
A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennálé május 9-től november 22-ig tart
Fotó: Pexels
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
2026. március 11., 12:592026. március 11., 12:59
Az Európai Unió húsz országa, valamint Norvégia és Ukrajna külügy- és kulturális miniszterei írták alá a levelet, amely felszólította a Biennálé vezetőségét, gondolja újra Oroszország részvételét, amelyet az aláírók „a jelenlegi körülmények között elfogadhatatlannak tartanak”.
A levelet Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter ugyan nem írta alá, de a Pietrangelo Buttafuocóval kedden tartott találkozón hangsúlyozta, hogy a Biennálé döntése nincsen összhangban a római kormány álláspontjával.
Az író, újságíró Buttafuoco 2024 tavasza óta vezeti a Velencei Biennálé Alapítványt.
A modern képzőművészeti fesztivál idei 61. kiadása május 8-án kezdődik, és a résztvevők listáján Oroszország is szerepel. Oroszország amúgy 2022 februárja óta nem használja a Biennálé területén található pavilonját, miután az ukrajnai háború kezdetén Kirill Szavcsenkov és Alexandra Szuhareva orosz művészek, valamint Raimundas Malasauskas litván kurátor visszaadta a pavilon kulcsait.
A Velencei Biennálé döntését Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke és Marija Gabriel kulturális és kreatív ágazatokért felelős biztos kedden közös nyilatkozatban ítélte el.
Az Európai Unió határozottan elítéli a szervező Fondazione Biennále azon döntését, amellyel lehetővé teszi Oroszország számára, hogy újra megnyissa nemzeti pavilonját a 2026-os Velencei Biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán – jelentette ki a közös közleményben Henna Virkkunen és Glenn Micallef.
Az uniós biztosok kijelentették, az Európai Bizottság egyértelműen foglalt állást Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújával kapcsolatban.
„A kultúra előmozdítja és védi a demokratikus értékeket, előmozdítja a nyílt párbeszédet, a sokszínűséget és a véleménynyilvánítás szabadságát, és soha nem szabad a propaganda platformjaként használni” – fogalmaztak.
– húzták alá, leszögezve: a Fondazione Biennale döntése nem egyeztethető össze az Oroszország brutális agressziójára adott kollektív uniós válasszal.
Amennyiben a Fondazione Biennale fenntartja az Oroszország részvételét engedélyező döntését, az Európai Bizottság megvizsgálja, tegyen-e a további intézkedéseket, beleértve a számára nyújtott uniós támogatás felfüggesztését vagy megszüntetését is – jelentették ki.
Az ukrán kormány hivatalosan is tiltakozott a szervezőknél az orosz részvétel újraengedélyezése miatt.
Andrij Szibiha külügyminiszter és Tetjana Berezsna kulturális miniszter vasárnap közös nyilatkozatban kérte a szervezőket, hogy másítsák meg döntésüket, amely szerintük „az agresszió támogatásának, az orosz háborús bűnök eltűrésének és a megszállók népirtó politikája normálisként való elfogadásának veszélyes jelzése” lenne.
A miniszterek szerint érhetetlen a pálfordulás, mert „Oroszország továbbra sem áll le a háborúval, elutasítja a békére és párbeszédre irányuló erőfeszítéseket, ehelyett továbbra is terrorizál és kegyetlenkedik”.
Az Oroszország által indított háború 2022 óta 346 művésznek, az ukrán és a külföldi média 132 munkatársának életét követelte, az orosz hadsereg kulturális helyszínek ezreit rombolta le – emlékeztettek.
A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennálé, amely május 9-től november 22-ig tart, a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása. A teljes körű háború 2022-es megindítása után a szervezők megtiltották a részvételt minden olyan személynek, aki az orosz kormányhoz kötődik. Moszkva 2024-ben sem vehetett részt, az idei kiadást azonban már egy 2024-ben kinevezett új igazgató vezetése alatt tartják.
Az olasz kulturális minisztérium közölte, hogy a biennálét rendező alapítvány teljesen önállóan, az olasz kormány ellenzése dacára engedte meg az orosz kiállítók visszatérést.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
szóljon hozzá!