Irány Európa, irány a nagyvilág. Az elmúlt húsz évben 2,5 millió lakosa hagyta el Romániát a hivatalos adatok szerint
Fotó: Haáz Vince
Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít. A más európai uniós tagállamban külföldiként élő polgárok legnagyobb csoportját a román állampolgárok alkotják, miközben Romániában nőtt a leginkább a medián életkor az EU-ban.
2025. május 24., 08:542025. május 24., 08:54
2025. május 29., 01:162025. május 29., 01:16
Amint az interaktív kiadvány bevezetőjében olvasható, az Európa népességét vizsgáló jelentés lehetőséget nyújt az uniós és országos szintű adatok vizsgálatára, többéves tendenciák összehasonlítására. Ezáltal az Eurostat demográfiai adatai a legnépszerűbb európai statisztikák közé tartoznak, és számos szakpolitikai terület fontos elemét képezik.
A népességszerkezetre kitérve megtudhatjuk, hogy 2024. január 1-jén 449 millió ember élt az Európai Unióban (EU), ami 0,4 %-os növekedést jelent a 2023. január 1-jén regisztrált 448 millióhoz képest. A legnépesebb uniós országok a következők:
Összességében ez az 5 ország az EU népességének 66%-át tette ki. A demográfiai tartomány másik végén Málta (563 000 fő, ami az EU teljes népességének 0,1%-a), Luxemburg (672 000 fő, szintén 0,1%) és Ciprus (934 000 fő, 0,2%) állt.
Az Európai Unióban mindent összevetve nőtt a lakosság
Fotó: Orbán Orsolya
A 2023-ban megfigyelt 1,6 milliós népességnövekedés nagyrészt a Covid 19 után felgyorsult migrációs mozgásoknak és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek beáramlásának tudható be, akik az oroszok által indított háború következtében átmeneti védelmi jogállást kaptak az uniós országokban – állapítják meg a kutatók.
A 2004. január 1-jétől 2024. január 1-jéig tartó 20 éves időszakban az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millióra nőtt, ami 4%-os növekedést jelent. Ebben az időszakban 19 uniós országban nőtt a népesség, 8 országban pedig csökkent. A legnagyobb relatív növekedést Luxemburgban (48%), majd Máltán (41%), Írországban (33%) és Cipruson (29%) mérték. A legnagyobb relatív csökkenés Lettországban (–18%), Bulgáriában (–17%), Litvániában (–15%) és Romániában (–11%) volt megfigyelhető.
e tekintetben Lengyelország jócskán lemaradva második (–1,6 millió), Bulgária pedig a harmadik (–1,3 millió). Magyarország ez idő alatt 532 ezer lakost veszített az Eurostat adatai szerint. A legnagyobb abszolút növekedést Franciaországban és Spanyolországban (mindkettőben 6,1 millió) mérték.
A 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8%-ról 6,1%-ra nőtt
Fotó: Haáz Vince
2024. január 1-jén 229 millió nő és 220 millió férfi volt az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy 100 férfira 104,4 nő jut, azaz 4,4%-kal több a nő, mint a férfi.
A 2004. január 1. és 2024. január 1. közötti időszakban a 80 éves és idősebb személyek aránya minden uniós országban emelkedett. Ugyanebben az időszakban a 65 éves és annál idősebb személyek aránya is nőtt valamennyi uniós országban. EU-s szinten a növekedés 5,2 százalékpont volt, 16,4%-ról 21,6%-ra. Ezzel egy időben a 15 év alattiak aránya 16,2%-ról 14,6%-ra csökkent 2004 és 2024 között. Szinte minden uniós országban csökkenés volt megfigyelhető.
Az EU-ban a társadalom elöregedése elemzésének másik módja a lakosság medián életkora. Ez az életkor az, aminél ugyanannyi fiatalabb él, mint idősebb. A medián életkor a 2004. évi 39,3 évről 2024-ben 5,4 évvel 44,7 évre nőtt az EU-ban.
