Törvény szabályozhatja a magyarországi településeken a nem helybeliek letelepedését és ingatlanvásárlását
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Olyan törvényjavaslatot terjesztenek a magyar Országgyűlés elé, mellyel korlátozható lenne egy-egy magyarországi településen az ingatlanvásárlás, a le- és betelepedés, illetve kötelező adófizetést vezethetnek be. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint ez nem lesz kötelező érvényű, hanem minden önkormányzat eldöntheti, hogy él-e a jogszabály adta lehetőségekkel, és nem alkalmazható diszkriminálható módon. Román sajtóorgánumok már reagáltak a törvénytervezetre, olyan címekkel tálalva cikkeiket, miszerint „megfékezik a románok magyarországi ingatlanvásárlását”.
2025. március 11., 08:022025. március 11., 08:02
Az önazonosság megőrzésére, a szokások és hagyományok védelmére, a népesség egyensúlyának megőrzésére ad lehetőséget a helyi önazonosság védelméről szóló, készülő törvény, amelyet a magyar Országgyűlés már a tavaszi ülésszakán elfogadhat – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A jogszabály bemutatása céljából a tárcavezető konzultációsorozatot tart, amelynek során minden vármegyében megismerhetik a polgármesterek a várható jogi eszközeiket – írta az MTI.
A helyi közösség önazonosságának védelméről szóló tervezett törvény a polgármestereknek, képviselő-testületeknek adna eszközt arra az esetre, ha úgy érzik, a beköltözések miatt teljesen átalakul a településük, ha úgy látják, hogy az már nem hasonlít a szülőfalujukra, szülővárosukra – mondta Navracsics Tibor.
A miniszter hangsúlyozta, a készülő szabályozás egy lehetőség, vagyis azt nem kötelező mindenkinek alkalmaznia, csak azoknak, akiknek valamilyen „védműre, gátra, szűrőre” van szükségük. Van sok olyan település is – tette hozzá –, amely inkább több letelepedőt vonzana, mintsem távol tartaná őket, ezek a települések pedig értelemszerűen nem élnek majd a korlátozó intézkedésekkel.
A tárcavezető kiemelte, számos polgármesterrel találkozott, akik arról számoltak be, hogy a beköltözők nem ismerik a közösséget, nem vesznek részt annak életében, előfordul, hogy választások idején „soha nem látott emberek jelennek meg polgármesterjelöltként vagy képviselőjelöltként”, hogy megpróbálják átvenni a település irányítását, átalakítani a település szerkezetét.
– fűzte hozzá.
Navracsics Tibor azt mondta, Magyarországon mintegy 3100 önkormányzat van, ebből demográfiai és belső vándorlási okokból is mintegy 2 ezernek fogy a népessége, 1100-nak nő, utóbbiakon belül alkotnak kisebbséget azok a helyhatóságok, amelyek számára a növekedés fenyegetést jelent. Szólt arról, hogy 1990 és 2023 között két tendencia volt megfigyelhető a népesség belföldi vándorlásában: a kevésbé fejlett térségektől a fejlettebbek felé, azaz az ország keleti és részben a déli, dél-dunántúli részéből az észak-dunántúli és a budapesti térségbe áramlás, valamint a kiáramlás a nagyvárosokból a környező települések felé.
Jellemző, hogy a városokból kiköltöző és a környéken ingatlant vásárló emberek visszajárnak a városba dolgozni, oda viszik iskolába a gyermekeiket, és csak éjszakai, hétvégi életet élnek ott, ahova költöztek.
A miniszter úgy vélte, a magyarok az Európai Unió harmadik leggyakrabban ingázó nemzete.
A miniszter szerint nem alkotmányellenesek a települések önazonosságának védelmét szolgáló tervezett jogi eszközök. Mint fogalmazott: ahogy a mozgás és a letelepedés, úgy Magyarországon a szólás- és a gyülekezés is szabad, utóbbi gyakorlásának korlátait azonban sarkalatos törvényekben szabályozzák. Az alaptörvényben meg kívánják teremteni a helyi önazonosság védelmét mint alkotmányos alapjogot, és ehhez képest sarkalatos törvényben szabályoznák azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önazonosság védelmét, a szabad mozgás, letelepedés jogának korlátozását jelentik jogszabályi eszközökkel – tette hozzá.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Fotó: Facebook/Navracsics Tibor
Kitért rá, ilyen eszköz lehet:
A miniszter hangsúlyozta:
Jelezte, bíznak abban, hogy a törvényjavaslatokat még a tavaszi ülésszakban beterjesztik az Országgyűlésnek, amely azokat még ebben az ülésszakban el is fogadja.
A magyarországi települések önazonosságának védelméről szóló törvénytervezet a román média figyelmét is felkeltette. A presasm.ro Szatmár megyei hírportál a következő a címmel tálalta a kezdeményezést: „Megfékezhetik a szatmáriak ingatlanvásárlási rohamát az olcsó magyarországi házak iránt. Megtiltanák új lakosok letelepedését”. Az országos sugárzású Pro TV hírportálja is felfigyelt a jogszabálytervezetre, erről szól a „Magyarország megtiltja új lakosok befogadását a városaiban a »helyi identitás megőrzése céljából«” című cikke.
A magyar határral szomszédos Szatmár megyében is jellemző volt, hogy sokan a közeli kelet-magyarországi településeken vásároltak ingatlant, amelyeknek az ára a töredéke volt a helyi lakásáraknak. Giurgiu-Kovács Mónika nagykárolyi polgármester korábban a Krónikának elmondta: sok károlyi lakos Vállajon vagy más közeli magyarországi településen vett magának házat 2007 után, miután Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz.
Románia idén januári schengeni csatlakozása, az ellenőrzés megszűnése a román–magyar határon új lendületet adott a romániaiak magyarországi ingatlanvásárlásának. Mint arról korábbi riportunkban beszámoltunk, már tavaly novemberben, miután eldőlt, hogy az EU belügyi tanácsa megszavazza a schengeni egyezmény bővítését, megnőtt a kereslet a battonyai ingatlanok iránt.
Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.
Jelenleg 800 és 1000 közöttire tehető azoknak a romániai (főként Arad környéki) lakosoknak a száma, akik a Békés vármegyei kisvárosban vettek házat. Mákos Árpád polgármester a Krónikának azt nyilatkozta akkor:
Fifa István battonyai ingatlanközvetítő is megerősítette az érdeklődés növekedését, hozzátéve, hogy az 1960-as évek közepén 16-17 ezren laktak a Királyhegyesi-Száraz-ér partján fekvő településen, de mára a beköltözések ellenére is szinte harmadára csökkent a lakosság száma. Szerinte, ha az új betelepülőknek köszönhetően megnő a lakosság száma, az munka- és vásárlóerőt is jelent majd, ekként a munkahelyet kínáló vállalkozások számára is vonzóbbá teszi Battonyát.
„Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekednek és erősödnek. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy az országhatár szélén feküdt, most, hogy megszűnt a határ, előnyére válik, Battonya szerintem központi szereplő lesz, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába. Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – jelentette ki Mákos Árpád polgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!