A magyar lépés után összeült a szlovák kormány és kidolgozta a szlovák állampolgársági törvény módosítását, amelyet azonnal a parlament elé terjesztett. A parlamentben gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott. A törvénymódosítás – miután az államfő is aláírja – július 17-én lép életbe: 1992-ben még Csehszlovákia fennállása idején ezen a napon fogadta el a pozsonyi parlament a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.
A módosítást a három koalíciós párt – Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – és az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) megoldási javaslatát a törvényhozás elutasította. Az SDKU azt szerette volna, hogy a kormányjavaslatot olyan értelemben módosítsák, hogy az emberek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat. A párt szerint olyan törvényre van szükség, amely kimondaná, hogy a magyar törvény ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Szlovákia nem ismeri el.
A parlamenti vita indulatos, és erősen magyarellenes élű volt.
A szlovák kormányfő szerint, ha az MKP képviselői valóban kérni fogják a magyar állampolgárságot, ahogy ezt Csáky Pál pártelnök jelezte kedden, akkor el kell, hogy veszítsék parlamenti mandátumukat. „Lehetetlen, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában olyasvalaki üljön, aki a Magyar Köztársaságnak akar hűséget esküdni. Intenzív tárgyalásokat kell kezdeni, hogyan oldjuk meg ezt a problémát. Ha a szlovák képviselők magyar állampolgárságot kérnek, el kell hogy veszítsék mandátumukat. Más út sajnos nincsen” – jelentette ki Robert Fico.
Mikulás Dzurinda, az SDKU elnöke szerint a kormány törvénymódosítása kiűz szlovák állampolgárokat Szlovákiából, és egy különleges helyzetben lévő kisebbséget teremt. „A törvénnyel lehetővé tesszük egy specifikus kisebbség kialakulását. Tagjai nem Szlovákia, hanem a Magyar Köztársaság állampolgárai lesznek. Tartós lakhelyük vagy ingatlanaik a Szlovák Köztársaság területén lesznek” – mutatott rá a törvény alkalmazásának egyik lehetséges következményére Dzurinda. Kifejtette: ahogy emelkedni fog az új magyar állampolgárságú kisebbség tagjainak száma Szlovákiában, úgy fog csökkenni a szlovák állampolgárok száma. „Összhangban van-e a Szlovák Köztársaság nemzeti és állami érdekeivel ez a modell?” – tette fel a kérdést a volt miniszterelnök.
Az alkotmánybírósághoz fordul az MKP
A jelenlegi szlovák parlamentben is ülnek kettős állampolgárok – hívta fel a figyelmet Gál Gábor, a Híd képviselője. Példaként megemlítette, hogy Sergej Chelemendik orosz, míg Jozef Rydlo svájci állampolgársággal is rendelkezik. Mindketten az SNS képviselői. „És ők biztonsági kockázatot jelentenek?” – tette fel a kérdést Gál. Hangsúlyozta: a parlamentben politikai színjáték folyik, kisebbségi magyarként nem kíván sem a magyar, sem a szlovák nagypolitika túsza lenni.
Az MKP képviselői a szlovák parlament szerdai rendkívüli ülésén nem jelentek meg. Az MKP demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a törvény módosítását, és elutasítja azt - közölte a magyar párt azzal, hogy az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul szükség esetén.
A parlamenti döntés a „hisztérikus” szlovák reagálás következménye, s a szlovákiai magyarok megfélemlítését szolgálja - állítja a Híd nyilatkozatában. „Nem vitatjuk a Fidesz jó szándékát, ugyanakkor a rossz időzítéssel elsősorban a szlovákiai nacionalista pártokat hozta ismét játékhelyzetbe. Ez komoly veszélyt jelent a szlovákiai magyarság számára” – olvasható a dokumentumban.
A szlovák-magyar vitára szerdán Václav Klaus is reagált, aki hivatalába kérette a prágai szlovák nagykövetet a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán – közölte a cseh államfő honlapján.
„A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak, és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt” – áll a közleményben.
„Megelégedéssel állapítom meg, hogy ebben a konfliktusban (a cseh államfő) Szlovákia oldalán áll. Természetesen azokat a lépéseket, amelyek már megtörténtek, már csak korrigálni lehet. Ebben az irányban a támogatását fejezte ki, hogy lépjünk” – nyilatkozta Peter Brno, szlovák nagykövet.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.