Hirdetés

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban

Irán

Csapások. Az izraeli és az amerikai légierő tovább támadja Iránt, az iráni hadsereg rakétákkal és drónokkal válaszol

Fotó: Abedin Taherkenareh/EPA/Agerpres

Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.

Krónika

2026. március 11., 08:282026. március 11., 08:28

A CNN szerint az iráni főváros Mehrabad repülőterén robbanások hallatszottak.

Izrael középső részén szerdán reggel megszólaltak a légvédelmi szirénák, a hadsereg iráni rakétatámadásra figyelmeztetett.

Hirdetés

Korábban az iráni Forradalmi Gárda azt közölte, többrétegű és folyamatos támadássorozatot intézett izraeli célpontok ellen.

A szaúd-arábiai védelmi tárca közölte, két drónt semmisített meg az ország keleti része fölött, amely az ország földgáziparának központja.

Korábban hat, a Prince Sultan légitámaszpont felé tartó ballisztikus rakétát semmisített meg.

Az Egyesült Arab Emírségek arra szólította fel polgárait, hogy maradjanak fedezékben, a légvédelem ugyanis drón- és rakétaveszély elhárításán dolgozik. Az ország partjainál vélhetően támadás következtében megsérült egy tartályhajó.

Bahreinben is szóltak a légvédelmi szirénák.

Irakban Irán a kurdisztáni Erbilben található amerikai katonai és diplomáciai célpontokat támadott.

Kedden egy iráni drón egy amerikai diplomáciai létesítménybe csapódott a bagdadi repülőtér mellett.

A kivaiti Nemzeti Gárda közölte, hogy nyolc iráni drónt lőtt le szerdán reggel.

Bejrútban az izraeli hadsereg folytatta az Irán által finanszírozott Hezbollah síita terrorszervezet elleni akciót, ezúttal a főváros, Bejrút déli elővárosaira csapott le.

Az Egyesült Államok hadserege 5 ezer iráni célpont ellen intézett támadást a háború első 10 napja során

– közölte az amerikai Központi Parancsnokság kedden.

A közel-keleti térségért felelős amerikai irányítási törzs közleménye szerint február 28-a óta az iráni tengeri erők 50 hajóját semmisítették meg, vagy okoztak benne súlyos károkat.

Dan Caine, az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke kedden a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a konfliktus első napjához képest az iráni rakétatámadások 90 százalékkal estek vissza, míg Irán területéről 83 százalékkal kevesebb drónt indítanak külföldi célpontok ellen.

Az amerikai hadsereg 16 iráni aknatelepítő hajót semmisített meg a Hormuzi-szorosban, miután Irán azzal fenyeget, hogy teljesen lezárja a szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának 20 százaléka halad keresztül.

Donald Trump elnök figyelmeztette Teheránt: hússzor keményebben csap le rá, ha akadályozza a forgalmat a szorosban.

Donald Trump elnök hétfő éjszaka a közösségimédia-oldalán megjelent bejegyzésében egyben azt hangoztatta, hogy amennyiben szükséges, az amerikai haderő

„kiiktatja a könnyen elpusztítható célpontokat olyan mértékben, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi Irán számára, hogy nemzetként ismét újjáépítse magát”.

Trump üzenetét Ali Laridzsani, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára a közösségi médiában megjelent bejegyzésében „üres fenyegetésnek” minősítette, és azt állította, hogy Irán az Amerika által jelentettnél komolyabb fenyegetéseket is legyőzött már, valamint saját biztonságát illetően óvatosságra intette az amerikai elnököt.

Eközben Gideon Szaár izraeli külügyminiszter az Irán elleni háború céljairól tájékoztatta kedden Jeruzsálemben német hivatali kollégáját, Johann Wadephult, és sürgette, hogy Berlin szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Teheránnal – közölte Szaár hivatala.

„Németország állt az élén annak a folyamatnak, amelynek eredményeképpen az Európai Unió terrorista szervezetnek minősítette az iráni Forradalmi Gárda (elithadsereget).

Idézet
Itt az ideje, hogy az uniós tagországok megtegyék a következő erkölcsi lépést, és minden diplomáciai kapcsolatot szakítsanak meg ezzel az önök által is illegitimnek nevezett terrorista rezsimmel”

– mondta Szaár vendégének.

Kérte őt, hogy tolmácsolja köszönetnyilvánítását Friedrich Merz német kancellárnak Izrael támogatásáért és az antiszemitizmus elleni fellépéséért.
A két miniszter először ellátogatott az egyik iráni rakétabecsapódás színhelyére, Bét Semesbe, ahol kilencen vesztették életüket.

