A román–magyar közelében fekszik Pécska
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Románia idei schengeni csatlakozásával új lendületet kapott az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a román–magyar határ mellett fekvő két város között, Battonya számára pedig egyenesen mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához, illetve az aradi agglomeráció gyorsabb és rövidebb megközelítése.
2025. január 22., 19:022025. január 22., 19:02
2025. január 22., 20:152025. január 22., 20:15
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés előtt közvetlen út létezett Pécska és Battonya között, amit az 1922-ben meghatározott határvonal kettészakított. Az évtizedek alatt a régi út nemcsak a köztudatból kopott ki, hanem valóságosan is eltűnt egy része: a román–magyar határ túloldalára „eső” két kilométert teljes egészében újból kellene építeni.
A rehabilitáción már Románia 2007-es európai uniós csatlakozása óta gondolkodnak, de most, hogy idén januártól beléptünk az EU belső határőrizet nélküli, schengeni övezetébe, új lendületet – és értelmet – kapott a projekt. Pécskán egy részét már korszerűsítették, azt a szakaszát, ami a városban található: ez a 222. számú utca, de a korábbi nyomvonalat is szeretnék visszaállítani a határig.
Az út városi szakaszát már leaszfaltozták
Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal
Az egésznek a hossza román oldalon körülbelül tíz kilométer. Antal Péter hozzátette, hogy Battonyán technikai okok miatt az eredeti nyomvonaltól eltérnek, de a találkozási pont a régi marad, tehát
Már dolgoznak a műszaki dokumentáció előkészítésén, meghatározták mindkét oldalon, hogy milyen munkálatokat kell majd elvégezni, és keresik a finanszírozási lehetőségeket. Határon átnyúló pályázaton szeretnék elnyerni az előreláthatólag szükséges ötmillió eurót, vissza nem térítendő támogatás formájában.
A Pécska–Battonya út tervezett nyomvonala
Fotó: pecskabattonya.eu
Jelenleg mintegy húsz kilométer a távolság Pécska és Battonya között, de csak – a közigazgatásilag Pécska városhoz tartozó – Tornyán lehet átkelni a szomszédos országba, az 1995-ben megnyitott határátkelőhelyen. Az új út majdnem felére csökkenti majd a távolságot, összesen mintegy 12 kilométer lesz.
Antal Péter pécskai polgármester
Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal
Mákos Árpád battonyai polgármester a Békés vármegyei kisváros egyik fejlődési lehetőségét látja az új összeköttetés kialakításában, mert:
„Szervezett buszok szállítják őket, mert Battonyán kevés a munkalehetőség, ezért Romániába vagy Magyarország más térségeibe viszik a munkaerőt” – magyarázta a Krónikának.
Az elöljáró szerint Románia schengeni csatlakozása nagy és pozitív változást jelent a kelet-magyarországi régió számára gazdasági és társadalmi téren egyaránt. „Szinte át lehet biciklizni Aradra munkát vállalni, tehát ugyanazok a folyamatok be fognak indulnak, mint Szeged vagy Debrecen vonzáskörzetében, hogy a nagyvárosba ingáznak az emberek. De nemcsak Battonyáról, hanem akár Mezőkovácsháza, Kunágota vagy Mezőhegyes térségéből is” – vélte.
A battonyai városvezető elmondta azt is, hogy a régió fellendítése érdekében tervezik egy tíz városból álló Európai Területi Társulás (ETT) megalakítását, amiben Magyarországról Gyula, Sarkad, Elek, Medgyesegyháza és Battonya lenne benne, román oldalról pedig Pécska, Nagylak, Kürtös, Nagyszalonta és Kisjenő vállalna tagságot.
Földrajzi-geopolitikai elhelyezkedése eddig hátrányt jelentett Battonyának, de a schengeni térség bővítésével éppen ez válhat majd előnyére. „Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekszik és erősödik. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy 50-60 kilométerre feküdtek a nagyvárosok – nem Arad léptékűek, hanem Békéscsaba méretű, 40-60 ezres városok –, mert ugye az országhatár szélén vagyunk, most, hogy megszűnt a határ, Battonya szerintem központi szereplő lesz.
