Hirdetés

Ukrajna: jóváhagyták az első, a NATO-szövetségesek által kifizetett amerikai fegyverszállítmányt

Ukrajna

Új mechanizmus. A nemrég megkötött megállapodás értelmében az Ukrajnának szállított amerikai fegyvereket nem Washington fizeti, hanem a többi NATO-szövetséges

Fotó: Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége

Jóváhagyták Trump-kormány első amerikai fegyversegélycsomagjait Ukrajna számára, és hamarosan leszállíthatják, mivel Washington újra megkezdi a fegyverek szállítását Kijevbe – ezúttal egy új pénzügyi megállapodás keretében a szövetségesekkel, közölték kedden a Reuters hírügynökséggel két, a helyzetet jól ismerő forrás.

Hírösszefoglaló

2025. szeptember 17., 08:232025. szeptember 17., 08:23

Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei által kidolgozott új mechanizmust alkalmazzák, amelynek keretében a NATO-országok pénzügyi támogatásával az Egyesült Államok készleteiből szállítanak fegyvereket Ukrajnának.

A források szerint

Hirdetés

Elbridge Colby védelmi miniszterhelyettes két, egyenként 500 millió dollár értékű szállítmányt hagyott jóvá az új, PURL (Priority Ukraine Requirements List) néven ismert mechanizmus keretében.

A megújult transzatlanti együttműködés, amelynek célja Kijev támogatása akár 10 milliárd dollár értékű fegyverekkel, akkor jön létre, amikor Donald Trump amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Moszkva szomszédjára mért folyamatos támadásai miatt,
annak ellenére, hogy ő a konfliktus tárgyalásos megoldására törekedett.

Eddig a Trump-kormány csak olyan fegyvereket adott el Ukrajnának, vagy olyan adományokat szállított, amelyeket Joe Biden volt elnök, Kijev elkötelezett támogatója engedélyezett.

A források nem voltak hajlandók pontos listát adni arról, hogy az európaiak milyen fegyverek vásárlását hagyták jóvá Ukrajna számára, de elmondták, hogy azok között

vannak légvédelmi rendszerek is, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van, tekintettel az orosz drón- és rakétatámadások hatalmas növekedésére.

Az egyik forrás szerint a PURL-lista a Pentagon politikai részlegének jóváhagyását követően halad végig a folyamaton.

A Pentagon nem reagált azonnal a kommentárkérésre.

„Ezek azok a dolgok, amelyeket kérték. Nagyon sok dolog” – mondta a forrás. „Ez a szállítás tette lehetővé számukra, hogy eddig stabilizálják a frontvonalakat.”

Szakértők szerint

Ukrajna igényei továbbra is megegyeznek az előző hónapokéval: légvédelmi rendszerek, elfogórakéták, rendszerek, rakéták és tüzérség.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy foglaljon egyértelműen állást az Oroszország elleni szankciók és Ukrajna biztonsági garanciái ügyében, hogy megállítsa Vlagyimir Putyin orosz elnököt és véget vessen a háborúnak.

„Úgy gondolom, hogy Donald Trump képes lenne elegendő légvédelmi rendszert biztosítani nekünk, és az Egyesült Államokban van is belőlük elég. Biztos vagyok abban, hogy az Egyesült Államok képes olyan szankciókat alkalmazni, amelyek kárt okoznak az orosz gazdaságnak, és Donald Trump elég erős ahhoz, hogy Putyin féljen tőle” – jelentette ki Zelenszkij a Sky News brit hírcsatornának adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál kedden szemlézett.

Szavai szerint

az egyetlen módja a harcok leállításának, ha előbb egyértelmű biztonsági garanciákat kapnak, ami csak akkor lehetséges, ha Trump bátorságot mutat.

