
Kit látna az utódjaként? Robert Golob szlovén miniszterelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkár oldalán
Fotó: NATO.int
Megtörténhet, hogy újabb ország áll be a NATO főtitkári tisztségére pályázó román államfő, Klaus Iohannis mögé: a szlovén miniszterelnök nem zárta ki, hogy országa inkább Iohannist támogassa.
2024. március 22., 10:012024. március 22., 10:01
2024. március 22., 14:172024. március 22., 14:17
Robert Golob szlovén kormányfő egy csütörtöki nyilatkozatban nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy országa támogatni fogja Klaus Iohannis elnök NATO-vezetői jelöltségét, noha

Klaus Iohannis államfő az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt kijelentette, hogy a NATO jövőjével kapcsolatos elképzelése némileg eltér a katonai szövetség főtitkári tisztségére szintén pályázó Mark Ruttéétól.
Golob csütörtökön találkozott Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkárral, és a közös sajtótájékoztatón egy szlovén újságíró megkérdezte a miniszterelnököt, hogy támogatja-e Mark Ruttét.
„Ami az új főtitkárt illeti, az igazság az, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt kifejeztük támogatásunkat Mark Rutte iránt. Az igazság az, hogy akkor Rutte úr volt az egyetlen jelölt, így nyilvánvalóan nem haboztunk akkor kifejezni a támogatásunkat” – mutatott rá Robert Golob.
Időközben azonban Klaus Iohannis is bejelentette indulási szándékát.
„Nagyon komolyan vettük” – mondta a szlovén miniszterelnök, kifejtve, hogy
„És ezt (a NATO vezetésére való jelölést – a szerk.) továbbra is vizsgáljuk, ami azt jelenti, hogy most, hogy két jelölt van, mindkettőt komolyan fogjuk venni” – mondta a szlovén kormányfő.

Minél erősebb az RMDSZ képviselete a romániai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a pártra a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Sepsiszentgyörgyön.
„Nem azt mondjuk, hogy felülvizsgáljuk a döntésünket, de mindkettőt megvizsgáljuk, és a végén egyhangú döntést kell majd hozni” – mondta Golob.
Azt mondta, Szlovénia mindent megtesz annak a jelöltnek a támogatásáért, aki a legtöbb szavazatot kapja.
„Jelenleg úgy tűnik, hogy ez Mark Rutte lesz. De azt mondanám, hogy még néhány hetet várnunk kell, hogy döntő legyen” – tette hozzá a szlovén kormányfő, utalva arra, hogy egyelőre nyílt verseny van a holland miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő között, és lehetséges a fordulat.
Mint arról beszámoltunk, a román államfő március 12-én jelentette be indulási szándékát.
Mint elmondta,
Megfogalmazása szerint „teljes felelősséggel” pályázza meg a tisztséget, és döntése mögött szerinte „Románia teljesítménye, két államelnöki mandátuma során szerzett tapasztalata” áll, továbbá az, hogy „alapvetően tudatában van” a NATO előtt tornyosuló kihívásoknak.

Úgy döntött, hogy indul a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenyben – jelentette be kedden Klaus Iohannis, Románia idén leköszönő elnöke.
Klaus Iohannis sajtónyilatkozatában kifejtette, itt az ideje, hogy Románia „még felelősségteljesebb szerepet vállaljon az euroatlanti vezető struktúrákban”. Úgy vélekedett, hogy a gyökeres változásokon átment, „kiszámítható és megbízható szövetséges” Románia esetében „legitim törekvésnek” számít a katonai szervezet főtitkári tisztségének megpályázása. Hozzátette, Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent Európa számára, éppen ezért a kontinens lakossága az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszakát éli.
„Egy ebből a régióból érkező, kiegyensúlyozott, erős és befolyásos képviselettel a szövetség képes lesz a legjobb döntések meghozatalára, amelyek megoldást adhatnak valamennyi tagállam szükségleteire és aggodalmaira” – jelentette ki a román elnök. Hozzátette, Románia megérdemli, hogy az euroatlanti struktúrák vezetésében képviseltesse magát, ugyanis az ország az elmúlt két évtizedben radikális változásokon ment keresztül, és tapasztalatával hozzájárulhat a kihívásokra és fenyegetésekre adható lehetséges válaszok kidolgozásához.

Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet.
A Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője úgy nyilatkozott: Iohannis nem alkalmas a NATO főtitkári tisztségére.
Leszögezte:
Még Románia elnöki tisztségére is alkalmatlan volt; az, hogy mindkét mandátumot behúzta, inkább annak az olcsó politikusi kampánybókolásnak a cáfolata, hogy a választóknak mindig igazuk van. De Jens Stoltenberg elég mélyre ásta le a mércét ahhoz, hogy ezt akár még Iohannis is megüsse, esetleges megválasztása (értsd: kinevezése), a meglehetősen nagyra pumpált személyes hiúságának táplálásán túlmenően, nem oszt, nem szoroz. Mircea Geoană sem hagyott túl mély nyomokat – mutatott rá az elemző.
Iohannist a balti államok, Lengyelország, Bulgária, Törökország és Magyarország támogathatja, ugyanakkor a 32 tagállam közül 20 – köztük a legbefolyásosabb Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország – Mark Rutte mellett tette le a garast.

Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.

Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
szóljon hozzá!