Hirdetés

Tony Blair is szerepet kaphat Gáza fegyverszünet utáni irányításában

Tony Blair

Új szerep? Tony Blair volt brit miniszterelnök is tagja lehet a Gázát irányító nemzetközi testületnek

Fotó: Twitter/Tony Blair Institute

Donald Trump amerikai elnök szerint Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke csatlakozni szeretne a Gázát felügyelő nemzetközi testülethez, amely az amerikai terv szerint véget vetne a háborúnak.

Krónika

2025. szeptember 30., 09:332025. szeptember 30., 09:33

Tony Blair lett az első név szerint megnevezett tagja a Trump által vezetett új „Béketanácsnak”, amelynek feladata lesz ideiglenesen felügyelni Gáza kormányzását, ha a Hamász elfogadja a tervet – közölte a BBC.

A tanácsban helyet kapó „más külföldi vezetők” nevét később nevezik meg – mondta Trump.

Hirdetés

A tanács egy 20 pontos terv része, amelynek célja az Izrael és a Hamász közötti közel két éve tartó konfliktus befejezése, beleértve Gáza demilitarizálását és újjáépítését.

Sir Tony szerint a tervek „a legjobb esélyt jelentik a két éve tartó háború, nyomorúság és szenvedés befejezésére”.

Egy, a tűzszüneti tárgyalásokat ismerő palesztin forrás a BBC-nek elmondta, hogy a Hamász tisztviselői megkapták a Fehér Ház 20 pontos javaslatát.

Korábban egy magas rangú Hamász-tisztségviselő a BBC-nek elmondta, hogy a terrorszervezet továbbra is nyitott minden olyan javaslat megvizsgálására, amely véget vethet a gázai háborúnak, de hangsúlyozta, hogy

minden megállapodásnak védenie kell a palesztinok érdekeit, biztosítania kell Izrael teljes kivonulását Gázából, és véget kell vetnie a háborúnak.

Sir Tony, aki 1997 és 2007 között volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, és aki 2003-ban bevitte az Egyesült Királyságot az iraki háborúba, részt vett a Gázai övezet jövőjéről szóló magas szintű tárgyalásokon az Egyesült Államokkal és más felekkel.

Hivatali ideje lejártát követően a nemzetközi hatalmak kvartettjének (az Egyesült Államok, az EU, Oroszország és az ENSZ) közel-keleti megbízottjaként tevékenykedett. Fő célja Palesztina gazdasági fejlődésének elősegítése és a kétállami megoldás feltételeinek megteremtése volt.

Augusztusban részt vett egy fehér házi találkozón Trump elnökkel, ahol megvitatták a területre vonatkozó terveket, amelyeket Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja „nagyon átfogónak” minősített – bár a találkozóról ennél többet nem hoztak nyilvánosságra.

A terv szerint, amelyet Trump hétfő este hozott nyilvánosságra, a háború „azonnal véget érne”, ha mindkét fél elfogadná azt.

Ezenkívül 72 órán belül visszaszállítanák mind a 20 élő izraeli túszt és több mint két tucat, feltehetően meghalt túsz maradványait.

Izrael ezután szabadon engedne 250 életfogytiglanra ítélt foglyot, valamint 1700 gázai lakost, akiket a háború 2023. október 7-i kezdete óta tartanak fogva.

korábban írtuk

„Terrormentesség”, amnesztia, demilitarizáció: íme Trump gázai béketerve
„Terrormentesség”, amnesztia, demilitarizáció: íme Trump gázai béketerve

A Gázai övezet „terrormentességét”, a békét vállaló Hamász-tagoknak amnesztiát, fogolycserét, minden harc leállítását és a túszok elengedését, illetve kiadását is tartalmazza Donald Trump amerikai elnök béketerve.

A terv szerint „teljes körű segélyt” küldenének azonnal Gázába, és multinacionális stabilizációs erőket telepítenének a biztonság fenntartása és a helyi rendőrség kiképzése érdekében.

Az izraeli erők fokozatosan vonulnának vissza.

A terv szövege szerint

Gázát egy technokrata, apolitikus palesztin bizottság ideiglenes átmeneti kormányzata irányítaná, amely felelős lenne a közszolgáltatások és az önkormányzatok napi működésének biztosításáért a gázai lakosság számára.

