
Kemény volt. Trump 25 százalékos vámnövelésről szóló döntése hatására a kolumbiai kormány meghátrált
Fotó: Agerpres/Xinhua/Wu Xiaoling
A Fehér Ház vasárnap este közölte, hogy Kolumbia beleegyezett abba, hogy az Egyesült Államok visszaszállítsa az országba a hazatoloncolt migránsokat, miután Kolumbia vasárnap kora este két, deportáltakat szállító amerikai katonai repülőgépet blokkolt, ami vámfenyegetések sorozatát váltotta ki Donald Trump elnök és kolumbiai kollégája között.
2025. január 27., 10:382025. január 27., 10:38
Miután Gustavo Petro kolumbiai elnök elutasította a katonai repülőgépek leszállását, kijelentve, hogy az Egyesült Államok „nem kezelheti bűnözőként a kolumbiai migránsokat”, Trump 25 százalékos sürgősségi vámot rendelt el az országból származó összes importra, amelyet egy héten belül 50 százalékra emelt volna, beutazási tilalmat rendelt el a kolumbiai állampolgárok számára, és visszavonta a kolumbiai tisztségviselők amerikai vízumát.
„Ezek az intézkedések csak a kezdet. Nem fogjuk hagyni, hogy a kolumbiai kormány megszegje jogi kötelezettségeit az általuk az Egyesült Államokba kényszerített bűnözők befogadásával és hazatérésével kapcsolatban!” – írta Trump a közösségi oldalon a CNN szerint.
Órákkal később Petro 25 százalékos megtorló vámemeléssel fenyegette meg az Egyesült Államokat egy sor közösségi médiában közzétett, Trumpot és Marco Rubio külügyminisztert támadó bejegyzésében. Petro közölte, hogy kifogásolja a katonai repülőgépek használatát és a migránsokkal való bánásmódot, de nyitva hagyta az ajtót annak lehetőségére, hogy Kolumbia polgári repülőgépeken utazó, hazatoloncolt migránsokat fogadjon.
Vasárnap késő este Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Kolumbia megállapodott a Kolumbiából érkező migránsok „korlátlan befogadásáról”, és lehetővé teszi, hogy „többek között amerikai katonai repülőgépeken, korlátozás és késedelem nélkül” visszaszállítsák őket az országba.
Leavitt a közleményben azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem lépteti hatályba a Trump által elrendelt vámokat vagy gazdasági szankciókat, „hacsak Kolumbia nem sérti meg ezt a megállapodást”.
Leavitt szerint a vámokat és a pénzügyi szankciókat szüneteltetni fogják, de a Trump által vasárnap korábban elrendelt vízumszankciók a kolumbiai tisztségviselőkkel szemben és a kolumbiai állampolgárok és teherhajók szigorúbb vámellenőrzései érvényben maradnak „mindaddig, amíg a kolumbiai deportáltak első repülőgépes szállítmánya sikeresen vissza nem tér”.
Luis Gilberto Murillo kolumbiai külügyminiszter vasárnap késő este – néhány perccel a Fehér Ház közleménye után – megerősítette, hogy az amerikai kitoloncolási járatok újraindultak.
Az eszkalálódó kereskedelmi fenyegetések révén Trump múlt heti hivatalba lépése óta először tett jelentős lépéseket egy másik országgal szemben a bevándorlási politikája miatt.
Rubio vasárnap délutáni nyilatkozatában azt mondta, hogy a kolumbiai hatóságok engedélyezték két katonai járatot, amelyek migránsokat szállítottak Kolumbiába, majd visszavonták az engedélyt, miután azok már úton voltak. A CNN korábban a dokumentumok áttekintése alapján arról számolt be, hogy kolumbiai tisztviselők engedélyezték a járatokat.
„Petro kolumbiai elnök engedélyezte a repüléseket és megadta az összes szükséges engedélyt, majd amikor a gépek már a levegőben voltak, visszavonta az engedélyét. Amint azt a mai akciók is bizonyítják, rendíthetetlenül elkötelezettek vagyunk az illegális bevándorlás megszüntetése és Amerika határbiztonságának megerősítése mellett” – mondta Rubio.
Petro vitatta, hogy ő adott volna engedélyt, az X-en a külügyminiszter nyilatkozata után azt írta: „Soha nem fogom megengedni, hogy kolumbiaiakat bilincsben hozzanak a repülőgépeken. Marco, ha a külügyminisztérium tisztviselői ezt engedélyeznék is, az soha nem az én utasításomra történne”.
