Felpörgette az ingatlanárakat a határ túloldalán a schengeni csatlakozás

és sok átköltözött magánszemély is megvette befektetési céllal a második, sőt harmadik házát.

Biharkeresztesi ingatlanárak: mennyi az annyi?

A Nagyváradtól mindössze 17,3 kilométerre, vagyis nagyjából 20 percre fekvő Biharkeresztes további nagy előnye a környező településekhez képest, hogy jó az infrastruktúra, illetve naponta többször is van busz a kisváros és a bihari megyeszékhely között, ami mind-mind dob az ingatlanárakon – magyarázta Tókos-Fejes Béla. Rámutatott:

amely négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka. Értékesítésre is zömében ilyeneket kínálnak.

Az eladásra kínált házak között találunk nagyon leromlott állapotúakat, amelyeken talán ablak sincs, és a nyár óta eltelt időszakban végigsöpört drágulási hullám nyomán ma már ezekért is elkérnek 20–25 millió forintot (48–60 000 euró), pedig sok esetben még egy ekkora összegre szükség van ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljen.

Tókos-Fejes Béla szerint akár 100 000 euróba is kóstálhat egy teljesen korszerű, hőszigetelt, napelemmel ellátott ház, ám ilyeneket nemigen kínálnak eladásra, ezeket többnyire lakhatás céljából alakították át tulajdonosaik.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek az ingatlanárak még mindig jóval alacsonyabbak, mint a nagyváradi piacon, ahol az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál legfrissebb, a január eleji árakat tükröző elemzése szerint a négyzetméterár elérte az 1635 eurós átlagot – ez pedig azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres otthon átlagára 163 500 euró. Ez az ár amúgy 10 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év első hónapjához mérten.

korábban írtuk

Folyamatos áttelepülés zajlik a partiumi megyékből Kelet-Magyarországra, amit a schengeni bővítés még inkább felerősíthet

Számottevő áttelepedési hullám érhető tetten a román–magyar határ menti régióban, az elmúlt években rengeteg román, illetve román–magyar kettős állampolgár vásárolt ingatlant Kelet-Magyarországon. Egy részük életvitelszerűen tartózkodik odaát.

Megnőtt a kereslet a battonyai ingatlanok iránt is

A szintén a román–magyar határ mentén fekvő Battonyán 2006 második felében kezdődött az ingatlanok romániai lakosok általi felvásárlása, miután biztossá vált, hogy Románia 2007. január elsejétől tagja lesz az Európai Uniónak, és könnyebbé válik az átkelés a két ország között (emlékezhetünk, hogy addig útlevélhez és fejenként 500 euró útiköltség felmutatásához kötötték a román hatóságok a kiutazást az országból). Több kelet-magyarországi településen vettek ingatlanokat az aradiak és Arad környékiek, de az Aradtól 26 kilométerre lévő Békés vármegyei település mellett az szólt elsősorban, hogy Tornya és Battonya között 1995 óta állandó határátkelőhely működik, a kisváros termálvizes stranddal büszkélkedhet, viszonylag jók a közszolgáltatásai, a román anyanyelvű betelepülőkben pedig bizalmat keltett, hogy jelentős számú magyarországi román közösség él a Királyhegyesi-Száraz-ér mentén fekvő helységben.

aki az értékesített aradi panellakás árából kisebb vagyonnal a bankszámláján maradt. Voltak, akik életvitelszerűen Battonyára költöztek, de továbbra is Aradra (vagy a környékre) ingáztak dolgozni, míg mások hétvégi háznak szánták a battonyai ingatlant, és egy további kategóriát tettek ki azok, akik több házat is vásároltak befektetési céllal.

„Jelenleg 800–850 Romániából áttelepült család él Battonyán, a többségük most is Aradra jár dolgozni” – tudtuk meg Fifa István battonyai ingatlanközvetítőtől.

