Váltás. Trump a Zelenszkijjel folytatott találkozó után már arról beszél: Ukrajna vissza tudja szerezni az oroszoktól az elfoglalt területeit
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök kedden este kijelentette, hogy szerinte Kijev visszafoglalhatja az összes megszállt területét, és hogy Ukrajnának most kell cselekednie, mivel Oroszország „komoly” gazdasági problémákkal küzd.
2025. szeptember 24., 07:372025. szeptember 24., 07:37
2025. szeptember 24., 09:372025. szeptember 24., 09:37
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt „nagy fordulatnak” nevezte a Reuters szerint.
Az ugyanakkor nem világos, hogy Trump szavaihoz jelentős változás is társul-e az amerikai politikában, például olyan döntés, hogy új, súlyos szankciókat vezetnek be Moszkva ellen.
Trump ugyanis korábban azt javasolta Ukrajnának, hogy adja fel területeit a béke érdekében.
„Putyin és Oroszország NAGY gazdasági gondokkal küzd, és most van itt az ideje Ukrajnának, hogy cselekedjen” – írta Trump a Truth Socialon, nem sokkal azután, hogy az ENSZ Közgyűlésének szünetében találkozott Ukrajna elnökével.
– fogalmazott, és Oroszországot „papírtigrisnek” nevezte.
Az amerikai elnök korábban újságírói kérdésre azt mondta, támogatja, hogy az európai NATO-tagállamok lelőjék a légterüket megsértő orosz harci eszközöket.
Trump hangvétele nagyban eltért attól, ahogyan a múlt hónapban Alaszkában tartott csúcstalálkozón vörös szőnyegen fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ami nyilvánvalóan annak a törekvésnek a része volt, hogy felgyorsítsa Oroszország ukrajnai háborújának befejezését.
Az ukrán vezető Trumppal való találkozója után újságíróknak azt mondta, hogy a találkozó „jó és konstruktív” volt, de nem kívánt részletekbe menni a beszélgetésük tartalmáról.
Zelenszkij kedden elmondta, hogy Oroszország gyengélkedő gazdaságáról beszéltek, és hogy „megállapodtak abban”, hogy Trump kész lesz biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, amikor a háború véget ér.
Elmondta, hogy Trumpnak megvan a befolyása és a hatalma ahhoz, hogy „fordulatot hozzon” Ukrajna számára a háborúban, és megjegyezte, hogy Kína is megtartotta befolyását Oroszország felett.
Zelenszkij szerint
„(Trump) fokozatosan rájött, hogy Putyin egyszerűen csak olyan információkat osztott meg, amelyek messze álltak a valóságtól a harctéren. Most már sokkal jobban bízik bennem, mert az én hírszerzésem rendelkezik olyan információkkal, amelyeket megosztunk partnereinkkel” – mondta Zelenszkij egy sajtótájékoztatón.
Zelenszkij ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Oroszország továbbra is folytatni fogja hibrid háborúját Európa ellen, miközben folytatja háborúját Ukrajna ellen.
„Megmondtam neki, hogy (Putyin) nem fogja megvárni az ukrajnai háború végét. Ehelyett megpróbálja majd megtalálni Európa, a NATO-tagállamok gyenge pontjait, megpróbálja majd ezt megtenni. Hangsúlyoztam, hogy nem tudom, milyen formátumot fog választani, mert vannak kibertámadások és más módszerek is” – mondta.
Trump beszélne Orbánnal az orosz kőolaj vásárlásáról
Donald Trump amerikai elnök a New York-i ENSZ-közgyűlés keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóján kijelentette, hogy befolyásolni tudja Magyarország orosz olajvásárlásának leállítását.
Ő a barátom, még nem beszéltem vele, de úgy érzem, ha megteszem, lehet, hogy leáll, és azt gondolom, meg fogom tenni – nyilatkozta Donald Trump a találkozón az Index szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök maga is szóba hozta a témát, amikor arról beszélt, hogy „hogyan lehet megállítani egyes európai országokat abban, hogy orosz olajat és gázt vásároljanak”. Az ukrán elnök hozzátette: „Nem vagyok biztos abban, hogy a magyarok készek erre, de minden a jövőben dől el”.
