Kemény harcok. Az oroszok Donyeckben áttörtek, de az ukránok szerint zajlik a felszámolásuk
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
2025. augusztus 13., 08:282025. augusztus 13., 08:28
Az ukránok hadvezetése szerint „nehéz és dinamikusan változó helyzet” alakult ki a térségben. Mint közölték, nem sokkal korábban jelentettek harcokat a donecki Kucseriv Jar falu környékéről.
Andrij Kovalev, az ukrán vezérkar szóvivője szerint az ukrán hadsereg erősítést küldött Pokrovszkhoz. „Az ellenség kihasználja számbeli fölényét, és jelentős veszteségei ellenére próbál kisebb csapatokban átjutni állásaink első vonalán” – mondta.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy
„Az orosz megszállók merészen lépnek fel, hogy mélyen áttörjék a védelmünket. A veszteségek ellenére szabotőrcsoportokkal és kis gyalogsági csoportokkal próbálnak behatolni védelmi vonalainkba” – mondta Kovalenko, miközben azt állította, hogy a vonalak mögé behatoló orosz csoportok egy részét már megsemmítették, a többinek pedig zajlik a felszámolása.
Az ukrán hadsereghez közel álló DeepState – amely egy nyílt forráskódú ukrán térképes oldal és a frontvonalakat térképezi fel – előzőleg azt mutatta, hogy az orosz erők egy nap alatt mintegy 10 kilométert haladtak előre a térségben északi irányban (azóta egyesek ennél is nagyobb betörést feltételeznek), támadhatóvá téve a megerődített Dobropillja települést és tovább fenyegetve az utolsó, még ukrán kézen lévő nagyobb várost a donyecki régióban, Kosztyantinyivkát.
Az ukrán vezérkar korábban elvetette a pokrovszki és dobropilljai orosz áttörésről szóló értesüléseket, és hangsúlyozta: néhány orosz katona „beszivárgása” még nem jelenti azt, hogy ellenőrzésük alá vonták volna ezeket a térségeket.
Közben
mert ez megfosztaná a kijevi vezetést a védekezés lehetőségétől és nyitottá tenné az országot újabb orosz offenzívák előtt.
Hangsúlyozta, hogy területi kérdéseket csak azt követően szabad megvitatni, hogy Oroszország beleegyezett a tűzszünetbe, és a területi kérdésekről szóló tárgyalásokon lényegi elemeknek kell lenniük a biztonsági garanciáknak. Beszélt arról is, hogy Oroszország három frontszakaszon, egyebek között Zaporizzsja irányában tervez offenzívát indítani.
Közben
– közölte kedd este a moszkvai diplomáciai tárca.
„Augusztus 12-én telefonbeszélgetést folytatott Szergej Lavrov, az Oroszországi Föderáció külügyminisztere és Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere. Megvitatták az augusztus 15-én Alaszkában megrendezendő találkozó előkészületeinek egyes részleteit, amelyen Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke találkozik majd” – hangzik a közlemény.
– tették hozzá.
Trump elnök korábban bejelentette, hogy augusztus 15-én Alaszkában találkozik orosz hivatali kollégájával. Ezt Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója is megerősítette, aki szerint a két vezető az ukrajnai válság hosszú távú békés rendezésének lehetőségeire fog összpontosítani.
Usakov azt mondta: a Kreml arra számít, hogy az ezt követő csúcstalálkozó Putyin és Trump között orosz területen lesz.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden bejelentette:
Az alaszkai legnagyobb városban megrendezésre kerülő csúcstalálkozó Putyin tíz év óta első amerikai látogatását jelenti, és az első személyes találkozót Trump elnökkel azóta, hogy az amerikai elnök január 20-án hivatalba lépett.
„Ez egy meghallgatási gyakorlat (Trump) elnök számára” – mondta Leavitt, jelezve, hogy a tárgyalások nem feltétlenül hoznak azonnali eredményt, és hozzátéve, hogy az egyéni
megbeszélések „a terv részét képezik”.
A Trump-kormány áttöréseként hirdette meg a találkozót a békefolyamatban, bár az ukrán és európai tisztségviselők továbbra is óvatosan állnak a Kijevet kizáró tárgyalásokhoz.
A CNN kedden arról számolt be, hogy a találkozót egy amerikai katonai létesítményben, a Joint Base Elmendorf-Richardsonban tartják, mivel a nagy horderejű látogatás biztonsági aggályokat vet fel.
Az amerikai elnök augusztus 8-án jelentette be a csúcstalálkozót, és állítólag azt mondta az ukrán és
európai vezetőknek, hogy Moszkva nyitott lehet a tárgyalásokra, ha azokba beletartozik a „területcsere” is.
Az ukrán elnöki hivatal egyik forrása a Kyiv Independentnek elmondta, hogy a Kreml javaslata szerint Kijevnek vissza kellene vonulnia a részben megszállt Donyeck és Luhanszk megyékből, cserébe azért, hogy Oroszország visszavonuljon Szumi és Harkiv megyék egyes részeiből.
Moszkva megismételte ezeket a követeléseket a májusi isztambuli béketárgyalásokon, majd újra a július 3-i tárgyalási fordulón, amely kevesebb mint egy óra alatt lezárult.
