Figyelmeztetés. Trump az ukrajnai helyzet fokozásától óvta Putyint
Fotó: Kreml
Donald Trump megválasztott elnök közvetlenül beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami az első telefonbeszélgetésük volt Trump választási győzelme óta – mondták az ügyet ismerő források a Washington Postnak.
2024. november 11., 08:322024. november 11., 08:32
A Trump floridai üdülőhelyéről kezdeményezett hívás során azt tanácsolta Putyinnak, hogy ne fokozza az ukrajnai helyzetet, és kiemelte Washington jelentős katonai jelenlétét Európában – mondta a beszélgetést ismerő egyik forrás. A források névtelenséget kértek a kényes téma megvitatása érdekében.
Mint ismeretes, Trump a kampánya során ígéretet tett arra, hogy azonnal véget vet az ukrajnai háborúnak, de konkrét terveket nem mutatott be. Magánjelleggel Trump jelezte, hogy támogat egy olyan lehetséges megállapodást, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy megtartson néhány megszállt területet. A telefonbeszélgetés során röviden érintette a területi kérdést, mondták a források.
Ez a korábban nem ismertetett hívás amúgy széles körű bizonytalanság közepette történt,
Csütörtökön Trump az NBC-nek elmondta, hogy a választási győzelme óta a világ mintegy 70 vezetőjével beszélt, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel, és ehhez a híváshoz csatlakozott Elon Musk is.
A The Washington Post szerint az ukrán kormány értesült a Putyinnal folytatott beszélgetésről, és két, a helyzetet ismerő forrás szerint nem emelt ellene kifogást. Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője azonban vasárnap azt mondta a Reutersnek, hogy
Ezt követően Ukrajna nem támogathatta vagy ellenezhette a felhívást”.
Trump kezdeti kapcsolatfelvétele a világ vezetőivel a külügyminisztérium vagy az amerikai kormány tolmácsainak támogatása nélkül zajlott. Trump átmeneti csapata nem írt alá megállapodást az Általános Szolgáltatási Igazgatósággal, ami az elnöki átmenetek szokásos lépése.
Az ügyet ismerő források a Washington Postnak azt mondták, hogy az ukrán tisztvségiselők „régóta tudják, hogy Trump Putyinnal tárgyalna egy diplomáciai megoldásról Ukrajna ügyében”.
Egyébként mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában arról beszélt:
„Trump a kampánya során arról beszélt, hogy ő mindent az alkun keresztül lát, és hogy képes olyan alkut kötni, amely mindenkit elvezet a békéhez. Ő legalább békéről beszél. Nem beszél konfrontációról, nem beszél arról, hogy stratégiai vereséget akar okozni Oroszországnak. És ez előnyösen különbözteti meg őt a jelenlegi kormányzattól” – mondta Peszkov.
A szóvivő véleménye szerint ugyanakkor
Közölte: Vlagyimir Putyin azért beszélt korábban arról, hogy Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt megválasztását preferálná, mert mind őt, mind pedig Joe Biden hivatalban lévő elnököt kiszámíthatóbbnak tartja, mint a kihívójukat.
Eközben egy amerikai tisztségviselő vasárnap a CNN-nel azt közölte, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy mintegy 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik a térségben, ahol elakadt Ukrajna három hónapja tartó katonai behatolása orosz az területre.
Ukrajna minden korábbinál nagyobb dróntámadást indított Moszkva ellen: a támadás egy ember sérülését okozta és több tucatnyi repülőjárat átirányításához vezetett. Eközben az oroszok Odessza ellen intéztek légicsapást.
A The New York Times vasárnap arról számolt be, hogy
Egy ukrán parancsnok vasárnap a CNN-nek azt mondta, hogy az észak-koreai csapatok részt vesznek a közvetlen harci műveletekben Kurszkban, valamint védelmi műveletekben a szomszédos oroszországi Belgorod régióban és az oroszok által megszállt ukrán területeken.
„A feladatokat többnyire a védelem második szintjeként határozzák meg. A kurszki térségben ezek közvetlen harci műveletek” – mondta, hozzátéve, hogy az állományban tüzérségi specialisták és mesterlövészek is vannak.
„Ezek a csoportok rövid távon közvetlenül részt vesznek majd a harci műveletekben Ukrajna területén. Nagy valószínűséggel Ukrajna megszállt területein is felbukkannak” – mondta a parancsnok.
Azt mondta, hogy
és végül maguk is közvetlen harcokban fognak részt venni.
„Katonai értelemben három teljes értékű dandárnak felelnek meg. Képzeljük el, hogy most az ellenség kivon 10 000 katonát a második védelmi vonalból, oda észak-koreai katonákat helyez, és ezt a három dandárt az egyik (olyan) helyre küldi, ahol aktív harcok folynak. Három teljes értékű dandár jelentős erőforrás? Igen, jelentős erőforrás” – mondta Fedorenko.
Mint arról beszámoltunk, a múlt hónapban jelentek meg olyan hírek, amelyek szerint Észak-Korea csapatokat küld Oroszországba, bár akkor mindkét ország tagadta az állításokat. Oroszország és Észak-Korea Moszkva 2022-es ukrajnai inváziója óta egyre barátságosabb kapcsolatokat alakított ki. Észak-Korea 1,2 millió katonájával a világ egyik legnagyobb hadseregével rendelkezik, de csapatainak többsége nem rendelkezik harci tapasztalattal.
Ukrajna a nyáron Oroszországot sokkoló módon megszállta a kurszki régiót, a második világháború óta ez az első orosz terület elleni invázió.
ahol a hadsereg főparancsnoka arra figyelmeztetett, hogy erői „az egyik legerősebb orosz offenzívával” néznek szembe a háború kezdete óta.
Moszkva emellett nagy hatótávolságú dróncsapások szinte folyamatos hullámait indítja ukrán városok ellen, és robbanófejek nélküli csalidrónokat lő ki, hogy legyőzze Ukrajna légvédelmét.
Az ukrán elnök csütörtökön Budapesten azt mondta, hogy a világ vezetői nem hallgatnak eléggé a kéréseire, hogy Kijev használhasson nagy hatótávolságú fegyvereket, mivel „az eszkaláció újabb hullámával” néz szembe, amelyben „egy másik állam hadserege vesz részt az Ukrajna elleni háborúban”.
Orosz drónok zuhantak le Moldovában
Lezuhant az ukrán légvédelem elterelésére használt két orosz „csalétek” drón Moldova területén – közölték a chisinaui hatóságok
A tájékoztatás szerint a pilóta nélküli repülőeszközöket az északi Borosenii Noi és a déli Firladeni falvakban találták meg a szomszédos Ukrajna elleni masszív orosz dróntámadás nyomán. Értesülések szerint senki sem sérült meg.
„Határozottan elítéljük ezeket az agresszív behatolásokat és újfent elítéljük Oroszország brutális háborúját Ukrajna ellen” – hangoztatta Mihai Popsoi miniszterelnök-helyettes az X-en közzétett állásfoglalásában.
Az utóbbi hónapokban több alkalommal is előfordult, hogy orosz drónok tévedtek román vagy moldovai területre. A pilóta nélküli repülőeszközök műszaki hiba, vagy az ukrán légvédelem intézkedései nyomán tértek le röppályájukról. Oroszország újabban csalétek drónokat is bevet az ukrán légvédelem túlterhelésére; a földről ugyanis nem látható, hogy az adott eszközökön van-e robbanóanyag.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!