Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű, főként emberi jogi kérdésekkel foglalkozó összeurópai szervezet emberi jogi biztosa hétfőn tett közzé összegzést arról, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség milyen titkos műveleteket hajtott végre Európában 2001 végétől kezdve, attól fogva, hogy a világ különböző pontjain terrorizmussal gyanúsított személyeket ejtett foglyul.
Hammarberg szerint a titokban folytatott vallatással nyert információk értéke megkérdőjelezhető, az viszont kétségtelen, hogy ez a titkos tevékenység az emberi jogok súlyos sérelmével járt.
A CIA az Egyesült Államok területén kívül legkevesebb hét helyen – ezen belül a három említett európai országban – létesített titkos börtönt, ahol „továbbfejlesztett kihallgatásnak” vetettek alá személyeket. Ez nem ritkán kimerítette a kínvallatás fogalmát: a magánzárkában elkülönítve tartott foglyok alvásmegvonást, számos kegyetlenkedést, egyebek közt a látszólagos vízbefojtás technikájának alkalmazását szenvedték el.
A különböző titkos börtönöket megjárt foglyokat évek elteltével sem állították bíróság elé – ők végül rendszerint a kubai területen található guantánamói amerikai támaszpontbörtönben kötöttek ki.
Lengyelországban 2002. december 5-én kezdte meg működését a CIA titkos börtöne: ezen a napon érkezett Szymany repülőterére az a gép, amely Bangkokból hozott két „nagy értékű foglyot”. Később, 2003 folyamán újabb foglyok érkeztek Lengyelországba, köztük olyanok, akik a feltételezések szerint részt vettek a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelésében.
A lengyelek nem vettek részt a foglyok kihallgatásában, de nyilvánvalóan megadták a legfelsőbb szintű politikai felhatalmazást, valamint bizonyos mértékű titkosszolgálati támogatást is nyújtottak - hangsúlyozta Hammarberg.
Az ET emberi jogi biztosa szerint Bukarest közelében 2003. szeptember 23-án kezdett működni a titkos börtön – közvetlenül azután, hogy a lengyelországit bezárták. A lengyelországi fogvatartottak közül legkevesebb egyet bizonyítottan átszállítottak a Bukarest melletti Băneasa repülőtérre. A CIA romániai tevékenysége két évig folytatódott. A román hatóság vajmi kevés hajlandóságot mutattak utóbb a történtek feltárására – állapította meg Thomas Hammarberg.
Az emberi jogi biztos szerint a harmadik érintett európai ország, Litvánia valamivel több szándékot mutatott a tények utólagos tisztázására, bár homályban maradtak fontos kérdések a litvániai CIA-tevékenység kiterjedését illetően.
A „terrorizmus elleni háború” csúcsidőszakában a három említett ország rendkívüli felhatalmazást adott az amerikaiaknak, teljes titoktartást biztosítva számukra – emlékeztetett Hammarberg, és úgy vélekedett: a történtekkel kapcsolatban fel kellene fedni a teljes igazságot, és garanciákat kellene nyújtani arra, hogy a titkosszolgálatok között ilyen fajta emberi jogsértő együttműködés soha többé nem ismétlődhet meg.
Mint ismeretes, az Európa Tanács svájci raportőre, Dick Marty által négy évvel ezelőtt kiadott jelentés már megállapította, hogy Romániában is működött titkos CIA-börtön.
Először 2005-ben merült fel, hogy Románia titkos CIA-börtönöknek adott otthont. A 2006-ban létrehozott bukaresti parlamenti bizottság ugyan nem talált erre bizonyítékot, viszont Dick Marty 2007-es jelentésében arról írt, hogy Romániában és Lengyelországban titkos börtönök működtek.
A jelentés szerint Ion Iliescu exelnök megállapodást írt alá 2001 októberében az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai fél kiterjessze tevékenységét Románia területére. Ez azt jelenti – szögezi le a jelentés –, hogy az amerikai hadsereg fedése alatt a CIA-személyzet teljes szabadságban, a romániai hatóságok ellenőrzése nélkül tevékenykedhetett az ország területén.
A svájci raportőr szerint Washington választása azért esett Lengyelországra és Romániára, mert a két ország gazdaságilag törékeny volt, és stratégiai fejlődésükhöz létfontosságú volt az amerikai támogatás. Fontos adu volt az amerikai fél kezében – áll a jelentésben –, hogy jelentős támogatást ígért Románia sikeres NATO-csatlakozásához. Marty szerint az amerikai hírszerzés Lengyelországba szállította, és ott vallatta az értékesebb foglyokat, Romániában pedig kevésbé fontos személyeket őriztek és hallgattak ki. A foglyok szállítására az amerikaiak a Konstanca melletti Mihail Kogălniceanu-repülőteret használták.
A dokumentum szerint a létesítményről Ion Iliescu korábbi, Traian Băsescu jelenlegi államfő és Ioan Mircea Paşcu volt védelmi miniszter is tudott. A liberális Norica Nicolai vezette bukaresti parlamenti vizsgálóbizottság ugyanakkor cáfolta ezeket a megállapításokat. Elutasította a Marty-jelentés állításait a román elnöki hivatal és a hírszerző szolgálat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Látogatottsági adatok