Ezt a bizottságot képzett palesztinok és nemzetközi szakértők alkotnák, felügyeletét és ellenőrzését egy új nemzetközi átmeneti testület, a „Béketanács” látná el, amelynek élén Donald J. Trump elnök állna, és amelynek további tagjai és államfői, köztük Tony Blair volt miniszterelnök, később kerülnének kihirdetésre.”

A terv szerint a Hamász „sem közvetlenül, sem közvetve, sem bármilyen más formában” nem venne részt a kormányzásban.

Trump kijelentette, hogy ha a Hamász elutasítja a megállapodást, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „teljes támogatását” élvezheti, hogy „megtegye, amit meg kell tennie”.

A terv nyitva hagyja az ajtót egy esetleges palesztin állam előtt, de csak akkor, ha a Palesztin Hatóság átfogó reformokat hajt végre.

Az elnök bírálta azokat az országokat is, amelyek „ostobán” elismerték Palesztina államot – ahogyan azt a múlt héten tette az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada és Franciaország.

Sir Tony a bejelentésre így reagált: „Trump elnök merész és intelligens tervet terjesztett elő, amely, ha elfogadják, véget vethet a háborúnak, azonnali megkönnyebbülést hozhat Gázának, és esélyt adhat a lakosság számára egy fényesebb és jobb jövőre, miközben biztosítja Izrael abszolút és tartós biztonságát, valamint az összes túsz szabadon bocsátását.

Idézet
Ez a legjobb esélyünk arra, hogy véget vessen a két éve tartó háborúnak, nyomornak és szenvedésnek, és köszönöm Trump elnöknek a vezetői képességeit, elszántságát és elkötelezettségét.

Különösen az a szándéka, hogy elnökként felügyelje a béketanácsot, amely az új Gázát felügyeli, hatalmas jelzés a Gáza jövőjébe vetett támogatásról és bizalomról, arról, hogy az izraeliek és a palesztinok megtalálhatják a béke útját, és hogy lehetséges egy szélesebb regionális és globális szövetség létrehozása a szélsőséges erőkkel szembeni küzdelemre, valamint a nemzetek közötti béke és prosperitás előmozdítására.”

Egy, a tárgyalásokról tájékoztatott Hamász-tisztségviselő a Reuters szerint elmondta, hogy

Katar és Egyiptom megosztotta a dokumentumot a Hamásszal, amely közölte a közvetítőkkel, hogy „jóhiszeműen” megvizsgálja azt, majd válaszol.

A palesztin WAFA hírügynökség arról számolt be, hogy a Palesztin Hatóság üdvözölte Trump erőfeszítéseit a háború befejezésére, és megerősítette elkötelezettségét az Egyesült Államokkal és partnereivel való együttműködés mellett egy átfogó megállapodás elérése érdekében, amely „megteremti az utat a kétállami megoldáson alapuló igazságos békéhez”.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök szintén üdvözölték a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket.

A két ország, Kanada és több más ország mellett, a múlt héten hivatalosan elismerte Palesztina államot az ENSZ-ben, ami felbosszantotta Netanjahut.

Mmiközben Trumpot Izrael barátjaként dicsérte, úgy tűnt, hogy Netanjahu bizonyos távolságot tart Trump béketervének egyes elemeitől, beleértve a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóságtól követelt reformokat.

Nem volt azonnal egyértelmű, hogy a Trump-kormány és Izrael minden nézeteltérésüket megoldották-e.

A Palesztin Iszlám Dzsihád csoport vezetője, Ziad al-Nakhala kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael Gázáról szóló bejelentését „a régió felrobbantásának receptjének” tekinti.

A csoport, amely szintén ejtett túszokat, a Hamász Irán által támogatott szövetségese.

A Fehér Házban tartott találkozóra akkor került sor, amikor az izraeli tankok hétfőn mélyebbre hatoltak Gáza űváros szívébe, ahol Izrael a hónap egyik legnagyobb offenzíváját indította, miután Netanjahu kijelentette, hogy célja a Hamász utolsó erődítményeinek felszámolása.

A hétfőn bejelentett terv eltér a Trump-kormány korábbi elképzeléseitől.

Februárban Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok átveszi a Gázai övezet irányítását, és megépíti a „Közel-Kelet Riviéráját”.

Az elképzelés a palesztinok kényszerű elüldözését jelentette volna a területről, ami nemzetközi jogsértésnek minősül, és Sir Tony irodája jelezte, hogy nem támogatja ezt a lépést.

