Hirdetés

Ukrajna: tartalmas és eredményes volt a háromoldalú tárgyalások első napja az ukrán tárgyaló szerint

Ukrajna

Összejön? Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok képviselői két napon keresztül tárgyalnak Abu-Dzabiban

Fotó: Facebook/Rusztem Umerov

Tartalmasak és eredményesek voltak, és konkrét lépésekre és gyakorlati megoldásokra összpontosítottak az ukrajnai fegyverszünetről Abu-Dzabiban tartott háromoldalú találkozón Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok képviselői – jelentette ki az első, szerdai tárgyalási nap után Ukrajna főtárgyalója, Rusztem Umerov.

Krónika

2026. február 05., 08:282026. február 05., 08:28

Umerov megjegyezte, hogy az orosz oldalt „magas katonai rangú képviselők” alkották, míg az amerikai oldalon Steve Witkoff különmegbízott, Donald Trump elnök veje, Jared Kushner, Josh Gruenbaum, a Szövetségi Beszerzési Szolgálat biztosa, Daniel Driscoll hadseregminiszter és Alexus Grynkewich tábornok, az amerikai európai parancsnokság vezetője vett részt.

Azt is közölte, hogy az ukrán delegáció jelentést készít Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

Hirdetés

Egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő szintén eredményesnek nevezte a tárgyalásokat,

és elmondta, hogy azok csütörtök reggel folytatódnak.

Zelenszkij esti videóüzenetében elmondta, hogy elengedhetetlen, hogy a tárgyalások valódi békéhez vezessenek, és ne kínáljanak Oroszországnak új lehetőséget a háború folytatására. Ukrajna partnereinek nagyobb nyomást kell gyakorolniuk Moszkvára – mondta.

„Ezt most érezni kell. Az ukrán embereknek érezniük kell, hogy a helyzet valóban a béke és a háború vége felé halad, és nem az, hogy Oroszország mindent a saját előnyére fordít és folytatja a támadásokat” – mondta Zelensukij.

Azt is elmondta, hogy

Ukrajna reméli, hogy a tárgyalások hamarosan új fogolycseréhez vezetnek.

A Reuters szerint a tárgyalások megkezdése után nem sokkal az orosz erők kazettás bombákkal támadtak egy zsúfolt piacra Kelet-Ukrajnában, legalább hét embert megölve és 15-öt megsebesítve – közölte Vadim Filaskin, a donyecki régió kormányzója.

Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma által a nap folyamán közzétett fényképeken a három delegáció egy U alakú asztal körül ül, középen az amerikai tisztviselőkkel, köztük Steve Witkoff különmegbízottal és Donald Trump elnök vejével, Jared Kushnerrel.

A Trump-adminisztrávió mind Kijevet, mind Moszkvát arra ösztönözte, hogy találjanak kompromisszumot a négy éve tartó háború befejezésére, de

a két fél több körös tárgyalások ellenére is messze áll egymástól a legfontosabb kérdésekben.

„A jó hír az, hogy nagyon hosszú idő után először találkoznak az ukrán és az orosz katonai szakértői csapatok egy fórumon, amelyen mi is részt veszünk szakértőinkkel” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán Washingtonban.

„Nem akarom azt mondani, hogy a tárgyalások önmagukban előrelépést jelentenek, de jó, hogy folyik a párbeszéd” – tette hozzá.

A legérzékenyebb kérdések Moszkva követelései, hogy Kijev adja fel a még általa ellenőrzött területeket, valamint Európa legnagyobb atomerőművének, a Zaporizzsjai létesítménynek a sorsa, amely orosz megszállás alatt álló területen található.

Moszkva azt akarja, hogy Kijev bármilyen megállapodás előfeltételeként vonja ki csapatait az egész Donyecki régióból, beleértve az Ukrajna legerősebb védelmi vonalainak egyikeként számon tartott, erősen megerősített városokat is.

Ukrajna szerint a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén kell befagyasztani, és elutasítja csapatait egyoldalú visszavonását.

Zelenszkij szerint Ukrajna atovábbi területeinek meghódítása több százezer orosz katona életébe kerülne

Eközben

Volodimir Zelenszkij arról beszélt: Oroszországnak további 800 ezer embert kellene feláldoznia két év alatt, ha katonailag meg akarná hódítani Kelet-Ukrajnát.

„Ukrajna keleti részének meghódítása további 800 ezer halottba kerülne nekik” – jelentette ki az ukrán elnök a France 2 francia köztelevízió esti híradójának adott interjúban.

„Ehhez minimum két évre lesz szükségük, nagyon lassú előrehaladással. Szerintem nem fognak olyan sokáig kitartani” – tette hozzá a francia fordítás szerint.

Míg a második világháború óta a legvéresebb fegyveres konfliktus az európai kontinensen közel négy év alatt feltehetően több százezer halálos áldozatot követelt mindkét oldalon és több millió ukrán menekült külföldre, Zelenszkij azt közölte, hogy ukrán oldalon a hivatalos halálos áldozatok száma 55 ezer katona.

Idézet
„Ukrajnában hivatalosan a csatatéren megölt katonák száma, függetlenül attól, hogy hivatásosok vagy mozgósítottak, 55 ezer. És sokan vannak, akiket Ukrajna eltűntnek nyilvánított”

– mondta.

Az orosz és ukrán delegációk között amerikai közvetítéssel Abu-Dzabiban – szerdán és csütörtökön – zajló megbeszélések kapcsán az ukrán elnök úgy vélte, hogy az amerikai elnök szerepe döntő fontosságú, mert „Putyin csak Trumptól fél”.

