
Nem készülnek. Stoltenberg szerint nincs szó NATO-katonák Ukrajnába vezényléséről
Fotó: NATO
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába – jelentette ki csütörtökön Helsinkiben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
2024. június 06., 13:582024. június 06., 13:58
2024. június 06., 14:122024. június 06., 14:12
Az Alexander Stubb finn elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a norvég politikus leszögezte, hogy a NATO szerint jelenleg egyetlen tagállamára sem leselkedik közvetlen fenyegetés.
– tette hozzá.
Stubb is kiemelte, hogy Finnország nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, valamint, hogy Helsinki nem érzékel közvetlen fenyegetést az északi és balti országok ellen Oroszország részéről.
Eközben
Medvegyev arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő szerdán a világ vezető médiumainak képviselőivel Szentpéterváron megtartott találkozóján kijelentette: Moszkva lépéseket vett fontolóra arra válaszul, hogy Kijev az Oroszország elleni csapásokhoz nyugati fegyvereket kap. Putyin szerint az egyik lehetséges opció a hasonló orosz fegyverszállítás a világ olyan régióiba, ahonnan érzékeny csapásokat lehetne indítani nyugati országok létesítményei ellen.

Ukrajna visszatéríthetetlen veszteségei „a különleges hadművelet” során ötször nagyobbak, mint Oroszországéi – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozón.
„Ez nagyon jelentős változás külpolitikánkban” – hangsúlyozta Medvegyev. A volt elnök és kormányfő szerint a jenkik és európai nyáladzó kutyáik úgy gondolják, hogy nekik jogukban áll bármilyen fegyvert átadni Ukrajnának, más országok pedig nem segíthetnek Oroszországnak.
– fogalmazott Medvegyev.
„Az ő ellenségük az Egyesült Államok, tehát ők a mi barátaink. És hadd legyen az orosz fegyverek használata a még meg nem nevezett régiókban az ő és a mi ellenségeink számára a lehető legpusztítóbb. És hadd égjenek a pokol lángjaiban Kijevnek fegyvereket szállító államok érzékeny létesítményei Égjenek együtt azokkal, akik működtetik őket. Mi pedig örülni fogunk, ha a mi fegyvereinkkel sikeres csapásokat mérnek közös ellenségeinkre!” – írta az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője.
„Ez egy nagyon fontos (elnöki) nyilatkozat, amely nagyon világosan kimondja, hogy azoknak a fegyvereknek a leszállítása, amelyekkel ránk fog lőni, nem maradhat következmények nélkül, és ilyen a következmények feltétlenül lesznek” – kommentálta Putyin szavait újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Itt minden nagyon világos, és nem szorul részletezésre” – tette hozzá.
Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén (ODKB) belüli hivatali partnereivel Almatiban megtartott csütörtöki tanácskozásán azt hangoztatta, hogy
„Folytatódik a kijevi rezsim pénzzel és fegyverrel való felpumpálása, nyugati katonai kiképzők intenzív kiképzést tartanak az ukrán katonáknak. A nemzetközi terrorszervezetek zsoldosait és harcosait a nyugati államok erőfeszítései révén Ukrajnába dobják át. A beleegyezésükkel és gyakran közvetlen részvételükkel szisztematikusan lövik a polgári lakosságot és az infrastruktúrát az orosz régiókban” – mondta a volt védelmi miniszter.
„Mostanra végleg világossá vált, hogy az arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországnak stratégiai vereséget okozzanak, kudarcot vallott!” – tette hozzá. Mint mondta, számára ugyanakkor az is világos, hogy ez nem fogja megállítani a nyugati országok „agresszióját”, mivel ezt a hegemóniájuk folyamatosan közeledő összeomlása diktálja.
„A népek és egész kontinensek kizsákmányolásának általuk kiépített rabló rendszere, a múlté lesz. A most formálódó többpólusú világ más törvények szerint fog működni, amelyek nem jelentik a nemzeti érdekek, az identitás és a szuverenitás feladását” – mondta Sojgu.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!