Csapás. Az orosz támadások során számos város lakói maradtak áram nélkül
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
2026. január 14., 10:302026. január 14., 10:30
Az orosz erők folyamatosan támadják az infrastrukturális létesítményeket, azzal a céllal, hogy megtörjék az ukránok elszántságát azáltal, hogy megszakítják a fűtés- és áramellátást Ukrajna egész területén.
Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih Védelmi Tanácsának vezetője szerint
Vilkul hozzátette, hogy a város vízellátó szivattyúi átálltak vészhelyzeti generátorokra, és megjegyezte, hogy a városban a szokásosnál alacsonyabb víznyomás lesz.
A kár mértéke nem volt azonnal egyértelmű, mivel a mentőcsapatok a helyreállításon dolgoznak.
A teljes helyreállítás időpontját nem közölték.
Vilkul megjegyezte, hogy a támadás nem követelt áldozatokat.
A főváros, Kijev lakói is hasonló kihívásokkal küzdöttek az elmúlt napokban, miután pénteken éjszaka hatalmas támadás érte a kritikus infrastruktúrát, amelynek következtében több ezer lakos maradt fűtés nélkül, és legalább négy ember meghalt.
A hidegfront közeledtével szerdára virradóra a hőmérséklet Kijevben -14 Celsius-fokra esett vissza, és az időjárás-előrejelzések szerint a fagyos időjárás valószínűleg még legalább két hétig folytatódik.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester jelentése szerint
Mindeközben szemtanúk beszámolói és a közösségi médiafelületekre feltöltött felvételek szerint szerdára virradóra egy orosz légvédelmi rakéta talált el egy lakóépületet az oroszországi Rosztov-na-Donuban.
A lakosok éjszaka robbanásokról számoltak be a városban, és videókat tettek közzé, amelyek a rosztovi légvédelem működését mutatják.
Az orosz hatóságok ukrán dróntámadásra figyelmeztettek, és több rakétariadót is kiadtak a régiban.
Alekszandr Szkrjabin,
Jurij Szljuszar, Rosztov megye kormányzója szintén azt állította, hogy egy ipari vállalkozás kigyulladt a dróntámadás miatt, bár nem hozta nyilvánosságra a létesítmény nevét.
Azt is állította, hogy egy többemeletes lakóépület kigyulladt, és hogy a mentőcsapatok a helyszínen dolgoznak.
A közösségi médiában megjelent felvételek alapján úgy tűnik, hogy a célpont az Empilsz festékgyár lehetett, bár egyelőre nem világos, hogy az ukrán vagy az orosz tűz okozta-e a jelentett károkat.
2025 volt a leghalálosabb év az ukrajnai civilek számára
2025 volt a leghalálosabb év a civilek számára Ukrajnában 2022 óta, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját – jelentette január 12-én az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU).
Az előző évben az ukrajnai háború 2514 civil halálát és 12 142 civil sérülését okozta az ENSZ megfigyelőcsoportjának ellenőrzött adatai szerint. A 2025-ben meghalt vagy megsérült ukrán civilek száma 31 százalékkal magasabb volt, mint 2024-ben, és 70 százalékkal magasabb, mint 2023-ban.
„A civil áldozatok számának 31 százalékos növekedése 2024-hez képest a civilek védelmének jelentős romlását jelenti” – mondta Danielle Bell, az HRMMU munkatársa.
„Megfigyeléseink szerint ezt a növekedést nemcsak a frontvonal mentén fokozódó harcok okozták, hanem a nagy hatótávolságú fegyverek szélesebb körű használata is, ami az ország egész területén fokozott kockázatnak tette ki a civileket” – tette hozzá.
Oroszország hosszú távú konfrontációra törekszik a NATO-főtitkár szerint
Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, és ebben Kína, Irán és Észak-Korea támogatását is élvezi – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden az Európai Parlamentben, a Renew Europe uniós parlamenti frakció által szervezett fórumon.
A NATO főtitkára szerint az említett országok aktívan hozzájárulnak Moszkva Ukrajna elleni háborújához, miközben közösen igyekeznek aláásni a NATO-tagállamok stabilitását és biztonságát.
