Csapások. Az izraeli és az amerikai légierő tovább támadja Iránt, az iráni hadsereg rakétákkal és drónokkal válaszol
Fotó: Abedin Taherkenareh/EPA/Agerpres
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
2026. március 11., 08:282026. március 11., 08:28
A CNN szerint az iráni főváros Mehrabad repülőterén robbanások hallatszottak.
Izrael középső részén szerdán reggel megszólaltak a légvédelmi szirénák, a hadsereg iráni rakétatámadásra figyelmeztetett.
Korábban az iráni Forradalmi Gárda azt közölte, többrétegű és folyamatos támadássorozatot intézett izraeli célpontok ellen.
A szaúd-arábiai védelmi tárca közölte, két drónt semmisített meg az ország keleti része fölött, amely az ország földgáziparának központja.
Az Egyesült Arab Emírségek arra szólította fel polgárait, hogy maradjanak fedezékben, a légvédelem ugyanis drón- és rakétaveszély elhárításán dolgozik. Az ország partjainál vélhetően támadás következtében megsérült egy tartályhajó.
Bahreinben is szóltak a légvédelmi szirénák.
Irakban Irán a kurdisztáni Erbilben található amerikai katonai és diplomáciai célpontokat támadott.
A kivaiti Nemzeti Gárda közölte, hogy nyolc iráni drónt lőtt le szerdán reggel.
Bejrútban az izraeli hadsereg folytatta az Irán által finanszírozott Hezbollah síita terrorszervezet elleni akciót, ezúttal a főváros, Bejrút déli elővárosaira csapott le.
– közölte az amerikai Központi Parancsnokság kedden.
A közel-keleti térségért felelős amerikai irányítási törzs közleménye szerint február 28-a óta az iráni tengeri erők 50 hajóját semmisítették meg, vagy okoztak benne súlyos károkat.
Dan Caine, az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke kedden a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a konfliktus első napjához képest az iráni rakétatámadások 90 százalékkal estek vissza, míg Irán területéről 83 százalékkal kevesebb drónt indítanak külföldi célpontok ellen.
Donald Trump elnök figyelmeztette Teheránt: hússzor keményebben csap le rá, ha akadályozza a forgalmat a szorosban.
Donald Trump elnök hétfő éjszaka a közösségimédia-oldalán megjelent bejegyzésében egyben azt hangoztatta, hogy amennyiben szükséges, az amerikai haderő
Trump üzenetét Ali Laridzsani, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára a közösségi médiában megjelent bejegyzésében „üres fenyegetésnek” minősítette, és azt állította, hogy Irán az Amerika által jelentettnél komolyabb fenyegetéseket is legyőzött már, valamint saját biztonságát illetően óvatosságra intette az amerikai elnököt.
Eközben Gideon Szaár izraeli külügyminiszter az Irán elleni háború céljairól tájékoztatta kedden Jeruzsálemben német hivatali kollégáját, Johann Wadephult, és sürgette, hogy Berlin szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Teheránnal – közölte Szaár hivatala.
„Németország állt az élén annak a folyamatnak, amelynek eredményeképpen az Európai Unió terrorista szervezetnek minősítette az iráni Forradalmi Gárda (elithadsereget).
– mondta Szaár vendégének.
Kérte őt, hogy tolmácsolja köszönetnyilvánítását Friedrich Merz német kancellárnak Izrael támogatásáért és az antiszemitizmus elleni fellépéséért.
A két miniszter először ellátogatott az egyik iráni rakétabecsapódás színhelyére, Bét Semesbe, ahol kilencen vesztették életüket.
Majd megbeszélést folytattak a külügyminisztérium jeruzsálemi épületében, és ezután következett a közös nyilatkozat a sajtónak.
„A kockázatok ellenére sokkal veszélyesebb lett volna nem cselekedni, mint cselekedni” – indokolta Szaár az Irán elleni háború megindítását.
„Irán folyamatos támadásai a régió országai ellen jól mutatják, hogy a rezsim mekkora veszélyt jelent még nukleáris fegyverek nélkül is” – tette hozzá.
Kijelentette,
Izrael és az Egyesült Államok annak hatására indították el a támadást Irán ellen, hogy olyan hírszerzési információkhoz jutottak, amelyek szerint Teherán a föld alá akarta telepíteni nukleáris és ballisztikusrakéta-gyártását. Később már nehéz lett volna légitámadásokkal megsemmisíteni ezeket – jelentette ki az izraeli külügyminiszter.
Gideon Szaár múltbéli példákat sorolt, és felidézte, hogy Izrael 1981-ben megsemmisítette az iraki nukleáris reaktort, majd 2007-ben a szíriai atomreaktort is.
Mint mondta, a nemzetközi közösség akkor bírálta Izraelt, később azonban több ország elismerte ezen lépések jelentőségét.
Az izraeli miniszter szerint
Hangsúlyozta, hogy a Hezbollah az elmúlt időszakban több mint nyolcszáz rakétával és drónnal támadta Izraelt.
Szaár megvádolta Libanont, hogy a 2024. novemberi tűzszüneti megállapodásban tett kötelezettségvállalások ellenére sem számolta fel a Hezbollah milíciáját, és bírálta azokat a nemzetközi véleményeket, miszerint Izraelnek el kellene fogadnia a Hezbollah jelenlétét északi határánál.
Az EU sürgősségi humanitáriust segély mozgósít Libanon számára
Az Európai Unió sürgősségi humanitárius segélyt mozgósított Libanon számára a közel-keleti helyzet súlyosbodása és az országban romló humanitárius körülmények miatt - közölte kedden az Európai Bizottság.
A tájékoztatás szerint az EU élelmiszert, orvosi csomagokat, menedékhelyek kialakításához szükséges felszereléseket és téli ruházatot juttat el a rászorulóknak, hogy enyhítse a gyorsan növekvő humanitárius szükségleteket. A folyamatos harcok miatt az elmúlt napokban több mint 680 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát Libanonban.
A segélyszállítmányokat az EU humanitárius partnerein, a Világélelmezési Programon (WFP) és az UNICEF-en keresztül juttatják el a rászorulóknak.
A WFP összesen 404 tonna élelmiszersegélyt szállít több mint 90 ezer ember számára.
A műveletet az EU és a WFP közötti rugalmas finanszírozási mechanizmus teszi lehetővé, amely előre elhelyezett készletek gyors mozgósítását és ételek gyors biztosítását szolgálja a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Kelet-Európában.
Az EU humanitárius légihídjának egyik járata Koppenhágából az EU raktárából szállít orvosi és egyéb nem élelmiszerjellegű segélyeket az UNICEF számára, amelyek több mint 100 ezer kiszolgáltatott ember szükségleteit fedezhetik.
Hadja Lahbib, az Európai Bizottság egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztosa hangsúlyozta: „Libanon népe számíthat az Európai Unióra. Emberek százezrei kényszerültek szinte egyik napról a másikra elhagyni otthonukat. Európa gyorsan lép, hogy segítséget nyújtson.”
A biztos hozzátette: a WFP és az UNICEF közreműködésével élelmiszert, gyógyszert és sürgősségi ellátmányt juttatnak el azoknak, akik elveszítették otthonukat és megélhetésüket.
Az új vészhelyzeti felkészültségi alap pedig lehetővé teszi, hogy az EU a korábbinál gyorsabban és hatékonyabban reagáljon a krízishelyzetekre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a regionális válság libanoni hatásai és a civileket sújtó következmények miatt.
Kiemelték a civilek védelmének fontosságát, valamint Libanon szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!