
Újabb büntetőintézkedések? Lindsey Graham szenátor szerint Trump rábólintott az orosz olaj elleni másodlagos szankciókra
Fotó: Facebook/Donald Trump
A szenátus már a jövő héten szavazhat az Oroszországra gyakorolt nyomásgyakorlás céljából bevezetendő új szankciókról, amelyek célja az Ukrajnával folytatott háború befejezése – jelentette be Lindsey Graham szenátor szerdán, Donald Trump elnökkel való találkozója után.
2026. január 08., 09:002026. január 08., 09:00
2026. január 08., 10:152026. január 08., 10:15
„A mai, Trump elnökkel folytatott, számos kérdést érintő nagyon eredményes találkozó után zöld utat adott a kétpárti orosz szankciókról szóló törvényjavaslatnak, amelyen hónapok óta dolgozom [Richard] Blumenthal szenátorral és másokkal” – nyilatkozta a republikánus párti Graham, utalva a connecticuti demokrata politikusra, aki társszerzője a régóta elakadt törvényjavaslatnak.
Graham szerint a szenátusi szavazásra „remélhetőleg már a jövő héten” sor kerül.
Graham és a szenátus republikánus vezetői hónapok óta együttműködnek a Fehér Házzal, hogy megegyezzenek a törvényjavaslat végleges változatáról.
Ugyanakkor ez nem az első alkalom, hogy Graham bejelenti, hogy a törvényjavaslata hamarosan előreléphet, csak hogy aztán ismét elakadjon.
„Ukrajna engedményeket tesz a béke érdekében, Putyin pedig csak beszél, és továbbra is ártatlanokat öl” – mondta Graham, hozzátéve, hogy a törvény „jó időzítésű” lenne.
Eközben
Biztosított afelől, hogy Kijev meg fogja védeni az ország érdekeit. Elmondása szerint nem mindent árulhatnak most el arról, hogy miben egyeztek meg Párizsban.
„Folytatjuk a tárgyalásokat Párizsban a tartós béke és az államunk számára nyújtott megbízható biztonsági garanciák elérése érdekében. Nem minden információ lehet nyilvános, de konkrét eredmények már vannak, a munka pedig folytatódik. Az ukrán nemzeti érdekek védelmet kapnak” – írta Budanov bejegyzésében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindeközben közölte a Telegramon, hogy szerdán Párizsban a tárgyalódelegációk a biztonsági garanciákon és a háború befejezésének alapvető keretén dolgoztak.
Ukrajnát Budanov mellett Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Andrij Hnatov vezérkari főnök, Szerhij Kiszlicja, az elnöki iroda helyettes vezetője és Olekszandr Bevz elnöki tanácsadó képviseli. A delegáció tagja továbbá David Arahamija, a kormánypárt frakcióvezetője is.
Kiemelte, hogy ez lehetővé tette az egységek képességeinek jelentős megerősítését az ellenséges légi célok elleni védelemben a frontvonaltól egészen a hátországi régiók védelméig.
Zelenszkij eközben ukrán elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Ukrajnának elsősorban a saját fegyveres erőire kell támaszkodnia, ezért a legfontosabb biztonsági garancia egy erős, teljesen felszerelt, 800 ezres hadsereg.
„Azt kérdezem Ukrajna partnereitől, hogy ha Oroszország részéről ismét agresszió érné az országot, akkor mindegyikük hajlandó volna-e erős választ adni az oroszoknak. Egyelőre azonban nem kaptam egyértelmű, világos választ. Látom a politikai akaratot, és azt, hogy partnereink készek hathatós szankciókat és biztonsági garanciákat adni. Amíg azonban nincsenek meg a biztonsági garanciák jogi értelemben, parlamentek és az Egyesült Államok kongresszusa által megerősítve, addig erre a kérdésre nem lehet választ adni” – mutatott rá Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerint viszont
Az államfő kifejezte abbéli reményét, hogy a közeljövőben újra találkozhat Donald Trump amerikai elnökkel, és megvitathatja vele a biztonsági garanciák kérdését.
„Van-e előrelépés a 15 évnél hosszabb távra vonatkozó biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokon? Decemberben már feltettem ezt a kérdést, akkor az amerikai elnök azt mondta, majd megvizsgálják. Úgy gondolom, hogy a közeljövőben találkozni fogok vele, valószínűleg Washingtonban, de lehet, hogy máshol, meglátjuk, milyen tervei vannak az elnöknek” – mondta Zelenszkij.
Közölte, hogy Ukrajna tájékoztatta európai partnereit légvédelmi szükségleteiről. Az Egyesült Államokból újabb rendszereket egyelőre nem szállítottak, a rakéták csak lassan érkeznek, Ukrajna szeretne ezen változtatni.
„Az európai partnerek közül külön szeretném megköszönni Norvégia segítségét. Részletekbe most nem bocsátkozom” – tette hozzá az elnök.
A ciprusi EU-elnökség kezdetét jelző megnyitóünnepségen Zelenszkij az európai partnerekkel és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások új szakaszáról beszélt, hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a tárgyalási folyamatban.
„Miközben Ciprus megkezdi az EU Tanácsának elnökségét, megállapítjuk, hogy a tárgyalások új mérföldkőhöz értek európai partnereinkkel, természetesen az Egyesült Államokkal és a Koalíció minden tagjával együtt” – mondta Zelenszkij. „Őszintén hisszük, hogy ez a háború az önök lnöksége alatt véget érhet.”
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
szóljon hozzá!