Mark Rutte szerint a NATO-tagországok védelmi kiadásainak növelése nemcsak biztonsági, hanem gazdasági előnyökkel is jár: a termelés bővülése nagyobb biztonságot, gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményez. Ugyanakkor a főtitkár azt is hangsúlyozta, hogy az úgynevezett 5 százalékos cél elérése – melyről a hirado.hu is beszámolt korábban – és a gyártás felgyorsítása nehéz döntéseket igényel valamennyi tagállamtól.
Rutte két okot nevezett meg a védelmi erőfeszítések fokozására.
Egyrészt a biztonsági helyzet ezt megköveteli: Oroszország továbbra is a NATO elleni legjelentősebb fenyegetés, hadiipara folyamatosan termel, miközben kibertámadásokkal és szabotázsakciókkal is teszteli a szövetséget. Másrészt véget ért az az időszak, amikor Európa az Egyesült Államokra támaszkodhatott saját biztonsága érdekében – noha Washington továbbra is elkötelezett a NATO mellett.
A főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök nélkül azok az országok, amelyek a nyár előtt nem érték el a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokban – köztük Spanyolország, Olaszország és Belgium -, nem kötelezték volna el magukat a beruházások 5 százalékra való növelése mellett.
„Azt mondanám, mindez Trump elnöknek köszönhető. Tudom, hogy most mindenki utálni fog ezért, de ezt gondolom, és meg is fogom ismételni – ezért van szükségünk a transzatlanti kapcsolatra” – jelentette ki.
A főtitkár hangoztatta: Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt feladat, mivel a szövetség biztonsága elválaszthatatlan Ukrajna biztonságától. Emlékeztetett az év elején Párizsban tartott találkozóra ahol az ukrán biztonsági garanciákról folytak egyeztetések, valamint hangsúlyozta, hogy a NATO a Pearl kezdeményezésen keresztül is folyamatos támogatást nyújt Kijevnek, a többi között légvédelmi eszközökkel.
Az Ukrajnát ért orosz rakétatámadásokkal összefüggésben Rutte hangsúlyozta: ezek a támadások civilek ellen irányulnak, és a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megkapja a szükséges légvédelmi eszközöket. Kijelentette: a jövőbeni biztonsági garanciák kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Ukrajna tartós békét érhessen el, a területi kérdésekről pedig kizárólag az ukrán nép dönthet.
Rutte szerint a NATO és az Európai Unió együttműködése egyre szorosabb, ami elengedhetetlen a közös kihívások kezeléséhez. Hozzátette:
a következő NATO-csúcs, amelyet júliusban Ankarában rendeznek meg, kulcsfontosságú lesz a védelmi erőfeszítések további felgyorsítása szempontjából.
Kérdésekre válaszolva Mark Rutte hangsúlyozta: Grönland esetében olyan biztonsági kihívásról van szó, amely az Északi-sarkvidék egészét érinti. Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök már első elnöki ciklusa idején felhívta a figyelmet az északi térség növekvő stratégiai jelentőségére, a tengeri útvonalak megnyílására, valamint Oroszország és Kína fokozódó jelenlétére.
Hozzátette továbbá, hogy nincs nézetkülönbség a szövetség tagjai között az Északi-sarkvidék biztonságát illetően.
Ebben az összefüggésben rámutatott:
az északi-sarkvidéki biztonság kérdése nemcsak azt a hét országot érinti, amelyek földrajzilag a térséghez tartoznak (közülük hat NATO-tag, a hetedik pedig Oroszország), hanem más tagországokat is, például az Egyesült Királyságot vagy Németországot, „amelyek szintén hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy az Északi-sarkvidék – vagyis az Egyesült Államok, Kanada és Európa – biztonságban maradjon”.
Iránnal kapcsolatban a NATO-főtitkár elítélte a teheráni vezetés fellépését a békés tüntetőkkel szemben, elfogadhatatlannak nevezve az erőszakot és az emberéletek elvesztését. Kiemelte: a demokrácia nemcsak a parlamentek működését jelenti, hanem a szabad médiát és a békés tiltakozás jogát is.
Végezetül Rutte hangsúlyozta: a transzatlanti együttműködés nélkülözhetetlen, és az európai-amerikai összefogás a NATO és az Európai Unió között alapvető feltétele a közös biztonság megerősítésének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!