Irány Európa, irány a nagyvilág. Az elmúlt húsz évben 2,5 millió lakosa hagyta el Romániát a hivatalos adatok szerint
Fotó: Haáz Vince
Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít. A más európai uniós tagállamban külföldiként élő polgárok legnagyobb csoportját a román állampolgárok alkotják, miközben Romániában nőtt a leginkább a medián életkor az EU-ban.
2025. május 24., 08:542025. május 24., 08:54
2025. május 29., 01:162025. május 29., 01:16
Amint az interaktív kiadvány bevezetőjében olvasható, az Európa népességét vizsgáló jelentés lehetőséget nyújt az uniós és országos szintű adatok vizsgálatára, többéves tendenciák összehasonlítására. Ezáltal az Eurostat demográfiai adatai a legnépszerűbb európai statisztikák közé tartoznak, és számos szakpolitikai terület fontos elemét képezik.
A népességszerkezetre kitérve megtudhatjuk, hogy 2024. január 1-jén 449 millió ember élt az Európai Unióban (EU), ami 0,4 %-os növekedést jelent a 2023. január 1-jén regisztrált 448 millióhoz képest. A legnépesebb uniós országok a következők:
Összességében ez az 5 ország az EU népességének 66%-át tette ki. A demográfiai tartomány másik végén Málta (563 000 fő, ami az EU teljes népességének 0,1%-a), Luxemburg (672 000 fő, szintén 0,1%) és Ciprus (934 000 fő, 0,2%) állt.
Az Európai Unióban mindent összevetve nőtt a lakosság
Fotó: Orbán Orsolya
A 2023-ban megfigyelt 1,6 milliós népességnövekedés nagyrészt a Covid 19 után felgyorsult migrációs mozgásoknak és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek beáramlásának tudható be, akik az oroszok által indított háború következtében átmeneti védelmi jogállást kaptak az uniós országokban – állapítják meg a kutatók.
A 2004. január 1-jétől 2024. január 1-jéig tartó 20 éves időszakban az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millióra nőtt, ami 4%-os növekedést jelent. Ebben az időszakban 19 uniós országban nőtt a népesség, 8 országban pedig csökkent. A legnagyobb relatív növekedést Luxemburgban (48%), majd Máltán (41%), Írországban (33%) és Cipruson (29%) mérték. A legnagyobb relatív csökkenés Lettországban (–18%), Bulgáriában (–17%), Litvániában (–15%) és Romániában (–11%) volt megfigyelhető.
e tekintetben Lengyelország jócskán lemaradva második (–1,6 millió), Bulgária pedig a harmadik (–1,3 millió). Magyarország ez idő alatt 532 ezer lakost veszített az Eurostat adatai szerint. A legnagyobb abszolút növekedést Franciaországban és Spanyolországban (mindkettőben 6,1 millió) mérték.
A 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8%-ról 6,1%-ra nőtt
Fotó: Haáz Vince
2024. január 1-jén 229 millió nő és 220 millió férfi volt az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy 100 férfira 104,4 nő jut, azaz 4,4%-kal több a nő, mint a férfi.
A 2004. január 1. és 2024. január 1. közötti időszakban a 80 éves és idősebb személyek aránya minden uniós országban emelkedett. Ugyanebben az időszakban a 65 éves és annál idősebb személyek aránya is nőtt valamennyi uniós országban. EU-s szinten a növekedés 5,2 százalékpont volt, 16,4%-ról 21,6%-ra. Ezzel egy időben a 15 év alattiak aránya 16,2%-ról 14,6%-ra csökkent 2004 és 2024 között. Szinte minden uniós országban csökkenés volt megfigyelhető.
Az EU-ban a társadalom elöregedése elemzésének másik módja a lakosság medián életkora. Ez az életkor az, aminél ugyanannyi fiatalabb él, mint idősebb. A medián életkor a 2004. évi 39,3 évről 2024-ben 5,4 évvel 44,7 évre nőtt az EU-ban.
