Fotó: Wikipédia/Zinneke
Elsősorban az osztrák közvéleményre hatna Románia azzal, hogy keresztbe tesz Bécs érdekeinek a nemzetközi fórumokon – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Mint kifejtette, az, hogy az értesülések szerint Románia megtorpedózná Ausztria EBESZ-elnökségét, illetve gátolná az ország részvételét a NATO békepartnerségi programjában, egyrészt a 2024-es választási szuperévnek is betudható, de annak is, hogy Washington az ukrajnai háború kontextusában az uniós határok jobb átjárhatóságát akarja.
2023. május 06., 10:532023. május 06., 10:53
2023. május 06., 11:022023. május 06., 11:02
Románia az osztrák közvéleményre igyekezhet hatni azzal, hogy esetleg nemzetközi intézményekben nehezíteni meg Ausztria dolgát a schengeni csatlakozás vétója miatt, de az Egyesült Államok támogatása is szerepet játszhat abban, hogy Bukarest bekeményíteni készül – jelentette ki a Krónikának Barabas T. János.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy osztrák sajtóértesülések szerint
A hírek szerint az osztrák EBESZ-elnökséget torpedóznák meg, illetve a NATO békepartnerségi programjában való osztrák részvételt akadályoznák.
Valóban elképzelhető, hogy Bukarest ilyen radikális eszközökhöz nyúl annak fényében, hogy a decemberi Schengen-vétó után Klaus Iohannis államfő ezt egyértelműen elvetette? Ha valóban ez a helyzet, mi lehet az oka a román pálfordulásnak? – tettük fel a kérdést a kolozsvári születésű elemzőnek, aki korábban diplomataként Magyarország romániai és moldovai nagykövetségén is szolgált. Barabás T. elmondta:
„Az ilyen szankcionálás is gyakorlat, ebben az esetben inkább színfalak mögött zajlik a vita. A román kormányzat tudatosan vitte ki a nyilvánosságba a konfliktust, mert az osztrák közvéleményre igyekszik ráhatni, hiszen Nehammer kormányfő nem hajlik az EU vonatkozó javaslataira. A román fél bekeményítése annak köszönhető, hogy az osztrákok nem fogadják el a román érveket (szigorították a határellenőrzést, viszonylag kevés migráns jut át), valamint közeleg a 2024-es romániai választási szuperév, amikor eredményeket kell felmutatni.
– fejtette ki az elemző. Kérdésünkre, hogy milyen egyéb téren tehet még keresztbe Románia Ausztriának, ha elmérgesedik a helyzet, Barabás T. János emlékeztetett: Ausztria az egyik legnagyobb befektető Romániában.
– utalt a lehetőségekre. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az ilyen gesztusok kontraproduktívak. Ezért rákérdeztünk: esélyes lehet a siker egy ilyen román zsarolóakció révén, vagy csak megkeményíti az osztrák ellenállást?
Barabás T. János elmondta, az ilyen nyomásgyakorlásnak szokott lenni eredménye, de a hosszú távú kapcsolatoknak, az európai szellemiségnek jobban megfelel a békés kompromisszum.
Ennek kapcsán arra is fény derült, hogy a helyzet miatt a szélsőséges erők kerülhetnek helyzetbe. Kérdésünkre, mennyire „égett rá” a kormányra az újabb schengeni fiaskó, mennyire profitálhatnak ebből a helyzetből az ellenzéki pártok, rámutatott: a George Simion vezette erők dörzsölhetik a tenyerüket.
– emlékeztetett az elemző. Végezetül felvetettük, hogy vajon valóban van-e alapjuk az osztrák aggályoknak, illetve hogy hogyan érhetné el Románia az áhított schengeni csatlakozást?
Az elemző emlékeztetett: az osztrák kormány fő kifogása az, hogy tavaly mintegy 50 000 illegális migráns érkezett Romániából Ausztriába.
„Legyünk őszinték: ebben kis részben benne van a határőr- és vámhatóságok korrupciója is. A romániai helyzet viszont sokat javult, például teljesen digitalizálták az információforgalmat (beleértve a képi információt is), ami semlegesíti a korrupciót. Szerintem már megfelelnek a normáknak – ezt kellene számításba venniük az osztrákoknak. Talán jobban meg kellene jelenítenie Romániának a nemzetközi és hazai médiában a migránsmegállító intézkedéseit, mert ha jól megfigyeljük, a román média elhallgatja a témát.
Ebben az esetben a titkolódzás nem kifizetődő, információdömpinggel lehetne legyőzni az ellenfelet” – mutatott rá a Krónikának Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!