Majd megbeszélést folytattak a külügyminisztérium jeruzsálemi épületében, és ezután következett a közös nyilatkozat a sajtónak.

„A kockázatok ellenére sokkal veszélyesebb lett volna nem cselekedni, mint cselekedni” – indokolta Szaár az Irán elleni háború megindítását.

„Irán folyamatos támadásai a régió országai ellen jól mutatják, hogy a rezsim mekkora veszélyt jelent még nukleáris fegyverek nélkül is” – tette hozzá.

Kijelentette,

Izrael célja megakadályozni, hogy „a világ legveszélyesebb hatalma megszerezze a világ legveszélyesebb fegyverét”.

Izrael és az Egyesült Államok annak hatására indították el a támadást Irán ellen, hogy olyan hírszerzési információkhoz jutottak, amelyek szerint Teherán a föld alá akarta telepíteni nukleáris és ballisztikusrakéta-gyártását. Később már nehéz lett volna légitámadásokkal megsemmisíteni ezeket – jelentette ki az izraeli külügyminiszter.

Gideon Szaár múltbéli példákat sorolt, és felidézte, hogy Izrael 1981-ben megsemmisítette az iraki nukleáris reaktort, majd 2007-ben a szíriai atomreaktort is.

Mint mondta, a nemzetközi közösség akkor bírálta Izraelt, később azonban több ország elismerte ezen lépések jelentőségét.

Az izraeli miniszter szerint

az iráni vezetés évtizedek óta terrorista szervezeteket támogat a Közel-Keleten, a libanoni síita Hezbollahot, a gázai iszlamista Hamászt és a jemeni húszi felkelőket.

Hangsúlyozta, hogy a Hezbollah az elmúlt időszakban több mint nyolcszáz rakétával és drónnal támadta Izraelt.

Szaár megvádolta Libanont, hogy a 2024. novemberi tűzszüneti megállapodásban tett kötelezettségvállalások ellenére sem számolta fel a Hezbollah milíciáját, és bírálta azokat a nemzetközi véleményeket, miszerint Izraelnek el kellene fogadnia a Hezbollah jelenlétét északi határánál.

Az EU sürgősségi humanitáriust segély mozgósít Libanon számára
Az Európai Unió sürgősségi humanitárius segélyt mozgósított Libanon számára a közel-keleti helyzet súlyosbodása és az országban romló humanitárius körülmények miatt - közölte kedden az Európai Bizottság.
A tájékoztatás szerint az EU élelmiszert, orvosi csomagokat, menedékhelyek kialakításához szükséges felszereléseket és téli ruházatot juttat el a rászorulóknak, hogy enyhítse a gyorsan növekvő humanitárius szükségleteket. A folyamatos harcok miatt az elmúlt napokban több mint 680 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát Libanonban.
A segélyszállítmányokat az EU humanitárius partnerein, a Világélelmezési Programon (WFP) és az UNICEF-en keresztül juttatják el a rászorulóknak.
A WFP összesen 404 tonna élelmiszersegélyt szállít több mint 90 ezer ember számára.
A műveletet az EU és a WFP közötti rugalmas finanszírozási mechanizmus teszi lehetővé, amely előre elhelyezett készletek gyors mozgósítását és ételek gyors biztosítását szolgálja a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Kelet-Európában.
Az EU humanitárius légihídjának egyik járata Koppenhágából az EU raktárából szállít orvosi és egyéb nem élelmiszerjellegű segélyeket az UNICEF számára, amelyek több mint 100 ezer kiszolgáltatott ember szükségleteit fedezhetik.
Hadja Lahbib, az Európai Bizottság egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztosa hangsúlyozta: „Libanon népe számíthat az Európai Unióra. Emberek százezrei kényszerültek szinte egyik napról a másikra elhagyni otthonukat. Európa gyorsan lép, hogy segítséget nyújtson.”
A biztos hozzátette: a WFP és az UNICEF közreműködésével élelmiszert, gyógyszert és sürgősségi ellátmányt juttatnak el azoknak, akik elveszítették otthonukat és megélhetésüket.
Az új vészhelyzeti felkészültségi alap pedig lehetővé teszi, hogy az EU a korábbinál gyorsabban és hatékonyabban reagáljon a krízishelyzetekre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a regionális válság libanoni hatásai és a civileket sújtó következmények miatt.
Kiemelték a civilek védelmének fontosságát, valamint Libanon szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
Hirdetés
Hirdetés