
Nem támogatja, Donald Trump szerint az amerikai fegyverek mélységi területek elleni bevetése csak eszkalálja a háborút
Fotó: Facebook/Donald Trump
A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat.
2024. december 13., 08:282024. december 13., 08:28
Trump szerint az elnökválasztáson elsősorban az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó elképzelései segítették győzelemhez, és beszélt arról is, hogy Ukrajnát nem akarja magára hagyni.
A folyóirat 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot választotta az év emberének. A magazin mostani indoklása szerint Donald Trump nagy hatása volt az amerikai belpolitikára és az ország világban betöltött szerepére.
„Mindannyian, a legfanatikusabb támogatóitól a kritikusaiig, Trump korában élünk. Átalakította az amerikai politikát” – írta Sam Jacobs, a Time főszerkesztője.
Donald Trump a lapnak elmondta, hogy szerinte
„A demokraták nem tudtak ráérezni az ország hangulatára. Ez az ország dühös a bevándorlók miatt. De ami szerintem komolyabb tényező, az az országhatár kérdése” – mondta. A megválasztott elnök közölte: az általa tervezett tömeges kitoloncolások végrehajtása érdekében a törvények adta kereteken belül be fogja vetni az amerikai haderőt is. „Én ezt az országunk elleni inváziónak tekintem (…) Bevetjük a Nemzeti Gárdát is, és addig megyünk, ameddig az országunk törvényei megengedik” – fogalmazott.
Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta:
Kérdésre leszögezte: Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek „az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet”. Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet.
Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat.
– mondta.
Megdöbbentőnek nevezte az ukrajnai háború áldozatainak a számát mindkét oldalon, különösen az elmúlt hónapban elesettekét. „Amikor a valódi számok nyilvánosságra kerülnek majd, olyan számokat látnak, amelyeket nem hisznek el” – jegyezte meg.
Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet „szörnyűnek” nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben „nagyon produktív dolgok fognak történni”. Az interjúban többször is felidézte a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadását, amelyről szerinte „az emberek elfeledkeztek”, pedig nemcsak Izraelt, hanem szerinte az egész világot érte csapás azon a „tragikus napon”.
Német külügyminiszter: Berlin és partnerei erős biztonsági garanciákat adnak Ukrajnának
Németország és több más európai ország ígéretet tett arra, hogy „működőképes biztonsági garanciákat” adnak Ukrajnának abban az esetben, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése után tűzszüneti tárgyalások kezdődnének Oroszországgal – közölte csütörtökön Berlinben Annalena Baerbock német külügyminiszter mint szervező európai hivatali kollégákkal folytatott tanácskozása végeztével és egy közös nyilatkozatuk kiadása után.
Az úgynevezett Berlini Nyilatkozatban Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság külügyminisztere, valamint Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismételten leszögezték, hogy továbbra is támogatják Kijevet. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy erős biztonsági garanciákat adunk Ukrajnának, beleértve ebbe az ország megbízható, hosszú távú katonai és pénzügyi támogatását” – írták.
A miniszterek abból a célból ültek össze, hogy megvitassák, miként segíthetnék tovább Ukrajnát, ha Trump január 20-i hivatalba lépése után csökkentené a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segélyt, és tűzszünetet szorgalmazna Oroszországgal. „Meggyőződésünk, hogy Ukrajnában a béke és az európai biztonság elválaszthatatlanok egymástól. Eltökélt szándékunk, hogy egységesen kiálljunk európai és transzatlanti partnereinkkel azért, hogy nagyban gondolkodjunk és cselekedjünk az európai biztonság érdekében” – hangsúlyozták a nyilatkozatban.
Eközben Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtóértekezletén kijelentette: Lengyelország és Franciaország egyetért abban, hogy Kijev nélkül nem folytathatók az ukrajnai háború befejezését célzó béketárgyalások.
A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Macron aláhúzta: ő és Tusk közös állásponton vannak arról, hogy „csak a tartós ukrajnai béke a lehetséges béke”. Az ukránoknak kell tárgyalniuk róla, hogy állandó biztonsági garanciákat nyerjenek – tette hozzá a francia elnök.
Macron hangsúlyozta: Tuskkal „egy hangon beszélnek” arról, hogy Ukrajnában „nem lesz béke az ukránok nélkül”, és „Európában sem lesz béke az európaiak nélkül”. Tartós ukrajnai béke „tartós európai békét is jelent” – jegyezte meg Macron.
Kiemelte az Egyesült Államokkal folytatott együttműködést szerepét is „az Ukrajna érdekeit és szuverenitását figyelembe vevő megoldás” keresésében.
Hangsúlyozta egyúttal: Európának fejlesztenie kell védelmi iparát, bővítenie kell védelmi beruházásait.
Kitért az Európai Uniónak a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezettel múlt héten aláírt előzetes megállapodására, aláhúzva: nem egyezik bele a szerződés jelenlegi formájába.
Donald Tusk is Macronnal közös, „határozott és egyértelmű” álláspontról beszélt, mely szerint Ukrajnának jelen kell lennie minden, róla szóló tárgyalásnál, és hozzá kell járulnia minden javasolt megoldáshoz.
A lengyel kormányfő cáfolta, hogy egy tűzszüneti vagy békemegállapodás létrejötte után „egyik vagy másik ország katonái esetleg jelen lehetnének Ukrajnában”. Arról, hogy mit tesz ez ügyben Lengyelország, „Varsóban, és csakis Varsóban fognak dönteni” – jelentette ki. Hozzátette: kormánya „egyelőre nem tervez ilyen lépéseket”. A fegyverszünet vagy a béke elérése esetén Lengyelország francia és más partnereivel együtt fog működni „az Európát és Ukrajnát a konfliktus újbóli kitörésétől megóvó megoldások kidolgozásában” – fogalmazott Tusk.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy idén télen és a következő évben is megérkezik a gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Nyíregyházán.
szóljon hozzá!