziótűz halálos áldozatainak száma, az egyik életveszélyes sérült a kórházban életét vesztette – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán pénteken.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
szóljon hozzá!