Fotó: MTI/Kovács Tamás
A kormányoldal kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását, amely egyebek között az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására.
2023. november 22., 10:022023. november 22., 10:02
Az Országgyűlés honlapjára kedden késő este került fel az igazságügyminiszter által benyújtott alaptörvény-módosítás, amely rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jegyzi a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amely elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozná létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
A javaslat arra hivatkozik:
Az előterjesztés szerint a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára a külföldi támogatás elfogadását, ám ezt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket.
A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lesz többek között, hogy évente nemzeti szuverenitásjelentést készítsen, valamint feltérképezze és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, első alkalommal 2024. február 1-ig.
A 12. alkotmánymódosítás egyebek mellett azt is rögzíti, hogy az állam az ügyek digitális intézéséhez mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít. Azt is tartalmazza, hogy a kormány rendeletet alkot a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról, és egyebek között rögzíti, hogy a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.
Uniós biztos: az EU nem folyósít forrást Magyarországnak, amíg minden követelményt nem teljesített
Az Európai Bizottság nem folyósíthat semmiféle forrást Magyarországnak mindaddig, amíg a magyar kormány minden követelményt nem teljesített, illetve a hiányosságokat nem orvosolta – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden Strasbourgban.
Didier Reynders, az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos veszélyeztetése, valamint az uniós finanszírozás feltételeinek nem teljesítése Magyarországon címmel tartott vitáján hangsúlyozta: több reform, egyebek mellett az igazságszolgáltatást érintő intézkedés megvalósítása folyamatban van Magyarországon.
Magyarország nagyon sok mindent megtett már, de bizonyos kérdések továbbra is nyitattak maradtak – tette hozzá. A bíróság függetlenségének, a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak hiányosságai, a gyermekvédelmi törvény, illetve az akadémiai szabadság biztosítását szavatoló jogszabályok nem elégségesek – mondta. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a brüsszeli testület aggályainak kezelésére hozott magyar intézkedések végrehajtását – húzta alá Reynders.
Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos közölte: az Európai Unió Tanácsa megtiltotta, hogy új jogi kötelezettségvállalás jöjjön létre a közhasznú alapítványokkal bármely európai program végrehajtására, ugyanis összeférhetetlenség kockázata áll fenn a vezetésüket illetően. Azt mondta, történtek változások Magyarországon, de az eddigi intézkedések nem elégségesek.
Az Európai Bizottságnak december 15-ig kell elfogadnia helyzetértékelését arról, hogy Magyarország részben vagy egészben megoldotta-e a problémákat, majd több további lépés megtétele után lehetősége van arra, hogy a megszorításokat törölje - tájékoztatott az uniós biztos.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője felszólalásában azt mondta, az EP „mániája”, hogy politikai támadásokkal segítsék magyarországi elvbarátaikat, a magyar „dollárbaloldalt”. Piszkos hatalmi játszmát folytatnak, Magyarország önállósága ellen intéznek támadásokat, közben meg a jogállamiságról „handabandáznak” – mondta.
„Bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogunk úgy táncolni, ahogy Brüsszelben fütyülnek! Megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat” – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország egyes vélekedések szerint a jövőben megpróbálhatja valamilyen korlátozott akcióval tesztelni a NATO egységét.
Előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – közölte Orbán Anita külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
Az Oroszországgal folytatott háború várhatóan a tél folyamán is folytatódni fog – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevben tárgyalásokat folytatott Donald Trump legfőbb küldötteivel.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!