
A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennálé május 9-től november 22-ig tart
Fotó: Pexels
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
2026. március 11., 12:592026. március 11., 12:59
Az Európai Unió húsz országa, valamint Norvégia és Ukrajna külügy- és kulturális miniszterei írták alá a levelet, amely felszólította a Biennálé vezetőségét, gondolja újra Oroszország részvételét, amelyet az aláírók „a jelenlegi körülmények között elfogadhatatlannak tartanak”.
A levelet Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter ugyan nem írta alá, de a Pietrangelo Buttafuocóval kedden tartott találkozón hangsúlyozta, hogy a Biennálé döntése nincsen összhangban a római kormány álláspontjával.
Az író, újságíró Buttafuoco 2024 tavasza óta vezeti a Velencei Biennálé Alapítványt.
A modern képzőművészeti fesztivál idei 61. kiadása május 8-án kezdődik, és a résztvevők listáján Oroszország is szerepel. Oroszország amúgy 2022 februárja óta nem használja a Biennálé területén található pavilonját, miután az ukrajnai háború kezdetén Kirill Szavcsenkov és Alexandra Szuhareva orosz művészek, valamint Raimundas Malasauskas litván kurátor visszaadta a pavilon kulcsait.
A Velencei Biennálé döntését Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke és Marija Gabriel kulturális és kreatív ágazatokért felelős biztos kedden közös nyilatkozatban ítélte el.
Az Európai Unió határozottan elítéli a szervező Fondazione Biennále azon döntését, amellyel lehetővé teszi Oroszország számára, hogy újra megnyissa nemzeti pavilonját a 2026-os Velencei Biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán – jelentette ki a közös közleményben Henna Virkkunen és Glenn Micallef.
Az uniós biztosok kijelentették, az Európai Bizottság egyértelműen foglalt állást Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújával kapcsolatban.
„A kultúra előmozdítja és védi a demokratikus értékeket, előmozdítja a nyílt párbeszédet, a sokszínűséget és a véleménynyilvánítás szabadságát, és soha nem szabad a propaganda platformjaként használni” – fogalmaztak.
– húzták alá, leszögezve: a Fondazione Biennale döntése nem egyeztethető össze az Oroszország brutális agressziójára adott kollektív uniós válasszal.
Amennyiben a Fondazione Biennale fenntartja az Oroszország részvételét engedélyező döntését, az Európai Bizottság megvizsgálja, tegyen-e a további intézkedéseket, beleértve a számára nyújtott uniós támogatás felfüggesztését vagy megszüntetését is – jelentették ki.
Az ukrán kormány hivatalosan is tiltakozott a szervezőknél az orosz részvétel újraengedélyezése miatt.
Andrij Szibiha külügyminiszter és Tetjana Berezsna kulturális miniszter vasárnap közös nyilatkozatban kérte a szervezőket, hogy másítsák meg döntésüket, amely szerintük „az agresszió támogatásának, az orosz háborús bűnök eltűrésének és a megszállók népirtó politikája normálisként való elfogadásának veszélyes jelzése” lenne.
A miniszterek szerint érhetetlen a pálfordulás, mert „Oroszország továbbra sem áll le a háborúval, elutasítja a békére és párbeszédre irányuló erőfeszítéseket, ehelyett továbbra is terrorizál és kegyetlenkedik”.
Az Oroszország által indított háború 2022 óta 346 művésznek, az ukrán és a külföldi média 132 munkatársának életét követelte, az orosz hadsereg kulturális helyszínek ezreit rombolta le – emlékeztettek.
A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennálé, amely május 9-től november 22-ig tart, a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása. A teljes körű háború 2022-es megindítása után a szervezők megtiltották a részvételt minden olyan személynek, aki az orosz kormányhoz kötődik. Moszkva 2024-ben sem vehetett részt, az idei kiadást azonban már egy 2024-ben kinevezett új igazgató vezetése alatt tartják.
Az olasz kulturális minisztérium közölte, hogy a biennálét rendező alapítvány teljesen önállóan, az olasz kormány ellenzése dacára engedte meg az orosz kiállítók visszatérést.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
szóljon hozzá!