Fotó: Wikipédia/Zinneke
Elsősorban az osztrák közvéleményre hatna Románia azzal, hogy keresztbe tesz Bécs érdekeinek a nemzetközi fórumokon – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Mint kifejtette, az, hogy az értesülések szerint Románia megtorpedózná Ausztria EBESZ-elnökségét, illetve gátolná az ország részvételét a NATO békepartnerségi programjában, egyrészt a 2024-es választási szuperévnek is betudható, de annak is, hogy Washington az ukrajnai háború kontextusában az uniós határok jobb átjárhatóságát akarja.
2023. május 06., 10:532023. május 06., 10:53
2023. május 06., 11:022023. május 06., 11:02
Románia az osztrák közvéleményre igyekezhet hatni azzal, hogy esetleg nemzetközi intézményekben nehezíteni meg Ausztria dolgát a schengeni csatlakozás vétója miatt, de az Egyesült Államok támogatása is szerepet játszhat abban, hogy Bukarest bekeményíteni készül – jelentette ki a Krónikának Barabas T. János.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy osztrák sajtóértesülések szerint
A hírek szerint az osztrák EBESZ-elnökséget torpedóznák meg, illetve a NATO békepartnerségi programjában való osztrák részvételt akadályoznák.
Valóban elképzelhető, hogy Bukarest ilyen radikális eszközökhöz nyúl annak fényében, hogy a decemberi Schengen-vétó után Klaus Iohannis államfő ezt egyértelműen elvetette? Ha valóban ez a helyzet, mi lehet az oka a román pálfordulásnak? – tettük fel a kérdést a kolozsvári születésű elemzőnek, aki korábban diplomataként Magyarország romániai és moldovai nagykövetségén is szolgált. Barabás T. elmondta:
„Az ilyen szankcionálás is gyakorlat, ebben az esetben inkább színfalak mögött zajlik a vita. A román kormányzat tudatosan vitte ki a nyilvánosságba a konfliktust, mert az osztrák közvéleményre igyekszik ráhatni, hiszen Nehammer kormányfő nem hajlik az EU vonatkozó javaslataira. A román fél bekeményítése annak köszönhető, hogy az osztrákok nem fogadják el a román érveket (szigorították a határellenőrzést, viszonylag kevés migráns jut át), valamint közeleg a 2024-es romániai választási szuperév, amikor eredményeket kell felmutatni.
– fejtette ki az elemző. Kérdésünkre, hogy milyen egyéb téren tehet még keresztbe Románia Ausztriának, ha elmérgesedik a helyzet, Barabás T. János emlékeztetett: Ausztria az egyik legnagyobb befektető Romániában.
– utalt a lehetőségekre. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az ilyen gesztusok kontraproduktívak. Ezért rákérdeztünk: esélyes lehet a siker egy ilyen román zsarolóakció révén, vagy csak megkeményíti az osztrák ellenállást?
Barabás T. János elmondta, az ilyen nyomásgyakorlásnak szokott lenni eredménye, de a hosszú távú kapcsolatoknak, az európai szellemiségnek jobban megfelel a békés kompromisszum.
Ennek kapcsán arra is fény derült, hogy a helyzet miatt a szélsőséges erők kerülhetnek helyzetbe. Kérdésünkre, mennyire „égett rá” a kormányra az újabb schengeni fiaskó, mennyire profitálhatnak ebből a helyzetből az ellenzéki pártok, rámutatott: a George Simion vezette erők dörzsölhetik a tenyerüket.
– emlékeztetett az elemző. Végezetül felvetettük, hogy vajon valóban van-e alapjuk az osztrák aggályoknak, illetve hogy hogyan érhetné el Románia az áhított schengeni csatlakozást?
Az elemző emlékeztetett: az osztrák kormány fő kifogása az, hogy tavaly mintegy 50 000 illegális migráns érkezett Romániából Ausztriába.
„Legyünk őszinték: ebben kis részben benne van a határőr- és vámhatóságok korrupciója is. A romániai helyzet viszont sokat javult, például teljesen digitalizálták az információforgalmat (beleértve a képi információt is), ami semlegesíti a korrupciót. Szerintem már megfelelnek a normáknak – ezt kellene számításba venniük az osztrákoknak. Talán jobban meg kellene jelenítenie Romániának a nemzetközi és hazai médiában a migránsmegállító intézkedéseit, mert ha jól megfigyeljük, a román média elhallgatja a témát.
Ebben az esetben a titkolódzás nem kifizetődő, információdömpinggel lehetne legyőzni az ellenfelet” – mutatott rá a Krónikának Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!