
Emmanuel Macron a Donald Trumppal folytatott megbeszélés után közölte, az Egyesült Államok célja az, hogy tűzszünetet érjenek el Ukrajnában
Fotó: Emmanuel Macron/X
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába. Eközben az Ukrajnát támogató nyugati szövetségesek szerint a békéhez vezető utat nem lehet Ukrajna részvétele nélkül kijelölni.
2025. augusztus 13., 22:192025. augusztus 13., 22:19
2025. augusztus 13., 22:392025. augusztus 13., 22:39
Az amerikai elnök Washingtonban egy, a Kennedy Centerben tartott szerdai eseményen kifejtette, „jó esély van arra, hogy legyen egy második találkozónk, ami produktívabb lesz, hiszen az első arról szól majd, hogy meghatározzuk, hol tartunk”. Megjegyezte, hogy pénteki találkozója Vlagyimir Putyinnal a második megbeszélés előkészítéséül is szolgálhat. „Ha az első találkozó jól megy, akkor gyorsan jön egy következő, majdnem azonnal” – jelentette ki Trump az ukrajnai háborúval kapcsolatos tárgyalás előtt két nappal.
Kérdésre válaszolva Trump kijelentette, „nagyon súlyos következményei” lesznek annak, ha nem sikerül beleegyezésre késztetnie Putyint a háború lezárását illetően. Arra a kérdésre, hogy vajon rá tudja-e venni Vlagyimir Putyint arra, hogy megszűnjenek az ukrán polgári célpontok elleni támadások, az amerikai elnök kétségeit hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy „ezt a beszélgetést már lefolytatta” az orosz államfővel, ugyanakkor hozzátette, cél a teljes háború megállítása. Az amerikai elnök egyben „nagyon jónak” minősítette washingtoni idő szerint szerdán reggel folytatott telefonos megbeszélését Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel, valamint megerősítette, hogy Putyinnal folytatott megbeszélésének eredményéről is tájékoztatni fogja őket pénteken.
Ezzel egy időben az Ukrajnát támogató nyugati szövetségesek szerint a békéhez vezető utat nem lehet Ukrajna részvétele nélkül kijelölni. A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este ismertetett közös közlemény szerint a nap folyamán virtuális csúcstalálkozót tartott a cselekvésre kész országok koalíciója – Coalition of the Willing –, és az online találkozón részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint J. D. Vance amerikai alelnök is.
A megbeszélésen – amelyen Keir Starmer brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár elnökölt – a Downing Street tájékoztatása szerint a résztvevők
Leszögezték ugyanakkor, hogy a békéhez vezető utat nem lehet Ukrajna nélkül kijelölni. Hangsúlyozták: továbbra is olyan megközelítésre van szükség, amely az aktív diplomáciát, az Ukrajnának nyújtott támogatást és az Oroszországra gyakorolt nyomást elegyíti, és olyan diplomáciai megoldást kell elérni, amely biztosítja Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeinek érvényesülését. A koalíció tagországainak közös közleménye szerint az érdemi tárgyalások kizárólagos feltétele a tűzszünet és az ellenségeskedések tartós beszüntetése.
A Londonban ismertetett nyilatkozat leszögezi: ha Oroszország az alaszkai csúcstalálkozón nem hajlandó tűzszüneti megállapodásra, akkor erősíteni kell „az orosz hadigazdaságra nyomást gyakorló” szankciókat és szélesebb körű gazdasági intézkedéseket. A kommüniké kiemeli, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Az országcsoport közös közleménye szerint Ukrajnának robusztus és hiteles biztonsági garanciákat kell nyújtani annak érdekében, hogy hatékonyan megvédhesse szuverenitását és területi egységét.

Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
A Coalition of the Willing (tettrekészek koalíciója) országai készek az aktív szerepvállalásra, beleértve az ilyen jellegű biztosítékokat nyújtó erők telepítését az ellenségeskedések beszüntetése után. A nyilatkozat szerint nem lehet korlátozni az ukrán fegyveres erők tevékenységét, illetve együttműködését más országokkal, és Oroszország nem kaphat vétójogot Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozásának megakadályozására sem.
„Az Ukrajnához tartozó területi kérdések nem tárgyalhatók, azokról csak az ukrán elnök (Volodimir Zelenszkij) tárgyalhat” – tette hozzá a francia elnök, aki a dél-franciaországi Fort de Brégançonban található elnöki nyári rezidencián tartott sajtótájékoztatót, az Európai Tanács elnökével, António Costával együtt. Donald Trump – Emmanuel Macron elmondása szerint – „küzdeni fog azért is, hogy (…) háromoldalú találkozó legyen” Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos pont ebben a tekintetben, és szeretnénk, ha Európában, egy semleges, minden fél által elfogadott országban tartanák” – tette hozzá a francia elnök.
Friedrich Merz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán délután közös sajtótájékoztatót tartott Berlinben, ahol szintén részletesen beszéltek a Trumppal való megbeszélésről. A kancellár elmondta, hogy a videókonferencia során az európai vezetők öt fontos alapelvet fogalmaztak meg, amiket szerinte Trump is elismert:
Az ukrán elnök elmondta, mindegyik vezető, aki részt vett a mai egyeztetéseken, békét szeretne Ukrajnában és Európában, valamint megállapodtak az alapelvekben, amit Donald Trump követni fog pénteki tárgyalásán orosz kollégájával. „Ami Ukrajnát érinti, azt Ukrajnával kell megvitatni” – fogalmazott az ukrán elnök, aki később azt is mondta, hogy erősebb szankciókra van szükség Oroszország ellen. „Putyin blöfföl, jelenleg az egész frontvonal mentén próbál előretörni. Putyin arról is csak blöfföl, hogy nem érdeklik a szankciók, és hogy azok nem működnek” – tette hozzá Zelenszkij.
Rajtuk kívül Mark Rutte, a NATO főtitkára, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyaránt nagyon sikeresnek nevezte az amerikai elnökkel tartott egyeztetést. A pénteken esedékes találkozó után várhatóan egy újabb megbeszélést tartanak majd az európai vezetők Trumppal.

Donald Trump szerint „puhatolózó” jellegű lesz, és konstruktív lehet a péntekre tervezett alaszkai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az amerikai elnök erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt a Fehér Házban.
Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat.
Ilie Bolojan román kormányfő elmondása szerint „pragmatikus megbeszélést” folytatott szerdán Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
„Helytelen” lenne azt állítani, hogy Vlagyimir Putyin elnök elutasította az Egyesült Államok békejavaslatait a keddi tárgyalásokon Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel – jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Közbeszerzési csalás és korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titoktartás megsértésének gyanújával vádat emeltek Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és további két másik ember ellen.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
szóljon hozzá!