Emlékeztetett, hogy az EU már 18 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, hozzátéve, hogy „ami most hiányzik, az egy erős szankciós csomag az Egyesült Államok részéről”.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy Putyin a politikai elszigeteltségből való kiutat keresi, és megpróbálja megtéveszteni Trumpot, hogy elhalassza az új szankciók bevezetését. Arra a kérdésre, hibának tartja-e az orosz és amerikai elnök augusztusban tartott alaszkai csúcstalálkozóját, Zelenszkij azt válaszolta: „hiszem, hogy ha ez egy háromoldalú találkozó lett volna Ukrajna részvételével, bizonyos eredményt értünk volna el.”

Szerinte

Putyin a találkozónak köszönhetően kikerült a teljes elszigeteltségből, az amerikai elnök fotózkodott és nyilvános párbeszédet folytatott vele.

„Azt gondolom, hogy ez megnyitja Putyin számára az ajtót más csúcstalálkozókhoz is” – jegyezte meg.

Nagyon fontosnak nevezte viszont, hogy „ne adjunk Putyinnak ilyen teret, mert különben nem fogja érezni a háború befejezésének szükségességét”. „Ő háborút folytat, és mindenki megpróbálja megállítani, vitázva, könyörögve neki, ehelyett erőt kell alkalmazni, mert ő csak az erő nyelvén ért” – hangsúlyozta.

A nemrég történt lengyelországi drónincidenssel kapcsolatosan Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy Putyin a drónok NATO-tagállamokba küldésével egyszerre több célt próbál elérni. Szerinte egyfelől „teszteli” a NATO-t, és látni akarja, mire képes a szövetség.

Idézet
Meg akarja nézni, mire kész a NATO, mire képes diplomáciai és politikai téren, és hogyan fog erre reagálni a helyi lakosság”

– mondta.

Putyin másik üzenete szerinte az, hogy a légvédelmi rendszereket inkább tartsák meg maguknak, és ne adják át Ukrajnának.

„Ezenkívül, véleményem szerint, egy másik jelzés, amit küldenek, a következő: ne merjetek Ukrajnának további légvédelmi rendszereket adni, mert szükség lehet rájuk nálatok is” – összegezte. Zelenszkij az interjúban újfent kijelentette, hogy kész csúcstalálkozóra vagy találkozóra az amerikai és az orosz elnök részvételével, bárhol, csak Oroszországban nem.

„Kész vagyok találkozni Trump elnökkel és Putyinnal. Kész vagyok találkozni bármilyen feltétel nélkül” – fogalmazott az ukrán elnök.

Szemlét tartott a Zapad-2025 hadgyakorlaton az orosz elnök
Szemlét tartott Vlagyimir Putyin orosz elnök a Zapad-2025 (Nyugat-2025) hadgyakorlat zárónapja alkalmából kedden a Nyizsnyij Novgorod-i régióban lévő mulinói lőtéren.
Putyin a tanmanőverek céljaként az Oroszország és Fehéroroszország alkotta Szövetségi Állam védelmének elgyakorlását nevezte meg, bármilyen agresszió ellen. Rámutatott hogy a Zapad-2025 tervezése a „különleges hadművelet” során szerzett tapasztalatokból indult ki.
Az orosz elnök szerint a hadgyakorlathoz tízezer, a harcok során is bevetett fegyverrendszert és korszerű haditechnikai eszközt mozgósítottak, és 41 gyakorlóterepen százezer katona vesz részt rajta.
Putyin köszönetet mondott a katonai diplomáciai testület képviselőinek és a külföldi megfigyelőknek, kiemelve a bizalomerősítés fontosságát. Az elnök megtekintett egy fegyver- és haditechnikai kiállítást, amelynek több mint négyszáz mintadarabja közül 125-öt már rendszeresítettek hadműveleti övezetben, 194-et harci körülmények között tesztelnek, 86 pedig kísérleti stádiumban van.
A Zapad-2025 stratégiai hadgyakorlatot szeptember 12-től 16-ig tartották meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán

Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán
Hirdetés
2026. január 16., péntek

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt

A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt
2026. január 16., péntek

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól

Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól
2026. január 16., péntek

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát

Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja

Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja
2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
Hirdetés
Hirdetés