„Donald Trump tudja, hogy van eszköze a nyomásgyakorlása a gazdaság, a szankciók, a fegyverek révén, amelyeket átadhatna nekünk, ha nem akarja közvetlenül bevetni az amerikai hadsereget. A hadseregünkön keresztül fenntarthatja ezt a nyomást Putyinon” – mondta Zelenszkij.

Idézet
Az amerikai elnök kompromisszumokkal akarja leállítani ezt a háborút. Támogattuk a javaslatait, de nem lehet kompromisszumot kötni a saját szuverenitásunk kérdésében”

– hangsúlyozta.

Az ukrán államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz elnök „nem fél az európaiaktól”, ugyanakkor Ukrajna háláját fejezte ki azoknak az európaiaknak, akik anyagilag, gazdaságilag és diplomáciai támogatással segítik Kijevet.

„Mert az európaiak egy csodálatos, biztonságos világban élnek, amelyet ők maguk építettek fel igazságosan, gazdaságukon, munkájukon keresztül” – fogalmazott.

„Ez egy teljesen más világ. Európában jó az élet, kellemes (...), de ma már nagyon világos, hogy ha Ukrajna nem állítja meg Putyint, akkor meg fogja támadni Európát” – mondta az ukrán elnök.

Lavrov: a katonai garanciák azt jelentik, Zelenszkij nem akar békét

Eközben

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: amennyiben a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke.

„Nem tudom, milyen javaslatot tárnak majd a delegációnk elé Abu-Dzabiban. Tegnap megvitattam velük azokat a biztonsági garanciákat, amelyekről Mark Rutte [a NATO-főtitkára] tegnap beszélt a kijevi parlamentben. Ha ez az, amivel az ukránok Abu-Dzabiba érkeztek, akkor ez újabb bizonyíték arra, hogy Zelenszkij nem akar békét” – vélekedett Lavrov az RT orosz hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből részleteket közölt a TASZSZ orosz hírügynökség.

Rutte az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában kedden az úgynevezett tettre készek koalíciójára utalva azt hangoztatta, hogy amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatást is biztosítanak Ukrajna számára.

Hozzátette, hogy a NATO többi tagországa „más módon fog segíteni”.

Lavrov szerint Zelenszkij csak a saját túlélésére gondol, nincs szüksége békére Ukrajnában.

„Bármilyen béke a politikai pályafutása végét fogja jelenteni, és lehet, hogy nemcsak a politikaiét” – fogalmazott Lavrov.

„A Ruttével folytatott megbeszélést követően Zelenszkij azt mondta, hogy kész kompromisszumokra, de Oroszországnak is késznek kell lennie erre. Úgy hiszem, ez őszinte nyilatkozat volt tőle. Úgy vélem azonban, hogy a lelkiismeret és Zelenszkij nehezen összeegyeztethető. Semmi másra nem gondol, csak a saját túlélésére” – tette hozzá az orosz külügyminiszter.

Kijelentette azt is, hogy

az ukrajnai rendezésről folytatódik a párbeszéd, de az európai országok igyekeznek megmásítani az eredeti amerikai béketervet.

„A párbeszéd folytatódik. Mi támogattuk az Egyesült Államok javaslatait, az európaiak pedig azonnal Washingtonba siettek, hogy átalakítsák, megváltoztassák az amerikai kezdeményezést, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök is jóváhagyott. És még mindig nem hagytak fel ennek a kezdeményezésnek az átalakításával” – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki korábban is beszélt már a biztonsági garanciákról.

Korábban a nap folyamán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arról beszélt: az ukrajnai konfliktus békés rendezésének ajtaja nyitva áll, de amíg Kijev nem hoz ennek megfelelő döntést, addig Moszkva folytatni fogja „a különleges hadműveletet”.

„A békés rendezés ajtaja nyitva áll, Oroszország is megtartja nyitottságát” – húzta alá a Kreml szóvivője.

Idézet
Addig azonban, amíg a kijevi rezsim nem hozott ennek megfelelő döntést, a különleges hadművelet folytatódik”

– tette hozzá.

Hangsúlyozta egyben, hogy az orosz hadsereg az ukrán hadiipari gépezethez köthető célpontokat semmisít meg Ukrajnában.

Peszkov újságírói kérdésre felelve közölte azt is, hogy az orosz és ukrán delegációk között amerikai közvetítéssel Abu-Dzabiban – szerdán és csütörtökön – zajló megbeszélésekről a Kreml egyelőre nem tervez nyilatkozatot tenni. A Kreml szóvivője egyben köszönetét fejezte ki az amerikai tárgyalódelegációnak erőfeszítéseiért, és megismételte, hogy

Oroszország továbbra is nyitott a rendezésre.

„Álláspontunk elég világos, jól ismert a kijevi rezsim, de az amerikai tárgyalók előtt is, akik jószolgálatot tesznek a háromoldalú tárgyalások lefolytatásában, és akiknek hálásak vagyunk erőfeszítéseikért” – fogalmazott.

Párizs azon korábbi nyilatkozatára utalva, miszerint technikai szintű előkészületek folynak Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatfelvételére, Peszkov kijelentette, hogy Franciaország és Oroszország valóban együttműködik a munkaszintű kapcsolatokban, de ezeknek a kapcsolatoknak nincs jelentős tartalmuk.

„Jelenleg egyáltalán nincsenek magas szintű kapcsolatok” – vélekedett a Kreml-szóvivő.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 21., hétfő

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től
2026. szeptember 21., hétfő

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
Hirdetés