
Fotó: Twitter/Joe Biden
A gázai háborúról egyeztetett telefonon Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn, ami több mint egy hónapja az első közvetlen kommunikáció a két vezető között.
2024. március 19., 08:592024. március 19., 08:59
A Fehér Ház közlése szerint a megbeszélés témái között a humanitárius segélyek bejuttatásának felgyorsítása, valamint az izraeli hadsereg küszöbön álló rafahi offenzívája szerepelt – ez utóbbit az Egyesült Államok csak bizonyos feltételek teljesülése esetén támogatja.
Ezzel egyidőben Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója bejelentette, hogy
Az izraeli kormányzat közleménye szerint ugyanakkor Benjámin Netanjahu a telefonbeszélgetés során közölte az amerikai elnökkel, hogy országának eltökélt szándéka elérni minden célját Gázában, miközben biztosítja a szükséges humanitárius segítséget a palesztin terület lakosságának.
A hétfői telefonbeszélgetést megelőzte, hogy a két ország között feszültséget okozott az amerikai Szenátus demokrata többségének vezetője által csütörtökön mondott beszéd. Chuck Schumer, akit a legmagasabb rangú zsidó származású választott politikusként emlegetnek,
Szavaira az izraeli kormány tiltakozását fejezte ki, a Szenátus republikánus vezető szenátora, Mitch McConnell pedig képmutatással vádolta politikustársát, és arra hívta fel a figyelmét, hogy egy demokratikusan megválasztott ország vezetőjének eltávolítását sürgette.
Támogatásáról biztosította ugyanakkor a demokrata szenátort Nancy Pelosi, a Kongresszus alsóházának korábbi demokrata elnöke, rangidős demokrata képviselő.
Joe Biden elnök Chuck Schumer beszédéről azt mondta, hogy „jó beszéd” volt, amely tükrözi sok amerikai aggodalmát.
Benjámin Netanjahu szintén vasárnap a CNN hírtelevízión helytelennek mondta, hogy egy testvéri demokráciában valaki a megválasztott vezetés lecserélését sürgesse, és hozzátette, hogy ez Izrael saját dolga, megállapítva, hogy „Izrael nem egy banánköztársaság”.
Az Egyesült Államok rendszeresen arra hívja fel Izrael figyelmét, hogy tegyen többet a gázai civilek védelmében és a humanitárius segélyek bejutása érdekében.
Az izraeli kormány részről már jóváhagyott offenzívát Rafah városban Joe Biden elnök vörös vonalnak nevezte, és közölte, hogy hiteles tervet akarnak látni az ott tartózkodó polgári lakosság védelmére. Egy korábbi interjúban ugyanakkor az amerikai elnök azt is közölte, hogy az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatás nem fog leállni.
Mindeközben
– közölte az UNRWA és Egyiptom, példátlannak nevezve a lépést a térség masszív humanitárius szükségletei közepette.
Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa kairói sajtótájékoztatóján közölte, hogy az egyiptomi határhoz közeli Rafahba készült, de az izraeli hatóságok nem engedték belépni az övezetbe.
Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter példátlannak nevezte, hogy az izraeli kormány megtagadta a belépést egy ilyen magas tisztséget betöltő személytől.
Az izraeli kormányfő, illetve a külügyminisztérium egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben.
– írta Lazzarini az ENSZ jelentésére utalva, amely küszöbön álló éhínségre figyelmeztetett a terület északi részén. Hozzátette, hogy látogatásával javítani szeretett volna a humanitárius műveleteken.
„Ez a szemünk láttára, emberi tevékenység miatt bekövetkezett éhínség csorbát ejt kollektív emberiességünkön” – húzta alá.
Lazzarini már korábban is figyelmeztetett azokra a törekvésekre, amelyekkel véget akarnak vetni az UNRWA tevékenységének a palesztin területeken.
A főbiztos kairói látogatása alkalmával hangsúlyozta, hogy versenyt futnak az idővel, hogy megelőzzék az éhínséget. Mint mondta, kellő politikai akarattal a Gázai övezetet eláraszthatnák élelmiszerrel a határátkelőkön keresztül. Hozzátette, hogy a segélyszervezet több mint 150 létesítményét érte találat. Hozzáfűzte, hogy a szervezet több tagját is őrizetbe vették és kemény körülmények között kihallgatták, bántalmazták, illetve megalázták.
Románia újabb 11 tagú csoportot menekített ki a Gázai övezetből
Románia újabb 11 tagú, román állampolgárokból és családtagjaikból álló csoportot menekített ki a Gázai övezetből – közölte hétfőn a román külügyminisztérium.
A román hatóságok által a létrehozott intézményközi válságstáb, illetve a térségben működő román külképviseletek erőfeszítései nyomán, háromhónapos szünet után evakuált menekültek a rafahi átkelőnél lépték át a határt. Onnan a kairói román nagykövetség egy mobil egysége kíséri őket az egyiptomi fővárosba, ahol rövidesen megszervezik Romániába utazásukat.
A tárca szerint eddig 313 menekültet – evakuálásukat kérő román állampolgárok és családtagjaikat – juttattak a Gázai övezetből Romániába. A minisztérium három hónappal ezelőtt, tavaly december 18-án számolt be az utolsó (hetedik) ilyen akcióról. A Gázai övezetből evakuált románok első és legnagyobb létszámú (93 tagú) csoportját, amelyet a román Tarom légitársaság különgépe szállított, Marcel Ciolacu román miniszterelnök kísérte Egyiptomból Romániába november 8-án.
A román hatóságok fenntartják a kapcsolatot az izraeli és egyiptomi hatóságokkal a további román állampolgárok evakuálása érdekében, amennyiben „további ilyen felkéréséket kapnak” – közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!