Törvény szabályozhatja a magyarországi településeken a nem helybeliek letelepedését és ingatlanvásárlását
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Olyan törvényjavaslatot terjesztenek a magyar Országgyűlés elé, mellyel korlátozható lenne egy-egy magyarországi településen az ingatlanvásárlás, a le- és betelepedés, illetve kötelező adófizetést vezethetnek be. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint ez nem lesz kötelező érvényű, hanem minden önkormányzat eldöntheti, hogy él-e a jogszabály adta lehetőségekkel, és nem alkalmazható diszkriminálható módon. Román sajtóorgánumok már reagáltak a törvénytervezetre, olyan címekkel tálalva cikkeiket, miszerint „megfékezik a románok magyarországi ingatlanvásárlását”.
2025. március 11., 08:022025. március 11., 08:02
Az önazonosság megőrzésére, a szokások és hagyományok védelmére, a népesség egyensúlyának megőrzésére ad lehetőséget a helyi önazonosság védelméről szóló, készülő törvény, amelyet a magyar Országgyűlés már a tavaszi ülésszakán elfogadhat – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A jogszabály bemutatása céljából a tárcavezető konzultációsorozatot tart, amelynek során minden vármegyében megismerhetik a polgármesterek a várható jogi eszközeiket – írta az MTI.
A helyi közösség önazonosságának védelméről szóló tervezett törvény a polgármestereknek, képviselő-testületeknek adna eszközt arra az esetre, ha úgy érzik, a beköltözések miatt teljesen átalakul a településük, ha úgy látják, hogy az már nem hasonlít a szülőfalujukra, szülővárosukra – mondta Navracsics Tibor.
A miniszter hangsúlyozta, a készülő szabályozás egy lehetőség, vagyis azt nem kötelező mindenkinek alkalmaznia, csak azoknak, akiknek valamilyen „védműre, gátra, szűrőre” van szükségük. Van sok olyan település is – tette hozzá –, amely inkább több letelepedőt vonzana, mintsem távol tartaná őket, ezek a települések pedig értelemszerűen nem élnek majd a korlátozó intézkedésekkel.
A tárcavezető kiemelte, számos polgármesterrel találkozott, akik arról számoltak be, hogy a beköltözők nem ismerik a közösséget, nem vesznek részt annak életében, előfordul, hogy választások idején „soha nem látott emberek jelennek meg polgármesterjelöltként vagy képviselőjelöltként”, hogy megpróbálják átvenni a település irányítását, átalakítani a település szerkezetét.
– fűzte hozzá.
Navracsics Tibor azt mondta, Magyarországon mintegy 3100 önkormányzat van, ebből demográfiai és belső vándorlási okokból is mintegy 2 ezernek fogy a népessége, 1100-nak nő, utóbbiakon belül alkotnak kisebbséget azok a helyhatóságok, amelyek számára a növekedés fenyegetést jelent. Szólt arról, hogy 1990 és 2023 között két tendencia volt megfigyelhető a népesség belföldi vándorlásában: a kevésbé fejlett térségektől a fejlettebbek felé, azaz az ország keleti és részben a déli, dél-dunántúli részéből az észak-dunántúli és a budapesti térségbe áramlás, valamint a kiáramlás a nagyvárosokból a környező települések felé.
Jellemző, hogy a városokból kiköltöző és a környéken ingatlant vásárló emberek visszajárnak a városba dolgozni, oda viszik iskolába a gyermekeiket, és csak éjszakai, hétvégi életet élnek ott, ahova költöztek.
A miniszter úgy vélte, a magyarok az Európai Unió harmadik leggyakrabban ingázó nemzete.
A miniszter szerint nem alkotmányellenesek a települések önazonosságának védelmét szolgáló tervezett jogi eszközök. Mint fogalmazott: ahogy a mozgás és a letelepedés, úgy Magyarországon a szólás- és a gyülekezés is szabad, utóbbi gyakorlásának korlátait azonban sarkalatos törvényekben szabályozzák. Az alaptörvényben meg kívánják teremteni a helyi önazonosság védelmét mint alkotmányos alapjogot, és ehhez képest sarkalatos törvényben szabályoznák azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önazonosság védelmét, a szabad mozgás, letelepedés jogának korlátozását jelentik jogszabályi eszközökkel – tette hozzá.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Fotó: Facebook/Navracsics Tibor
Kitért rá, ilyen eszköz lehet:
A miniszter hangsúlyozta:
Jelezte, bíznak abban, hogy a törvényjavaslatokat még a tavaszi ülésszakban beterjesztik az Országgyűlésnek, amely azokat még ebben az ülésszakban el is fogadja.
A magyarországi települések önazonosságának védelméről szóló törvénytervezet a román média figyelmét is felkeltette. A presasm.ro Szatmár megyei hírportál a következő a címmel tálalta a kezdeményezést: „Megfékezhetik a szatmáriak ingatlanvásárlási rohamát az olcsó magyarországi házak iránt. Megtiltanák új lakosok letelepedését”. Az országos sugárzású Pro TV hírportálja is felfigyelt a jogszabálytervezetre, erről szól a „Magyarország megtiltja új lakosok befogadását a városaiban a »helyi identitás megőrzése céljából«” című cikke.
A magyar határral szomszédos Szatmár megyében is jellemző volt, hogy sokan a közeli kelet-magyarországi településeken vásároltak ingatlant, amelyeknek az ára a töredéke volt a helyi lakásáraknak. Giurgiu-Kovács Mónika nagykárolyi polgármester korábban a Krónikának elmondta: sok károlyi lakos Vállajon vagy más közeli magyarországi településen vett magának házat 2007 után, miután Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz.
Románia idén januári schengeni csatlakozása, az ellenőrzés megszűnése a román–magyar határon új lendületet adott a romániaiak magyarországi ingatlanvásárlásának. Mint arról korábbi riportunkban beszámoltunk, már tavaly novemberben, miután eldőlt, hogy az EU belügyi tanácsa megszavazza a schengeni egyezmény bővítését, megnőtt a kereslet a battonyai ingatlanok iránt.
Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.
Jelenleg 800 és 1000 közöttire tehető azoknak a romániai (főként Arad környéki) lakosoknak a száma, akik a Békés vármegyei kisvárosban vettek házat. Mákos Árpád polgármester a Krónikának azt nyilatkozta akkor:
Fifa István battonyai ingatlanközvetítő is megerősítette az érdeklődés növekedését, hozzátéve, hogy az 1960-as évek közepén 16-17 ezren laktak a Királyhegyesi-Száraz-ér partján fekvő településen, de mára a beköltözések ellenére is szinte harmadára csökkent a lakosság száma. Szerinte, ha az új betelepülőknek köszönhetően megnő a lakosság száma, az munka- és vásárlóerőt is jelent majd, ekként a munkahelyet kínáló vállalkozások számára is vonzóbbá teszi Battonyát.
„Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekednek és erősödnek. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy az országhatár szélén feküdt, most, hogy megszűnt a határ, előnyére válik, Battonya szerintem központi szereplő lesz, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába. Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – jelentette ki Mákos Árpád polgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!