Csapás. Az orosz támadások során számos város lakói maradtak áram nélkül
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
2026. január 14., 10:302026. január 14., 10:30
Az orosz erők folyamatosan támadják az infrastrukturális létesítményeket, azzal a céllal, hogy megtörjék az ukránok elszántságát azáltal, hogy megszakítják a fűtés- és áramellátást Ukrajna egész területén.
Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih Védelmi Tanácsának vezetője szerint
Vilkul hozzátette, hogy a város vízellátó szivattyúi átálltak vészhelyzeti generátorokra, és megjegyezte, hogy a városban a szokásosnál alacsonyabb víznyomás lesz.
A kár mértéke nem volt azonnal egyértelmű, mivel a mentőcsapatok a helyreállításon dolgoznak.
A teljes helyreállítás időpontját nem közölték.
Vilkul megjegyezte, hogy a támadás nem követelt áldozatokat.
A főváros, Kijev lakói is hasonló kihívásokkal küzdöttek az elmúlt napokban, miután pénteken éjszaka hatalmas támadás érte a kritikus infrastruktúrát, amelynek következtében több ezer lakos maradt fűtés nélkül, és legalább négy ember meghalt.
A hidegfront közeledtével szerdára virradóra a hőmérséklet Kijevben -14 Celsius-fokra esett vissza, és az időjárás-előrejelzések szerint a fagyos időjárás valószínűleg még legalább két hétig folytatódik.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester jelentése szerint
Mindeközben szemtanúk beszámolói és a közösségi médiafelületekre feltöltött felvételek szerint szerdára virradóra egy orosz légvédelmi rakéta talált el egy lakóépületet az oroszországi Rosztov-na-Donuban.
A lakosok éjszaka robbanásokról számoltak be a városban, és videókat tettek közzé, amelyek a rosztovi légvédelem működését mutatják.
Az orosz hatóságok ukrán dróntámadásra figyelmeztettek, és több rakétariadót is kiadtak a régiban.
Alekszandr Szkrjabin,
Jurij Szljuszar, Rosztov megye kormányzója szintén azt állította, hogy egy ipari vállalkozás kigyulladt a dróntámadás miatt, bár nem hozta nyilvánosságra a létesítmény nevét.
Azt is állította, hogy egy többemeletes lakóépület kigyulladt, és hogy a mentőcsapatok a helyszínen dolgoznak.
A közösségi médiában megjelent felvételek alapján úgy tűnik, hogy a célpont az Empilsz festékgyár lehetett, bár egyelőre nem világos, hogy az ukrán vagy az orosz tűz okozta-e a jelentett károkat.
2025 volt a leghalálosabb év az ukrajnai civilek számára
2025 volt a leghalálosabb év a civilek számára Ukrajnában 2022 óta, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját – jelentette január 12-én az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU).
Az előző évben az ukrajnai háború 2514 civil halálát és 12 142 civil sérülését okozta az ENSZ megfigyelőcsoportjának ellenőrzött adatai szerint. A 2025-ben meghalt vagy megsérült ukrán civilek száma 31 százalékkal magasabb volt, mint 2024-ben, és 70 százalékkal magasabb, mint 2023-ban.
„A civil áldozatok számának 31 százalékos növekedése 2024-hez képest a civilek védelmének jelentős romlását jelenti” – mondta Danielle Bell, az HRMMU munkatársa.
„Megfigyeléseink szerint ezt a növekedést nemcsak a frontvonal mentén fokozódó harcok okozták, hanem a nagy hatótávolságú fegyverek szélesebb körű használata is, ami az ország egész területén fokozott kockázatnak tette ki a civileket” – tette hozzá.
Oroszország hosszú távú konfrontációra törekszik a NATO-főtitkár szerint
Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, és ebben Kína, Irán és Észak-Korea támogatását is élvezi – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden az Európai Parlamentben, a Renew Europe uniós parlamenti frakció által szervezett fórumon.
A NATO főtitkára szerint az említett országok aktívan hozzájárulnak Moszkva Ukrajna elleni háborújához, miközben közösen igyekeznek aláásni a NATO-tagállamok stabilitását és biztonságát.
Mark Rutte szerint a NATO-tagországok védelmi kiadásainak növelése nemcsak biztonsági, hanem gazdasági előnyökkel is jár: a termelés bővülése nagyobb biztonságot, gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményez. Ugyanakkor a főtitkár azt is hangsúlyozta, hogy az úgynevezett 5 százalékos cél elérése – melyről a hirado.hu is beszámolt korábban – és a gyártás felgyorsítása nehéz döntéseket igényel valamennyi tagállamtól.
Rutte két okot nevezett meg a védelmi erőfeszítések fokozására.
