Kilőve. A mintegy 3 millió dollárt érő Manguszt-osztályú hajókat Oroszország többcélú nagysebességű hajóként használja járőrözésre, felforgató műveletek elleni küzdelemre, valamint kutatásra és mentésre
Fotó: Rosoboronexport
Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egy orosz katonai gyors támadóhajót – jelentette az ukrán katonai hírszerzés (HUR).
2024. május 07., 08:392024. május 07., 08:39
A támadást állítólag egy Magura V5 többcélú tengeri drónnal hajtották végre a megszállt Krímben az éjszaka folyamán.
Az ügynökség később a célba vett orosz hajót egy Manguszt-osztályú járőrhajóként azonosította, amely a 12150-es projekt elnevezés alatt is ismert.
Felgyújtották hétfőn az orosz Szerpuhov rakétahordozót, amely a Balti-tengeren lévő Kalinyingrádi exklávénál volt kikötve – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
Az elmúlt hónapokban Ukrajna fokozta a megszállt Krím elleni támadásait, amelyek a Fekete-tengeren és környékén lévő orosz katonai eszközöket veszik célba.
Dmitro Pletencsuk haditengerészeti szóvivő korábban azt mondta, hogy
A darabonként mintegy 3 millió dollárt érő Manguszt-osztályú hajókat Oroszország többcélú nagysebességű hajóként használja járőrözésre, felforgató műveletek elleni küzdelemre, valamint kutatásra és mentésre – közölte a katonai hírszerzés.
A hajókat általában egy távirányítású fegyverállomással szerelik fel, amely egy 14,5 mm-es géppuskával, valamint két AGS-17-es gránátvetővel, egy DP-64-es gránátvetővel és két Igla és Verba hordozható légvédelmi rendszerrel (MANPADS).
Ukrajna azt állítja, hogy a krími Szevasztopol kikötője elleni vasárnap éjszakai nagyszabású támadásban csapást mért két orosz hadihajóra, valamint egy kommunikációs központra és a Fekete-tengeri Flotta több más létesítményére.
Ukrajna korábban több orosz hajót semmisített meg Magura V5 többcélú tengeri drónokkal, köztük a Cezar Kunyikov partraszálló hajót, a Szergej Kotov őrhajót, a nagy sebességű Szerna és Akula partraszálló hajókat, valamint a Tarantul-osztályú Ivanovec rakétakorvettet.
Eközben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter egy vilniusi sajtótájékoztatón bejelentette:
Hollandia korábban ígéretet tett arra, hogy 24 darab negyedik generációs, amerikai gyártmányú repülőgépet szállít Ukrajnának, mivel Kijev igyekszik megerősíteni légierőjét.
Ollongren litván kollégájával, Laurynas Kasciunasszal együtt beszélve elmondta, hogy a szállítások egy részletes terv részét képezik, amely az ukrán pilóták és karbantartó személyzet képzését is magában foglalja.
Ha a szövetségeseknek sikerül tartaniuk az irányt, az első dán F-16-osok idén nyáron érkeznek meg Ukrajnába – tette hozzá.
Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezette a tavaly létrehozott nemzetközi koalíciót, amelynek célja, hogy Kijevet F-16-os vadászgépekkel lássa el és ukrán pilótákat képezzen ki.
Mint ismeretes, a pilótákat részben a Romániában létrehozott kiképzőközpontban képezik ki.
Ukrajna felszólította partnereit: Ne ismerjék el Vlagyimir Putyint legitim elnökként
Ukrajna hétfőn felszólította partnereit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyin orosz elnök legitimitását.
„Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként” – áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.
A kijevi diplomáciai tárca ezt azzal indokolta, hogy az orosz elnökválasztáskor a voksolást Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék orosz ellenőrzés alá került térségeiben is megtartották, valamint az elcsatolt Krím félszigeten is. A minisztérium állítása szerint „ukrán állampolgárok millióit vették rá kényszerrel és fenyegetéssel” a voksolásra.
Az orosz belügyminisztérium szombaton körözést adott ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. Indokként az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.
A március közepén megtartott orosz elnökválasztást a hivatalos végeredmények szerint a leadott szavazatok 87,28 százalékával nyerte meg Vlagyimir Putyin, aki újabb hatéves ciklusát kedden kezdi meg. Zelenszkij már akkor is úgy fogalmazott, hogy „semmilyen legitimitása sincs” Putyin elnök újabb választási győzelmének.
Mindemellett az ukrán elnök tavaly novemberben kijelentette, hogy felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni most Ukrajnában. Noha Zelenszkij mandátuma május 20-án lejár, az ukrán alkotmány szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!