Az elhangzottakra egyelőre egyetlen mondatos válasz érkezett magyar részről: „Mi mindenben támogatjuk az amerikai elnök erőfeszítéseit a béke érdekében, a földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot azonban nem tudjuk megváltoztatni” – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebookon.
ami nyilvánvalóan arra az új mechanizmusra utal, amely lehetővé teszi Európának, hogy amerikai fegyvereket vásároljon Ukrajna számára.
Oroszország ENSZ-helyettes nagykövete, Dmitrij Poljanszkij újságíróknak nyilatkozva szkeptikusan állt hozzá Trump üzenetéhez.
„Ne ne jöjjenek annyira lázba minden tweet miatt” – mondta Poljanszkij.
„A háború a tárgyalóasztalnál fog véget érni” – mondta Rubio az ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktusról tartott ülésén. „Ott fog véget érni ez a háború.”
„Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a veszélyes konfliktus békés megoldása iránt” – mondta az ENSZ testületének. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok arra a következtetésre juthat, hogy nincs békés megoldás.
Arra szólította a tanácsot, Oroszországot is beleértve, hogy „tegyenek meg mindent, ami hatalmukban áll”, hogy „véget vessenek ennek a háborúnak”.
Zelenszkij egyébként kedden arról is beszélt, hogy szerinte
„Úgy gondolom, hogy Trump elnök megváltoztathatja Hszi Csin-ping hozzáállását ehhez a háborúhoz, mert nem érezzük, hogy Kína be akarná fejezni ezt a háborút” – mondta Zelenszkij a Fox News „Special Report” című műsorában, miután New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének szünetében találkozott Trump elnökkel.
Az Egyesült Államok Kínát és Indiát emelte ki, mint az orosz–ukrán háborúhoz hozzájáruló országokat, mivel továbbra is vásárolnak olajat Moszkvától.
Trump vámok „nagyon erős” körét helyezte kilátásba Oroszországgal szemben és Európától is hasonló lépéseket vár
Donald Trump vámok„nagyon erős” körét helyezte kilátásba Oroszországgal szemben, de ehhez Európától is hasonlóan hatásos lépéseket vár – az amerikai elnök erről az ENSZ Közgyűlésének általános vitáján tartott felszólalásában beszélt kedden New Yorkban.
„Arra az esetre, ha Oroszország nem áll készen, hogy megállapodjon a háború befejezéséről, az Egyesült Államok teljes mértékben felkészült vámok nagyon erős körének bevezetésére, amelyek megállítanák a vérontást, és azt gondolom, hogy nagyon gyorsan” – fogalmazott Donald Trump.
Az elnök kifejtette: ahhoz, hogy az általa kilátásba helyezett vámok hatásosak legyenek, az európai országoknak ugyanolyan intézkedéseket kellene megtenniük, mint, amelyeket az Egyesült Államok tervez.
Donald Trump felszólalásában ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy India és Kína, mint az orosz energiahordozók első számú vásárlói, az elsődleges finanszírozói az Oroszország által viselt háborúnak.
Az amerikai elnök megismételte, hogy az ukrajnai háború lezárásának elérését sokkal könnyebbnek gondolta, amit arra alapozott, hogy mindig jó kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Egyben megismételte azt a véleményét, hogy az orosz–ukrán háború soha nem tört volna ki, amennyiben 2022-ben ő az Egyesült Államok elnöke.
Források a múlt héten a Reutersnek azt mondták, hogy Trump arra sürgette az Európai Unió tisztségviselőit, hogy 100 százalékos vámokat vessenek ki Kínára, hogy visszatartsák az orosz olaj vásárlásától. Hasonló vámokat szorgalmazott India esetében is.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok frusztrált New Delhi és Peking energia-vásárlásokon keresztül történő hozzájárulása miatt a konfliktushoz, Zelenszkij kedden kijelentette, hogy szerinte India „többnyire” Ukrajna mellett áll.