Egyrészt a biztonsági helyzet ezt megköveteli: Oroszország továbbra is a NATO elleni legjelentősebb fenyegetés, hadiipara folyamatosan termel, miközben kibertámadásokkal és szabotázsakciókkal is teszteli a szövetséget. Másrészt véget ért az az időszak, amikor Európa az Egyesült Államokra támaszkodhatott saját biztonsága érdekében – noha Washington továbbra is elkötelezett a NATO mellett.
A főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök nélkül azok az országok, amelyek a nyár előtt nem érték el a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokban – köztük Spanyolország, Olaszország és Belgium -, nem kötelezték volna el magukat a beruházások 5 százalékra való növelése mellett.
„Azt mondanám, mindez Trump elnöknek köszönhető. Tudom, hogy most mindenki utálni fog ezért, de ezt gondolom, és meg is fogom ismételni – ezért van szükségünk a transzatlanti kapcsolatra” – jelentette ki.
A főtitkár hangoztatta: Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt feladat, mivel a szövetség biztonsága elválaszthatatlan Ukrajna biztonságától. Emlékeztetett az év elején Párizsban tartott találkozóra ahol az ukrán biztonsági garanciákról folytak egyeztetések, valamint hangsúlyozta, hogy a NATO a Pearl kezdeményezésen keresztül is folyamatos támogatást nyújt Kijevnek, a többi között légvédelmi eszközökkel.
Az Ukrajnát ért orosz rakétatámadásokkal összefüggésben Rutte hangsúlyozta: ezek a támadások civilek ellen irányulnak, és a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megkapja a szükséges légvédelmi eszközöket. Kijelentette: a jövőbeni biztonsági garanciák kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Ukrajna tartós békét érhessen el, a területi kérdésekről pedig kizárólag az ukrán nép dönthet.
Rutte szerint a NATO és az Európai Unió együttműködése egyre szorosabb, ami elengedhetetlen a közös kihívások kezeléséhez. Hozzátette:
a következő NATO-csúcs, amelyet júliusban Ankarában rendeznek meg, kulcsfontosságú lesz a védelmi erőfeszítések további felgyorsítása szempontjából.
Kérdésekre válaszolva Mark Rutte hangsúlyozta: Grönland esetében olyan biztonsági kihívásról van szó, amely az Északi-sarkvidék egészét érinti. Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök már első elnöki ciklusa idején felhívta a figyelmet az északi térség növekvő stratégiai jelentőségére, a tengeri útvonalak megnyílására, valamint Oroszország és Kína fokozódó jelenlétére.
Hozzátette továbbá, hogy nincs nézetkülönbség a szövetség tagjai között az Északi-sarkvidék biztonságát illetően.
Ebben az összefüggésben rámutatott:
az északi-sarkvidéki biztonság kérdése nemcsak azt a hét országot érinti, amelyek földrajzilag a térséghez tartoznak (közülük hat NATO-tag, a hetedik pedig Oroszország), hanem más tagországokat is, például az Egyesült Királyságot vagy Németországot, „amelyek szintén hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy az Északi-sarkvidék – vagyis az Egyesült Államok, Kanada és Európa – biztonságban maradjon”.
Iránnal kapcsolatban a NATO-főtitkár elítélte a teheráni vezetés fellépését a békés tüntetőkkel szemben, elfogadhatatlannak nevezve az erőszakot és az emberéletek elvesztését. Kiemelte: a demokrácia nemcsak a parlamentek működését jelenti, hanem a szabad médiát és a békés tiltakozás jogát is.
Végezetül Rutte hangsúlyozta: a transzatlanti együttműködés nélkülözhetetlen, és az európai-amerikai összefogás a NATO és az Európai Unió között alapvető feltétele a közös biztonság megerősítésének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Akár órákkal hosszabb várakozásra is számíthatnak a schengeni térségbe érkező, EU-n kívüli utazók az új belépési-kilépési rendszer miatt – figyelmeztetnek európai repülőterek.
Agyonlőtték Alain Orsonit, a korzikai szeparatisták volt vezetőjét Vero kistelepülésen hétfőn, édesanyjának temetésén – derül ki rendőrségi és ügyészségi közlésekből.
Havazás, jég és ónos eső miatt több európai repülőteret is lezártak ideiglenesen: többek közt a budapesti, bécsi, prágai légikikötő is felfüggesztett járatokat kedden.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hogyan reagálna Románia, ha egyes NATO-tagországok csapatokat küldenének Grönlandra, ha Donald Trump amerikai elnök úgy határoz, hogy katonai erővel próbálja megszerezni – erről beszélt Radu Miruță védelmi miniszter hétfő este.
Venezuelát csak az Egyesült Államok által jóváhagyott olajszállító tankerek hagyhatják el – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy utasította Ukrajna tárgyalócsoportját, hogy véglegesítse az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciákról szóló dokumentumot, és azt „a legmagasabb szinten” terjessze fel vizsgálatra.
Az Egyesült Államok számára a diplomácia az első eszköz Irán felé, de légicsapás is „az asztalon van” – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!