Az uniós országok közül a legmagasabb medián életkort 2024. január 1-jén Olaszországban (48,7 év), majd Bulgáriában és Portugáliában (47,1) és Görögországban (46,9 év) figyelték meg, míg a legalacsonyabbat Írországban (39,4), Luxemburgban (39,7), Máltán (39,8) és Cipruson (40,6 év) mérték.
a legkisebb változást pedig Svédországban (1,1 év) és Luxemburgban (1,8) jegyezték. 2024. január 1-jén a medián életkor 43,1 év volt a férfiak és 46,3 év a nők esetében.
2023-ban az EU-ban a születéskor várható élettartamot 81,4 évre becsülték. Spanyolországban (84,0) és Olaszországban (83,5) volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam, a legalacsonyabb Lettországban (75,6), majd Bulgáriában (75,8). A várható élettartam 2003 és 2023 között uniós szinten 3,7 évvel nőtt. A nők tovább élnek, mint a a férfiak: 2023-ban az EU-ban a nők születéskor várható élettartama 84,0, a férfiaké pedig 78,7 év volt, ami 5,3 év különbségnek felel meg.
Az EU-ban a teljes termékenységi ráta 1,38 élveszületés/nő volt, ami csökkenést jelent a 2003-as 1,44-hez képest, és elmarad a 2,1-es helyettesítési szinttől
Fotó: Veres Nándor
A 2023. évi nyers születési arányszám az EU-ban 1000 főre vetítve 8,2 élveszületés volt. 2023-at és 2003-at összehasonlítva Bulgária kivételével minden uniós országban csökkenés volt tapasztalható. A nyers halálozási arány, azaz az 1000 főre jutó halálesetek száma 2023-ban 10,8 volt az EU-ban. A legmagasabb arányt Bulgáriában (15,7 haláleset 1000 főre), Lettországban (14,9) és Magyarországon (13,7) figyelték meg. 2003-ban a nyers halálozási arány 10,1 volt az EU-ban.
Ugyanakkor 2023-ban az EU-ban a teljes termékenységi ráta 1,38 élveszületés/nő volt, ami csökkenést jelent a 2003-as 1,44-hez képest, és elmarad a 2,1-es helyettesítési szinttől, aminél a népesség stabilnak tekinthető. 2023-ban az uniós országok közül Bulgária (1,81 élveszületés nőnként) volt a legmagasabb a teljes termékenységi arányszám, amit Franciaország (1,66) és Magyarország (1,55) követett. A legalacsonyabb arányokat Máltán (1,06), Spanyolországban (1,12) és Litvániában (1,18) mérték.
A legidősebb, első alkalommal anyává váló nők Olaszországban (31,8 év), Írországban (31,6) és Spanyolországban (31,5), a legfiatalabbak pedig Bulgáriában (26,9), Romániában (27,1) és Szlovákiában (27,3) élnek az adatok szerint.
2023-ban mintegy 3,7 millió csecsemő született az EU-ban, akiknek 6,1%-a 40 éves vagy annál idősebb anyáktól származott. Az uniós országok közül Írországban, Spanyolországban és Görögországban szült a legtöbb, 40 éves vagy annál idősebb nő (az összes élveszületés 11%-a), míg Romániában, Szlovákiában és Litvániában a legalacsonyabb ez az arány (egyaránt 4%). Az EU-ban a 40 éves és annál idősebb nők szüléseinek aránya a 2003. évi 2,6%-ról 2023-ra több mint kétszeresére, 6,1%-ra nőtt.
Romániában 2023-ban a bevándorlók 67%-a rendelkezett román állampolgársággal, ami a legnagyobb arány az EU-ban
Fotó: Haáz Vince
Az uniós polgárok szabadon mozoghatnak és élhetnek más EU-s országokban. 2024. január 1-jén
őket követik az olaszok és a lengyelek. Számos uniós országban a bevándorlók nagy többsége nem rendelkezik a befogadó ország állampolgárságával: 2023-ban a 27 uniós ország közül 25-ben a bevándorlók legalább 60%-a nem saját állampolgár. A legnagyobb arányt Csehországban (98%), Cipruson és Máltán (egyaránt 95%) figyelték meg. Eközben Romániában 2023-ban a bevándorlók 67%-a rendelkezett román állampolgársággal, ami a legnagyobb arány az EU-ban, ezt követi Szlovákia (64%).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!