A magyar lépés után összeült a szlovák kormány és kidolgozta a szlovák állampolgársági törvény módosítását, amelyet azonnal a parlament elé terjesztett. A parlamentben gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott. A törvénymódosítás – miután az államfő is aláírja – július 17-én lép életbe: 1992-ben még Csehszlovákia fennállása idején ezen a napon fogadta el a pozsonyi parlament a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.
A módosítást a három koalíciós párt – Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – és az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) megoldási javaslatát a törvényhozás elutasította. Az SDKU azt szerette volna, hogy a kormányjavaslatot olyan értelemben módosítsák, hogy az emberek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat. A párt szerint olyan törvényre van szükség, amely kimondaná, hogy a magyar törvény ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Szlovákia nem ismeri el.
A parlamenti vita indulatos, és erősen magyarellenes élű volt.
A szlovák kormányfő szerint, ha az MKP képviselői valóban kérni fogják a magyar állampolgárságot, ahogy ezt Csáky Pál pártelnök jelezte kedden, akkor el kell, hogy veszítsék parlamenti mandátumukat. „Lehetetlen, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában olyasvalaki üljön, aki a Magyar Köztársaságnak akar hűséget esküdni. Intenzív tárgyalásokat kell kezdeni, hogyan oldjuk meg ezt a problémát. Ha a szlovák képviselők magyar állampolgárságot kérnek, el kell hogy veszítsék mandátumukat. Más út sajnos nincsen” – jelentette ki Robert Fico.
Mikulás Dzurinda, az SDKU elnöke szerint a kormány törvénymódosítása kiűz szlovák állampolgárokat Szlovákiából, és egy különleges helyzetben lévő kisebbséget teremt. „A törvénnyel lehetővé tesszük egy specifikus kisebbség kialakulását. Tagjai nem Szlovákia, hanem a Magyar Köztársaság állampolgárai lesznek. Tartós lakhelyük vagy ingatlanaik a Szlovák Köztársaság területén lesznek” – mutatott rá a törvény alkalmazásának egyik lehetséges következményére Dzurinda. Kifejtette: ahogy emelkedni fog az új magyar állampolgárságú kisebbség tagjainak száma Szlovákiában, úgy fog csökkenni a szlovák állampolgárok száma. „Összhangban van-e a Szlovák Köztársaság nemzeti és állami érdekeivel ez a modell?” – tette fel a kérdést a volt miniszterelnök.
Az alkotmánybírósághoz fordul az MKP
A jelenlegi szlovák parlamentben is ülnek kettős állampolgárok – hívta fel a figyelmet Gál Gábor, a Híd képviselője. Példaként megemlítette, hogy Sergej Chelemendik orosz, míg Jozef Rydlo svájci állampolgársággal is rendelkezik. Mindketten az SNS képviselői. „És ők biztonsági kockázatot jelentenek?” – tette fel a kérdést Gál. Hangsúlyozta: a parlamentben politikai színjáték folyik, kisebbségi magyarként nem kíván sem a magyar, sem a szlovák nagypolitika túsza lenni.
Az MKP képviselői a szlovák parlament szerdai rendkívüli ülésén nem jelentek meg. Az MKP demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a törvény módosítását, és elutasítja azt - közölte a magyar párt azzal, hogy az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul szükség esetén.
A parlamenti döntés a „hisztérikus” szlovák reagálás következménye, s a szlovákiai magyarok megfélemlítését szolgálja - állítja a Híd nyilatkozatában. „Nem vitatjuk a Fidesz jó szándékát, ugyanakkor a rossz időzítéssel elsősorban a szlovákiai nacionalista pártokat hozta ismét játékhelyzetbe. Ez komoly veszélyt jelent a szlovákiai magyarság számára” – olvasható a dokumentumban.
A szlovák-magyar vitára szerdán Václav Klaus is reagált, aki hivatalába kérette a prágai szlovák nagykövetet a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán – közölte a cseh államfő honlapján.
„A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak, és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt” – áll a közleményben.
„Megelégedéssel állapítom meg, hogy ebben a konfliktusban (a cseh államfő) Szlovákia oldalán áll. Természetesen azokat a lépéseket, amelyek már megtörténtek, már csak korrigálni lehet. Ebben az irányban a támogatását fejezte ki, hogy lépjünk” – nyilatkozta Peter Brno, szlovák nagykövet.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.