Az izraeli hadsereg 2023-ban hadjáratot indított Gázában, válaszul a Hamász által vezetett támadásra Izrael déli részén, amelynek során körülbelül 1200 ember halt meg és 251-et túszul ejtettek.

A terület Hamász által irányított egészségügyi minisztériuma szerint azóta legalább 66 055 ember halt meg az izraeli támadásokban Gázában.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 13., kedd

Ujjlenyomat, arckép, várakozás: torlódásokat okozhat az EU új határellenőrzési rendszere

Akár órákkal hosszabb várakozásra is számíthatnak a schengeni térségbe érkező, EU-n kívüli utazók az új belépési-kilépési rendszer miatt – figyelmeztetnek európai repülőterek.

Ujjlenyomat, arckép, várakozás: torlódásokat okozhat az EU új határellenőrzési rendszere
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Agyonlőtték a korzikai szeparatisták volt vezetőjét – Megszólalt Adrian Mutu is, aki játszott a csapatában

Agyonlőtték Alain Orsonit, a korzikai szeparatisták volt vezetőjét Vero kistelepülésen hétfőn, édesanyjának temetésén – derül ki rendőrségi és ügyészségi közlésekből.

Agyonlőtték a korzikai szeparatisták volt vezetőjét – Megszólalt Adrian Mutu is, aki játszott a csapatában
2026. január 13., kedd

Reptérzárat rendeltek el több európai légikikötőben a zord időjárás miatt, Budapest sem volt kivétel

Havazás, jég és ónos eső miatt több európai repülőteret is lezártak ideiglenesen: többek közt a budapesti, bécsi, prágai légikikötő is felfüggesztett járatokat kedden.

Reptérzárat rendeltek el több európai légikikötőben a zord időjárás miatt, Budapest sem volt kivétel
2026. január 13., kedd

A lehető legkorábbi időpontra tűzték ki az országgyűlési választást

A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.

A lehető legkorábbi időpontra tűzték ki az országgyűlési választást
Hirdetés
2026. január 13., kedd

A védelmi miniszter elmondta, mit tenne Románia, ha felkérnék, hogy küldjön csapatokat Grönlandra

Hogyan reagálna Románia, ha egyes NATO-tagországok csapatokat küldenének Grönlandra, ha Donald Trump amerikai elnök úgy határoz, hogy katonai erővel próbálja megszerezni – erről beszélt Radu Miruță védelmi miniszter hétfő este.

A védelmi miniszter elmondta, mit tenne Románia, ha felkérnék, hogy küldjön csapatokat Grönlandra
2026. január 13., kedd

Venezuela: teljes ellenőrzést akar az olajszállítás fölött Washington

Venezuelát csak az Egyesült Államok által jóváhagyott olajszállító tankerek hagyhatják el – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője hétfőn.

Venezuela: teljes ellenőrzést akar az olajszállítás fölött Washington
2026. január 13., kedd

Ukrajna: véglegesítik az amerikai biztonsági garanciákat, Washington szerint közel lehet a béke

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy utasította Ukrajna tárgyalócsoportját, hogy véglegesítse az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciákról szóló dokumentumot, és azt „a legmagasabb szinten” terjessze fel vizsgálatra.

Ukrajna: véglegesítik az amerikai biztonsági garanciákat, Washington szerint közel lehet a béke
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Fehér Ház: első a diplomácia, de a légicsapás sem kizárt Irán ellen

Az Egyesült Államok számára a diplomácia az első eszköz Irán felé, de légicsapás is „az asztalon van” – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.

Fehér Ház: első a diplomácia, de a légicsapás sem kizárt Irán ellen
2026. január 13., kedd

Maia Sandu megszavazná az egyesülést Romániával, de lát „jóval valószerűbb” utat

Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, támogatólag szavazna.

Maia Sandu megszavazná az egyesülést Romániával, de lát „jóval valószerűbb” utat
2026. január 12., hétfő

Halálra fagyott egy biztonsági őr az olaszországi téli olimpia egyik helyszínén

A nagy hidegben elhunyt egy építkezésen, éjszakai műszakban dolgozó biztonsági őr a februári téli olimpia cortinai helyszínén.

Halálra fagyott egy biztonsági őr az olaszországi téli olimpia egyik helyszínén
Hirdetés
Hirdetés