Megszűnt a ránk erőszakolt 1922-es határ, visszatérnek a száz évvel ezelőtti viszonyok, amikor Battonyának ezer emberrel volt kevesebb a lakossága, mint Orosházának, tehát régióközpontnak számított. Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába. Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – jelentette ki Mákos Árpád.
Mákos Árpád battonyai polgármester
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
Nyolcszáz és ezer közöttire tehető azoknak a romániai (főként Arad környéki) lakosoknak a száma, akik Románia EU-csatlakozása óta Battonyán vettek ingatlant, és Mákos Árpád szerint a schengeni bővítés hírére ismét megnőtt az érdeklődés a házak iránt. Körülbelül egy évvel ezelőtt tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet, nagyjából azóta, hogy megjelentek az első derűlátó nyilatkozatok, miszerint Magyarország soros EU-elnöksége idején Románia jó eséllyel csatlakozni fog a schengeni egyezményhez.
Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.
„Magyar állampolgársági esküt 34-36 személy tett, amióta én vagyok a polgármester, s mindegyikük ingatlanvásárlási szándékot jelzett” – mondta az elöljáró. A mezőkovácsházi járási rendőrkapitányság is érdeklődött a helyi önkormányzatnál, hogy mit tapasztalnak a demográfiai adatok változása kapcsán. „A román és a magyar oldalon is szondázzák a közvéleményt, és úgy prognosztizálják, hogy a jelenleg 5800 lakosú Battonyán két-három éven belül hétezren fognak majd lakni” – fűzte hozzá.
Visszatérve a Pécska és Battonya közötti közvetlen út tervére, a városvezető kiemelte, hogy befektetési szempontból az autópályától számított tíz km-es távolság a befektetésre leginkább javasolt.
A Fő utca Battonyán, a városháza épületével
Fotó: Európai Közös Jövő Építő Európai Területi Együttműködés
Antal Péter pécskai polgármester szerint úgy tervezik, hogy a leendő utat a teherforgalom is használhatja majd, lévén mezőgazdasági vidéken halad át, és ez fontos lenne a betakarítás, a termény szállítása vagy közvetlen értékesítése szempontjából. Mákos Árpád örömmel fogadná ezt: „Jelenleg Arad 25-30 kilométerre van tőlünk, az autópálya 22-23-ra, de eddig volt határellenőrzés, ami mára megszűnt. Ha megépülne ez az út, és az autópályát el lehetne érni vele, illetve úgy sikerülne a pályázat, hogy a 7,5 tonnánál nagyon kamionok is használhassák, az szenzációs lenne Battonya számára az áruszállítás és a felvásárlás szempontjából” – mondta.
Battonyának mintegy 14 ezer hektár termőterülettel rendelkezik, sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, ezért Mákos Árpád szerint az új út teljes mértékben ki lenne használva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Visky András új regénye, az Illegalisták nemcsak korábbi műve, a Kitelepítés világát bontja tovább, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első felében működő erdélyi betanista közösség történetét és a hatalom működésének mechanizmusait is.
Őrizetbe vettek a székelyhídi rendőrök egy 32 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részegen bántalmazta az édesanyját.
Újabb afrikai sertéspestisgócot találtak Arad megyében, a magyar határ mentén egy háztáji gazdaságban. Az elmúlt 30 napban ez a harmadik igazolt sertéspestis-fertőzés a megyében, és emiatt egy közelben működő hizlalda is karantén alá került.
A kormány csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta több település turisztikai erőforrásokkal rendelkező területté minősítését.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára.
Négy házkutatási parancsot hajtottak végre csütörtökön egy kereskedelmi társaság székhelyén és telephelyén, valamint képviselőjének lakóhelyén, a Bihar megyei Szalárdon.
Egy nepáli vendégmunkást két személy támadott meg és rabolt ki Szeben megyében – elvették a telefonját, és késsel fenyegetve arra kényszerítették, hogy elárulja banki alkalmazásának jelszavát.
A Nagybozinta melletti zagytározó okozta lég- és környezetszennyezés továbbra is problémát jelent a közösség és a mezőgazdaság számára – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Máramaros megyei Miszmogyorós polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!