A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennálé május 9-től november 22-ig tart
Fotó: Pexels
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
2026. március 11., 12:592026. március 11., 12:59
Az Európai Unió húsz országa, valamint Norvégia és Ukrajna külügy- és kulturális miniszterei írták alá a levelet, amely felszólította a Biennálé vezetőségét, gondolja újra Oroszország részvételét, amelyet az aláírók „a jelenlegi körülmények között elfogadhatatlannak tartanak”.
A levelet Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter ugyan nem írta alá, de a Pietrangelo Buttafuocóval kedden tartott találkozón hangsúlyozta, hogy a Biennálé döntése nincsen összhangban a római kormány álláspontjával.
Az író, újságíró Buttafuoco 2024 tavasza óta vezeti a Velencei Biennálé Alapítványt.
A modern képzőművészeti fesztivál idei 61. kiadása május 8-án kezdődik, és a résztvevők listáján Oroszország is szerepel. Oroszország amúgy 2022 februárja óta nem használja a Biennálé területén található pavilonját, miután az ukrajnai háború kezdetén Kirill Szavcsenkov és Alexandra Szuhareva orosz művészek, valamint Raimundas Malasauskas litván kurátor visszaadta a pavilon kulcsait.
A Velencei Biennálé döntését Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke és Marija Gabriel kulturális és kreatív ágazatokért felelős biztos kedden közös nyilatkozatban ítélte el.
Az Európai Unió határozottan elítéli a szervező Fondazione Biennále azon döntését, amellyel lehetővé teszi Oroszország számára, hogy újra megnyissa nemzeti pavilonját a 2026-os Velencei Biennále 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán – jelentette ki a közös közleményben Henna Virkkunen és Glenn Micallef.
Az uniós biztosok kijelentették, az Európai Bizottság egyértelműen foglalt állást Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújával kapcsolatban.
„A kultúra előmozdítja és védi a demokratikus értékeket, előmozdítja a nyílt párbeszédet, a sokszínűséget és a véleménynyilvánítás szabadságát, és soha nem szabad a propaganda platformjaként használni” – fogalmaztak.
– húzták alá, leszögezve: a Fondazione Biennale döntése nem egyeztethető össze az Oroszország brutális agressziójára adott kollektív uniós válasszal.
Amennyiben a Fondazione Biennale fenntartja az Oroszország részvételét engedélyező döntését, az Európai Bizottság megvizsgálja, tegyen-e a további intézkedéseket, beleértve a számára nyújtott uniós támogatás felfüggesztését vagy megszüntetését is – jelentették ki.
Az ukrán kormány hivatalosan is tiltakozott a szervezőknél az orosz részvétel újraengedélyezése miatt.
Andrij Szibiha külügyminiszter és Tetjana Berezsna kulturális miniszter vasárnap közös nyilatkozatban kérte a szervezőket, hogy másítsák meg döntésüket, amely szerintük „az agresszió támogatásának, az orosz háborús bűnök eltűrésének és a megszállók népirtó politikája normálisként való elfogadásának veszélyes jelzése” lenne.
A miniszterek szerint érhetetlen a pálfordulás, mert „Oroszország továbbra sem áll le a háborúval, elutasítja a békére és párbeszédre irányuló erőfeszítéseket, ehelyett továbbra is terrorizál és kegyetlenkedik”.
Az Oroszország által indított háború 2022 óta 346 művésznek, az ukrán és a külföldi média 132 munkatársának életét követelte, az orosz hadsereg kulturális helyszínek ezreit rombolta le – emlékeztettek.
A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennálé, amely május 9-től november 22-ig tart, a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása. A teljes körű háború 2022-es megindítása után a szervezők megtiltották a részvételt minden olyan személynek, aki az orosz kormányhoz kötődik. Moszkva 2024-ben sem vehetett részt, az idei kiadást azonban már egy 2024-ben kinevezett új igazgató vezetése alatt tartják.
Az olasz kulturális minisztérium közölte, hogy a biennálét rendező alapítvány teljesen önállóan, az olasz kormány ellenzése dacára engedte meg az orosz kiállítók visszatérést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!