2010-ig a magyarországi bankok jelzáloghitelt is adtak a romániai állampolgároknak, így az is vehetett magának házat a határ mentén Magyarországon, aki nem rendelkezett készpénzben a teljes összeggel. A megnövekedett kereslet idővel az árak emelkedéséhez vezetett, a gazdasági világválság pedig a román–magyar határ menti ingatlanpiacon is éreztette hatását, de ettől függetlenül az utóbbi években is hallottunk olyanokról, akik valamelyik közeli Békés vármegyei településre helyezték át „főhadiszállásukat”.

nagyjából azóta, hogy megjelentek az első derűlátó nyilatkozatok, miszerint Magyarország soros EU-elnöksége idején Románia jó eséllyel csatlakozni fog a schengeni egyezményhez.

Fifa István ingatlanügynök Fifa István ingatlanügynök ezt megerősítette. „Battonyán és Dombegyházán is nőtt az érdeklődés, de elsősorban Battonyán, mert az mégiscsak város, csatornázás és műút van, de főleg a strand vonzza a románokat. Most, hogy nyitva a határ, sokkal könnyebb az átjárás. Előzőleg két-három hívás volt naponta, de most már 15 érdeklődő is akad, sőt tegnap már egy szerződést is kötöttünk” – nyilatkozta érdeklődésünkre még szerdán.

Fifa István szerint 12 ezer eurótól kezdődően 110 ezer euróig terjednek az árak jelenleg, de általában véve 25 százalékkal nőttek „Schengen hírére”, és úgy becsülte, hogy az év végére akár 50 százalékos is lehet az emelkedés. „Még lehet olcsó ingatlant kapni: ami nálunk mondjuk 15 ezer euró, az öt kilométerrel arrébb, a határ romániai oldalán, Tornyán már 35 ezer euróba kerül.

Ez már nagyon komoly ház, olyan, amit Aradon 180-200 ezer euróért lehet megvásárolni” – érzékeltette a helyzetet riportalanyunk.

Egyébként nagy a különbség Battonya és a közeli Dombegyház árai között is. Utóbbi Fifa István szerint egy valamivel több mint 1500 lelkes település, ami mellett az szól, hogy „csend van és nyugalom”, továbbá a határellenőrzés megszűnése óta Arad közvetlen úton elérhető, és csak 17 kilométert kell megtenni, míg korábban, Battonya felé kerülve 40 km-t kellett autózni.

„Ezzel szemben Battonyán körülbelül hatezren laknak, de szerintem két éven belül megduplázódik a lakosok száma. Valamikor, az 1960-as évek közepén, 16–17 ezren éltek itt, és szerintem pár éven belül újra elérjük ezt a számot. Agilis polgármesterünk van Mákos Árpád személyében, aki már felvette a kapcsolatot a befektetések érdekében. Szupermarket kellene, a Korona szállót újraindítani, tervbe van véve a strand befedése, fel kell venni a kapcsolatot az Arad környéki gyárakkal a munkahelyek érdekében, és akkor szerintem újra virágzó településünk lenne” – mondta Fifa István.

Mákos Árpád polgármester kicsit árnyalta a képet: mint mondta, a mezőkovácsházi járás rendőrkapitányság érdeklődött a helyi önkormányzatnál, hogy mit tapasztalnak a demográfiai adatok változása kapcsán.

Az elöljáró szerint a határellenőrzés megszűnésével Magyarország és Románia között „visszatérnek a száz évvel ezelőtti viszonyok”, és Battonya az aradi agglomeráció egyik fejlődő kistérségének a központja lesz ismét. „Battonyának Arad felé kell tekintenie, nem pedig Magyarország felé, s ez egyszerűen matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – nyilatkozta Mákos Árpád.

korábban írtuk

Emelkedőben a munkanélküliség a partiumi megyében, ahol magyarországi vendégmunkásoktól remélik a munkaerőhiány csökkenését

Nőtt a munkanélküliségi arány Arad megyében, s a közeljövőben újabb elbocsátások várhatók. A külföldről hazatérő vendégmunkások is növelhetik ideiglenesen a munkanélküliek számát. A krónikus munkaerőhiány leküzdését a schengeni csatlakozástól remélik.