
Fotó: World Economic Forum
Százéves korában szerdán meghalt Henry Kissinger, az amerikai diplomácia ellentmondásos alakja, Richard Nixon és Gerald Ford külügyminisztere.
2023. november 30., 08:262023. november 30., 08:26
A hidegháború alatti világdiplomácia kulcsfigurája, Kissinger „ma meghalt connecticuti otthonában” – közölte tanácsadó cége, a Kissinger Associates közleményében.
Henry Kissinger, aki az 1970-es években kezdeményezte a Moszkvához és Pekinghez való közeledést, látta, hogy az amerikai történelem sötét oldalai – például az 1973-as chilei puccs támogatása, Kelet-Timor 1975-ös lerohanása és természetesen a vietnami háború – beárnyékolják a róla kialakult képet.
Elhunytával „Amerika elvesztette az egyik legtekintélyesebb és leghallgatottabb hangját a külpolitikában” – fogalmazott George W. Bush volt amerikai elnök.
Idén júliusban Pekingbe látogatott, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt, aki „legendás diplomataként” üdvözölte őt. Kína különleges helyet foglal el Kissinger úr karrierjében. Kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és a Mao Ce-tung vezette Kína kapcsolatainak rendezésében, amikor titokban Pekingbe utazott Richard Nixon 1972-es történelmi látogatásának megszervezése érdekében. Ez vetett véget a Kínai Népköztársaság elszigeteltségének.
A vietnami háborúban a fegyverek elhallgattatásáért Kissinger és vietnami kollégája, Le Dúc Tho megosztva megkapta a Nobel-békedíjat 1973-ban. Le Dúc Tho azonban visszautasította a díjat, arra hivatkozva, hogy nem tartották tiszteletben a kialkudott fegyverszünetet, Kissinger pedig tüntetésektől tartva nem utazott el a norvég fővárosba a díj ünnepélyes átadására.
1973-ban, miután az arab országok váratlanul megtámadták Izraelt a jóm-kipúr zsidó ünnep idején, hatalmas légi szállítmányt szervezett az izraeli szövetségesnek szánt fegyverek szállítására.
Az egykori amerikai külügyminiszter Heinz Alfred Kissinger néven 1923-ban Bajorországban született német zsidó családba, és a náci Németországból menekült el, majd 20 évesen honosított amerikai állampolgár lett. A katonai kémelhárításhoz és az amerikai hadsereghez csatlakozott, majd a Harvardon tanult, ahol később tanított is.
amikor a republikánus Richard Nixon 1969-ben a Fehér Házba hívta nemzetbiztonsági tanácsadónak, majd külügyminiszternek, és 1973-tól 1975-ig mindkét tisztséget betöltötte.
Túlélte Nixon távozását – aki 1974-ben a Watergate-botrány miatt lemondott –, és utódja, Gerald Ford alatt 1977-ig maradt a diplomácia vezetője.

Meggondolta magát Henry Kissinger, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere: az Ukrajnának nyújtott támogatás szükségességének hangsúlyozásán túl túl most már azt sem ellenzi, hogy az ország egyszer a NATO tagjává váljon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék – fogalmazott Henry Kissinger, az Egyesült Államok 99 éves volt külügyminisztere a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio Münchenben. A tanácskozáson újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
Négyre emelkedett a budakeszi panziótűz halálos áldozatainak száma, az egyik életveszélyes sérült a kórházban életét vesztette – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán pénteken.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
szóljon hozzá!