Elismerve az orosz energiaellátással kapcsolatos aggodalmakat, úgy vélte, hogy Trump és az európai szövetségesek törekedni fognak a szorosabb, erősebb kapcsolatok kiépítésére Indiával.
„Úgy gondolom, mindent meg kell tennünk, hogy az indiaiak ne vonuljanak vissza, és megváltoztassák hozzáállásukat az orosz energiaszektorhoz” – mondta Zelenszkij.
A kínai nagykövetség szóvivője kedden tagadta, hogy Peking részt venne a folyamatban lévő konfliktusban, és kijelentette, hogy Kína nem „hasznosította ki a helyzetet saját érdekében”.
Litvániában a katonaság mostantól saját kedvére lőheti le a légtérsértő drónokat
Litvániában a parlament engedélyezte kedden egy törvénymódosítással, hogy a hadsereg saját hatáskörben döntsön a légtérsértő drónok lelövéséről.
A vilniusi törvényhozás szerint a jogszabálymódosításra azért volt szükség, mert ellenséges országok pilóta nélküli repülőgépei egyre gyakrabban sértik meg az ország légterét.
Eddig a litván hadsereg csak két esetben nyúlhatott katonai eszközhöz a drónok semlegesítésére: olyan pilóta nélküli repülőeszközöknél, amelyeket fegyverként vetnek be, illetve amelyek repüléstől elzárt területen kiemelt jelentőségű állami objektumokat veszélyeztetnek.
A módosítás lehetővé teszi azoknak a drónoknak a lelövését is, amelyek megsértik egyes területeknek az általánosnál szigorúbb repülési szabályait.
Egy Ukrajna elleni orosz légitámadás során szeptember 10-én éjjel több drón berepült Lengyelország és ezzel a NATO légterébe. A lengyel légierő és más NATO-szövetségesek akkor először lőttek ki rakétákat ilyen drónokra.
Litvánia légterébe is több esetben behatoltak már drónok az ukrajnai háború kezdete óta.
Dánia szerint a koppenhágai repülőtéren észlelt drónok kapcsolatban állnak az egész Európát érintő hibrid támadásokkal
Dánia szerint a hétfőn a legnagyobb tepülőtere járatait leállító drónok a kritikus infrastruktúrára mért eddigi legsúlyosabb támadást jelentették, és összekapcsolta őket egy sor feltételezett orosz drónbehatolással és más, egész Európát érintő zavarokkal.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint a drónok tevékenysége „zavarok okozására és nyugtalanság keltésére” irányult, bár a hatóságok nem nevezték meg a gyanúsítottakat.
Hétfőn késő este két vagy három nagy drón észlelése a koppenhágai repülőtér közelében közel négy órára leállította az összes felszállást és leszállást. A norvég hatóságok is lezárták három órára az oslói repülőtér légterét, miután drónokat észleltek.
A skandináv régió legforgalmasabb repülőtereinek leállítása több tízezer utast hagyott magára.
„A tegnap este látottak a dán kritikus infrastruktúra eddigi legsúlyosabb támadása” – mondta Frederiksen kedden a médiának küldött nyilatkozatában. „Természetesen nem zárunk ki semmilyen lehetőséget azzal kapcsolatban, hogy ki áll a támadás mögött. Egyértelmű, hogy ez illeszkedik a közelmúltban megfigyelt fejleményekhez, amelyek között szerepelnek más drón támadások, légtérsértések és hackertámadások európai repülőtereken” – mondta.
A közszolgálati DR televíziónak adott interjújában Frederiksen megemlítette a közelmúltban történt, valószínűleg orosz drónok által végrehajtott lengyel és román légtérbe való behatolásokat, valamint azt, hogy Észtország pénteken jelentette, hogy orosz harci repülőgépek hatoltak be légterébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!