Az uniós országok közül a legmagasabb medián életkort 2024. január 1-jén Olaszországban (48,7 év), majd Bulgáriában és Portugáliában (47,1) és Görögországban (46,9 év) figyelték meg, míg a legalacsonyabbat Írországban (39,4), Luxemburgban (39,7), Máltán (39,8) és Cipruson (40,6 év) mérték.
a legkisebb változást pedig Svédországban (1,1 év) és Luxemburgban (1,8) jegyezték. 2024. január 1-jén a medián életkor 43,1 év volt a férfiak és 46,3 év a nők esetében.
2023-ban az EU-ban a születéskor várható élettartamot 81,4 évre becsülték. Spanyolországban (84,0) és Olaszországban (83,5) volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam, a legalacsonyabb Lettországban (75,6), majd Bulgáriában (75,8). A várható élettartam 2003 és 2023 között uniós szinten 3,7 évvel nőtt. A nők tovább élnek, mint a a férfiak: 2023-ban az EU-ban a nők születéskor várható élettartama 84,0, a férfiaké pedig 78,7 év volt, ami 5,3 év különbségnek felel meg.
Az EU-ban a teljes termékenységi ráta 1,38 élveszületés/nő volt, ami csökkenést jelent a 2003-as 1,44-hez képest, és elmarad a 2,1-es helyettesítési szinttől
Fotó: Veres Nándor
A 2023. évi nyers születési arányszám az EU-ban 1000 főre vetítve 8,2 élveszületés volt. 2023-at és 2003-at összehasonlítva Bulgária kivételével minden uniós országban csökkenés volt tapasztalható. A nyers halálozási arány, azaz az 1000 főre jutó halálesetek száma 2023-ban 10,8 volt az EU-ban. A legmagasabb arányt Bulgáriában (15,7 haláleset 1000 főre), Lettországban (14,9) és Magyarországon (13,7) figyelték meg. 2003-ban a nyers halálozási arány 10,1 volt az EU-ban.
Ugyanakkor 2023-ban az EU-ban a teljes termékenységi ráta 1,38 élveszületés/nő volt, ami csökkenést jelent a 2003-as 1,44-hez képest, és elmarad a 2,1-es helyettesítési szinttől, aminél a népesség stabilnak tekinthető. 2023-ban az uniós országok közül Bulgária (1,81 élveszületés nőnként) volt a legmagasabb a teljes termékenységi arányszám, amit Franciaország (1,66) és Magyarország (1,55) követett. A legalacsonyabb arányokat Máltán (1,06), Spanyolországban (1,12) és Litvániában (1,18) mérték.
A legidősebb, első alkalommal anyává váló nők Olaszországban (31,8 év), Írországban (31,6) és Spanyolországban (31,5), a legfiatalabbak pedig Bulgáriában (26,9), Romániában (27,1) és Szlovákiában (27,3) élnek az adatok szerint.
2023-ban mintegy 3,7 millió csecsemő született az EU-ban, akiknek 6,1%-a 40 éves vagy annál idősebb anyáktól származott. Az uniós országok közül Írországban, Spanyolországban és Görögországban szült a legtöbb, 40 éves vagy annál idősebb nő (az összes élveszületés 11%-a), míg Romániában, Szlovákiában és Litvániában a legalacsonyabb ez az arány (egyaránt 4%). Az EU-ban a 40 éves és annál idősebb nők szüléseinek aránya a 2003. évi 2,6%-ról 2023-ra több mint kétszeresére, 6,1%-ra nőtt.
Romániában 2023-ban a bevándorlók 67%-a rendelkezett román állampolgársággal, ami a legnagyobb arány az EU-ban
Fotó: Haáz Vince
Az uniós polgárok szabadon mozoghatnak és élhetnek más EU-s országokban. 2024. január 1-jén
őket követik az olaszok és a lengyelek. Számos uniós országban a bevándorlók nagy többsége nem rendelkezik a befogadó ország állampolgárságával: 2023-ban a 27 uniós ország közül 25-ben a bevándorlók legalább 60%-a nem saját állampolgár. A legnagyobb arányt Csehországban (98%), Cipruson és Máltán (egyaránt 95%) figyelték meg. Eközben Romániában 2023-ban a bevándorlók 67%-a rendelkezett román állampolgársággal, ami a legnagyobb arány az EU-ban, ezt követi Szlovákia (64%).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!