Fotó: MTI/Kovács Tamás
A kormányoldal kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását, amely egyebek között az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására.
2023. november 22., 10:022023. november 22., 10:02
Az Országgyűlés honlapjára kedden késő este került fel az igazságügyminiszter által benyújtott alaptörvény-módosítás, amely rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jegyzi a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amely elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozná létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
A javaslat arra hivatkozik:
Az előterjesztés szerint a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára a külföldi támogatás elfogadását, ám ezt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket.
A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lesz többek között, hogy évente nemzeti szuverenitásjelentést készítsen, valamint feltérképezze és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, első alkalommal 2024. február 1-ig.
A 12. alkotmánymódosítás egyebek mellett azt is rögzíti, hogy az állam az ügyek digitális intézéséhez mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít. Azt is tartalmazza, hogy a kormány rendeletet alkot a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról, és egyebek között rögzíti, hogy a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.
Uniós biztos: az EU nem folyósít forrást Magyarországnak, amíg minden követelményt nem teljesített
Az Európai Bizottság nem folyósíthat semmiféle forrást Magyarországnak mindaddig, amíg a magyar kormány minden követelményt nem teljesített, illetve a hiányosságokat nem orvosolta – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden Strasbourgban.
Didier Reynders, az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos veszélyeztetése, valamint az uniós finanszírozás feltételeinek nem teljesítése Magyarországon címmel tartott vitáján hangsúlyozta: több reform, egyebek mellett az igazságszolgáltatást érintő intézkedés megvalósítása folyamatban van Magyarországon.
Magyarország nagyon sok mindent megtett már, de bizonyos kérdések továbbra is nyitattak maradtak – tette hozzá. A bíróság függetlenségének, a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak hiányosságai, a gyermekvédelmi törvény, illetve az akadémiai szabadság biztosítását szavatoló jogszabályok nem elégségesek – mondta. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a brüsszeli testület aggályainak kezelésére hozott magyar intézkedések végrehajtását – húzta alá Reynders.
Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos közölte: az Európai Unió Tanácsa megtiltotta, hogy új jogi kötelezettségvállalás jöjjön létre a közhasznú alapítványokkal bármely európai program végrehajtására, ugyanis összeférhetetlenség kockázata áll fenn a vezetésüket illetően. Azt mondta, történtek változások Magyarországon, de az eddigi intézkedések nem elégségesek.
Az Európai Bizottságnak december 15-ig kell elfogadnia helyzetértékelését arról, hogy Magyarország részben vagy egészben megoldotta-e a problémákat, majd több további lépés megtétele után lehetősége van arra, hogy a megszorításokat törölje - tájékoztatott az uniós biztos.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője felszólalásában azt mondta, az EP „mániája”, hogy politikai támadásokkal segítsék magyarországi elvbarátaikat, a magyar „dollárbaloldalt”. Piszkos hatalmi játszmát folytatnak, Magyarország önállósága ellen intéznek támadásokat, közben meg a jogállamiságról „handabandáznak” – mondta.
„Bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogunk úgy táncolni, ahogy Brüsszelben fütyülnek! Megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat” – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!