Volodimir Zelenszkij elnök elutasította bármilyen új terület átadását, és a tárgyalások első lépéseként tűzszünetet sürgetett, amit Kijev európai partnerei is támogattak.
Az ukrán elnök szerdán, két nappal az alaszkai csúcstalálkozó előtt online találkozót tart Trumppal és az európai vezetőkkel.
Putyin telefonon beszélt Kim Dzsongunnal a Trumppal való találkozó előtt
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Kim Dzsongunnal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőjével – közölte kedd este a Kreml sajtószolgálata.
„A felek megerősítették elkötelezettségüket a baráti, jószomszédi és együttműködési kapcsolatok további fejlesztése mellett minden területen, a 2024. június 19-én Phenjanban aláírt, Oroszország és a KNDK közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződésnek megfelelően” – áll a közleményben. A szerződés kölcsönös katonai segítségnyújtást ír elő arra az esetre, ha valamelyik fél fegyveres támadás célpontjává válna.
Putyin gratulált Kimnek Korea japán gyarmati uralom alóli felszabadulásának 80. évfordulójához is, amelyet augusztus 15-én ünnepelnek. Az észak-koreai vezető hangsúlyozta, hogy a köztársaság ezt az ünnepet Oroszországgal közös ünnepének tekinti, és nem felejti el a Vörös Hadseregnek a megszállók elleni küzdelemben betöltött szerepét.
Az orosz elnök emellett megvitatta Kimmel a Donald Trump amerikai elnökkel pénteken Alaszkában tartandó csúcstalálkozóját, és méltatta Észak-Koreának a kurszki régió felszabadításához nyújtott támogatását az ukrajnai háborúban.
A két vezető végül megállapodott a személyes kapcsolatok ápolásának folytatásában.
Orbán Viktor: ezt a háborút Oroszország megnyerte, az ukránok elvesztették
Az ukrajnai háborút Oroszország megnyerte, az ukránok pedig elveszették – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornájára kedden délután felkerült interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy Európa akkor tudta volna saját kezében tartani jövőjét, ha tárgyal az oroszokkal, most azonban az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak majd számos kérdésről, többek között Európa jövőjéről is.
A kormányfő Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel közös beszélgetésben úgy értékelt: az orosz–ukrán háború kapcsán úgy beszélnek, mintha ez egy nyitott végű háborús helyzet lenne, de nem az.
„Az ukránok a háborút elvesztették. Ezt a háborút Oroszország megnyerte” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a kérdés csak az, hogy a nyugatiak, akik az ukránok mögött vannak, mikor és milyen körülmények között ismerik be, hogy ez megtörtént, és mi következik ebből.
Hangsúlyozta: az ukránok nagyon nehéz helyzetben vannak, az ukrán elnök különösképpen, ő még a saját ügyében sem ura saját magának, hiszen Ukrajna csak azért nem kapitulál, mert az európaiak és – egyre kevésbé, de az amerikaiak is – ellátják fegyverrel és pénzzel.
Felidézte: a magyar kormány mindig is azt mondta, hogy Európának, az európai intézményeknek vagy a franciáknak és a németeknek „kézen fogva” tárgyalni kell az oroszokkal.
Akkor tudta volna Európa saját kezében tartani a jövőjét, ha mi európaiak tárgyalunk az oroszokkal Európa jövőjéről, most az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak számos kérdésről, többek között Európa jövőjéről, de nem mi tárgyalunk – fogalmazott a pénteki orosz–amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban.
„Ha nem ülsz a tárgyalóasztalnál, akkor az étlapon vagy” – jegyezte meg.
Arra, hogy az amerikai elnök az európai vezetők közül a magyar miniszterelnök véleményét idézte egy nyilatkozatában, Orbán Viktor úgy reagált: nem érdemes az embernek a saját jelentőségét eltúloznia, mert abból „nagy baj lesz”, ebben inkább annak a ténynek a tükröződését érdemes látni, hogy a politikában az eltöltött évek száma adja a tekintélyt. Jelezte: miután Európában ő van leghosszabb ideje hivatalban, ezért „elég kézenfekvőnek tűnik”, hogyha valaki kíváncsi valamire, akkor az elsők között megkérdezi a magyar miniszterelnököt.
Értékelése szerint ez a nyilatkozat nem neki, hanem az ország stabilitásának szól igazából, hiszen Magyarországnak hosszú ideje ugyanaz a politikai vezetése, ami „fantasztikus előny” a diplomáciában.
A miniszterelnök arról is beszélt, miért vétózta meg az Európai Tanács orosz–amerikai találkozóval kapcsolatos nyilatkozatát. Hangsúlyozta: a nyilatkozatban Ukrajna európai uniós tagságáról szóló mondat volt, holott a magyar emberek már döntöttek arról, hogy „nem lesz Ukrajna az Európai Unió tagja”, így ezzel ellentétes deklarációkat nem ír alá – jelentette ki.
Donald Trump szerint „puhatolózó” jellegű lesz, és konstruktív lehet a péntekre tervezett alaszkai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az amerikai elnök erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt a Fehér Házban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!