A marosvásárhelyi közigazgatási palota és a Kultúrpalota is a szecesszió jegyében épült
Fotó: Facebook/Maros Megyei Tanács
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
2026. március 11., 18:022026. március 11., 18:02
Az egykoron városházának épült, jelenleg a Maros megyei önkormányzat és prefektusi hivatal székhelyéül szolgáló impozáns ingatlan 9,9 millió lejes beruházás keretében, három év alatt újul meg. A kivitelezési munkálatok a tavasszal kezdődnek.
Az A-kategóriás műemléken legutóbb az 1990-es években végeztek restaurálási munkálatokat. Péter Ferenc megyei tanácselnök a közlemény szerint rámutatott, hogy a Maros megyei önkormányzat a Kultúrpalota elmúlt években lezajlott felújítása után kötelességének érezte a város másik fontos szecessziós épületének eredeti tervek szerinti felújítását.
Péter Ferenc meggyőződésének adott hangot, hogy a közbeszerzést elnyerő cég, a Lukacs Alpin’s szakértelme biztosítja a minőségi munkát. Erre szükség van ahhoz, hogy a műemlék épület a város és a megye jelképe maradjon – hangsúlyozta.
A felújítás során a szakemberek eltávolítják a cementalapú vakolatrétegeket és visszatérnek az eredeti, mészalapú technológiához. A sima és érdes vakolati struktúrák helyreállítása a történeti kutatások által feltárt színekben történik.
A munkálatok ideje alatt az épületben folytatódik az adminisztratív tevékenység.
A marosvásárhelyi közigazgatási palota a szomszédos Kultúrpalotához hasonlóan Bernády György polgármestersége idején épült 1905–1907 között a magyaros szecesszió jegyében, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.
A restaurált üvegablakok jelenleg a Kultúrpalotában tekinthetők meg a történeti kiállítás részeként. Az épülethez egy 60 méter magas torony is tartozik, amely a város majdnem minden pontjáról látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!