
Fotó: Román védelmi minisztérium
Románia egy újabb század gyalogos katonát küld Koszovóba a NATO parancsnoksága alatt működő KFOR békefenntartó haderő részeként, miután a NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte a Nyugat-Balkánon kialakult feszült helyzet miatt – közölte kedden a védelmi minisztérium.
2023. október 04., 09:072023. október 04., 09:07
A közlemény szerint Romániának jelenleg mintegy 330 katonája teljesít szolgálatot a nyugat-balkáni békemissziókban: 250-en a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea-misszióban, amelynek vezérkari főnöki posztját is ellátja, és mintegy 80 román katona a boszniai KFOR-misszióban.
Románia NATO-szövetségesként és EU-tagként kötelezettséget vállalt arra, hogy katonai eszközökkel és erőkkel is hozzájárul a Nyugat-balkáni térség hosszú távú biztonságának szavatolásához – mutat rá a védelmi tárca közleménye.
Románia mintegy 130 katonája indul most Koszovóba, ezáltal nemcsak megháromszorozza katonái létszámát, hanem először küld harcoló alakulatokat a KFOR-misszióba, eddig ugyanis főleg a járművek karbantartását végző technikai személyzettel volt jelen Koszovóban.
A KFOR kedden közleményben szólította fel Belgrádot és Pristinát, hogy térjen vissza a párbeszédhez, ugyanis ez az egyetlen módja a tartós béke és a stabilitás biztosításának.
Eközben Janez Lenarcic uniós biztos szintén kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kijelentette: az EU-t aggodalommal tölti el a Szerbia déli részén zajló haderőösszevonás, a szeptember 24-i terrortámadással kapcsolatos belgrádi retorika és a támadásban elhunyt szerbek emlékére hirdetett gyásznap.
A Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd alakulásáról szóló vitában a humanitárius segélyezésért és a válságkezelésért felelős biztos felhívta a figyelmet: mindez jelentős eszkalációhoz vezethet, ami ellentétes az EU ismételt felhívásaival, miszerint Koszovó északi részén a feszültség csökkentésére van szükség.
Az EU szorosan figyelemmel kíséri a folyamatban lévő nyomozást, és elvárja, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák, Szerbia pedig teljes mértékben együttműködjön, többek között a közigazgatási határvonalon keresztül történő fegyvercsempészet megakadályozásában.
„A gyors feszültségmentesítés sürgetőbb, mint valaha. Az elkövetőket pedig bíróság elé kell állítani. A támadás nem szolgálhat ürügyként arra, hogy eltereljék a figyelmet a normalizációról szóló párbeszédről” – jelentette ki a biztos.
Emlékeztetett, hogy az év elején Koszovó és Szerbia megállapodást kötött a normalizációhoz vezető útról, ami egyértelmű platformot kínál a kapcsolatok rendezéséhez. Az ebből a megállapodásból eredő kötelezettségek továbbra is érvényesek és kötelezőek – hívta fel a figyelmet.
Sajnálatát fejezte ki, hogy
Mindkét fél megszegte a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségeit.
Visszafogottan kell fellépniük, és vissza kell térniük a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik végrehajtásához, illetve komolyan el kell kötelezniük magukat a normalizációs folyamat mellett – szögezte le Lenarcic, hozzátéve, hogy a feszültségek további fokozása nagyon kedvezőtlen hatással lesz mindkét ország uniós csatlakozási törekvésére, valamint a nyugat-balkáni régió stabilitására és biztonságára.
Lenarcic arra is felhívta a figyelmet, hogy
Deli Andor, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a vitához való hozzászólásában hangsúlyozta: a helyzet rendkívül feszült és összetett, a közelmúlt tragikus eseményei világosan mutatják, hogy a lehető leggyorsabban megoldást kell találni.
Mint mondta,
„A Szerb Önkormányzatok Közösségének létrehozásával a lehetséges megoldás alaprajza már megvan. Tulajdonképpen már egy évtizede, a 2013-as brüsszeli megállapodás óta. Emellett számos nemzetközi egyezmény és karta létezik, amelyek tágabb keretet biztosítanak a különleges közösségek helyzetének kezelésére, amelyek ráadásul az európai integráció folyamatában szükséges koppenhágai kritériumok kötelező elemei is” – mutatott rá.
Deli Andor szerint minden jogi eszköz rendelkezésre áll, az európai és amerikai közvetítők politikai hajlandósága megvan, és egy évtized után a pristinai kormánynak kell döntenie a szükséges lépések megtételéről.
Közben John Kirby, az Egyesült Államok biztonsági tanácsának szóvivője arról beszélt:
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött.
Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.
Észak-Koszovóban szeptember 24-én lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, három rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
szóljon hozzá!