Új összeköttetést terveznek a román–magyar határon, távolsági buszjáratot is indítanának Pécska és Battonya között

Az egésznek a hossza román oldalon körülbelül tíz kilométer. Antal Péter hozzátette, hogy Battonyán technikai okok miatt az eredeti nyomvonaltól eltérnek, de a találkozási pont a régi marad, tehát

Román–magyar buszjáratot terveznek

Jelenleg mintegy húsz kilométer a távolság Pécska és Battonya között, de csak – a közigazgatásilag Pécska városhoz tartozó – Tornyán lehet átkelni a szomszédos országba, az 1995-ben megnyitott határátkelőhelyen. Az új út majdnem felére csökkenti majd a távolságot, összesen mintegy 12 kilométer lesz.

Mákos Árpád battonyai polgármester a Békés vármegyei kisváros egyik fejlődési lehetőségét látja az új összeköttetés kialakításában, mert:

• közelebb lennének számukra Románia nyugati ipari zónái, Arad és Temesvár térsége;
• vannak tősgyökeres battonyaiak is, akik Aradra vagy a környékre járnak dolgozni.

„Szervezett buszok szállítják őket, mert Battonyán kevés a munkalehetőség, ezért Romániába vagy Magyarország más térségeibe viszik a munkaerőt” – magyarázta a Krónikának.

Az elöljáró szerint Románia schengeni csatlakozása nagy és pozitív változást jelent a kelet-magyarországi régió számára gazdasági és társadalmi téren egyaránt. „Szinte át lehet biciklizni Aradra munkát vállalni, tehát ugyanazok a folyamatok be fognak indulnak, mint Szeged vagy Debrecen vonzáskörzetében, hogy a nagyvárosba ingáznak az emberek. De nemcsak Battonyáról, hanem akár Mezőkovácsháza, Kunágota vagy Mezőhegyes térségéből is” – vélte.

Román–magyar ETT-t hoznak létre

A battonyai városvezető elmondta azt is, hogy a régió fellendítése érdekében tervezik egy tíz városból álló Európai Területi Társulás (ETT) megalakítását, amiben Magyarországról Gyula, Sarkad, Elek, Medgyesegyháza és Battonya lenne benne, román oldalról pedig Pécska, Nagylak, Kürtös, Nagyszalonta és Kisjenő vállalna tagságot.

A „határtalanítás” demográfiai következményei

Nyolcszáz és ezer közöttire tehető azoknak a romániai (főként Arad környéki) lakosoknak a száma, akik Románia EU-csatlakozása óta Battonyán vettek ingatlant, és Mákos Árpád szerint a schengeni bővítés hírére ismét megnőtt az érdeklődés a házak iránt. Körülbelül egy évvel ezelőtt tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet, nagyjából azóta, hogy megjelentek az első derűlátó nyilatkozatok, miszerint Magyarország soros EU-elnöksége idején Románia jó eséllyel csatlakozni fog a schengeni egyezményhez.

korábban írtuk

Felpörgette az ingatlanárakat a határ túloldalán a schengeni csatlakozás

Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.

„Magyar állampolgársági esküt 34-36 személy tett, amióta én vagyok a polgármester, s mindegyikük ingatlanvásárlási szándékot jelzett” – mondta az elöljáró. A mezőkovácsházi járási rendőrkapitányság is érdeklődött a helyi önkormányzatnál, hogy mit tapasztalnak a demográfiai adatok változása kapcsán. „A román és a magyar oldalon is szondázzák a közvéleményt, és úgy prognosztizálják, hogy a jelenleg 5800 lakosú Battonyán két-három éven belül hétezren fognak majd lakni” – fűzte hozzá.

Visszatérve a Pécska és Battonya közötti közvetlen út tervére, a városvezető kiemelte, hogy befektetési szempontból az autópályától számított tíz km-es távolság a befektetésre leginkább javasolt.