Petro felszólította az illegálisan Kolumbiában élő amerikai állampolgárokat is, hogy „legalizálják” tartózkodásukat, anélkül, hogy konkrétumokat mondott volna. „Azok az amerikai állampolgárok, akik ezt szeretnék, lehetnek Kolumbiában, hiszek az emberi szabadságban” – írta az X-en, hozzátéve: „Soha nem fognak látni engem amerikai zászlót égetni, vagy razziát végrehajtani, hogy bilincsbe vert illegális bevándorlókat küldjek vissza az Egyesült Államokba”.
A CNN korábban arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat tisztségviselői meglepődtek és csalódottak voltak, amikor Petro azt mondta, hogy megakadályozza az amerikai kitoloncolási járatok belépését az országba. A kolumbiai kormányon belüli forrásokat szintén meglepte Petro posztja.
Az Egyesült Államok bogotai nagykövetsége felfüggesztette a vízumkiadást, megtorlásul azért, mert Kolumbia nem fogadta el a hazatelepítési járatokat – közölte a külügyminisztérium vasárnap este közleményben.
A felfüggesztés a bevándorló és nem bevándorló vízumokra vonatkozik, amelyek száma jellemzően naponta több ezer. Rubio emellett „utazási szankciókat engedélyezett olyan személyekkel és családtagjaikkal szemben, akik felelősek az amerikai repatriáló járatok működésének megzavarásáért” – áll a közleményben.
A szövetséges országokból származó személyekre vonatkozó vízumkorlátozások kiadása rendkívüli lépés, mivel ezt általában az ellenfelek vagy az emberi jogokkal való visszaéléseket elkövető személyek számára tartják fenn. Kolumbia az Egyesült Államok egyik legfontosabb nem NATO-szövetségese. Nem világos, hogy az Egyesült Államok hány kolumbiai tisztségviselővel szemben vezetett be vízumkorlátozást.
Trump reakciója a hazatoloncolt állampolgárok kolumbiai elutasítására az első nagyobb összecsapást jelentette egy másik országgal bevándorlási kérdésekben, mióta megkezdte második ciklusát.
„Nem állhat ki, és nem szegülhet így nyilvánosan szembe velünk” – mondta a CNN-nek a Trump-kormányzat egyik tisztségviselője. „Biztosítani fogjuk, hogy a világ tudja, hogy nem úszhatják meg a komolytalan és megtévesztő viselkedést” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok a múlt héten katonai repülőgépekkel kezdte meg az illegális határátlépők származási országukba való visszaszállítását. Csütörtökön az Egyesült Államok katonai repülőgépekkel küldte vissza a migránsokat Guatemalába.
Tom Homan, a Fehér Ház határügyi megbízottja vasárnap azt mondta, hogy a kitoloncolt migránsok katonai repülőgépek általi szállítása várhatóan naponta folytatódik, részben a többi nemzetnek szóló üzenetként.
A védelmi minisztérium „korábban is segített már kormányoknak, de nem ilyen szinten. Tehát ez egy erődemonstráció, és erős jelzést küld a világnak. A határainkat lezártuk” – mondta Homan az ABC Newsnak.
Az Egyesült Államok Mexikótól is segítséget kér állampolgárai hazatelepítéséhez az amerikai-mexikói határ mentén található szárazföldi belépési útvonalakon keresztül, bár Mexikó a múlt héten szintén visszafordított egy, az országba tartó katonai járatot.
Brazília vasárnap Kolumbiához csatlakozva elítélte a Trump-kormányzatnak a kitoloncoló járatokon hazatoloncolt migránsokkal való bánásmódját, és „megalázónak” ítélte a pénteken az országba érkezett brazil állampolgárokkal szembeni bánásmódot.
A brazil hatóságok közölték, hogy 88 megbilincselt kitoloncolt személyt találtak a brazíliai Belo Horizontéba tartó amerikai járaton, amely „technikai hiba” miatt Manausban szállt le. A brazil hatóságok nem engedélyezték a gép továbbrepülését „a bilincsek és láncok használata, valamint a repülőgép rossz állapota – egyebek mellett hibás légkondicionáló rendszer – miatt”, ezért a migránsokat a brazil légierő egyik járatával szállították Manausba.
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
szóljon hozzá!